Alapvetően hibás adatokból von le téves következtetést a Századvég Gazdaságkutató Zrt., amely nemrégiben közleményben hozta nyilvánosságra: a magánnyugdíjpénztári rendszerben közel 500 milliárd forint veszteség keletkezett az elmúlt években - állítja a Stabilitás Pénztárszövetség lapunkhoz eljuttatott közleményében.

 

Az elemzés alapjául szolgáló – feltehetően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által közétett – adatsorok ugyanis nem tartalmazzák azt a tényt, hogy csak 2009-ben közel 64 ezer 52 év feletti munkavállaló visszalépett az állami rendszerbe és megtakarításai azóta is az állami nyugdíjkasszát gyarapítják.

 

A Stabilitás Pénztárszövetség megütközéssel fogadta a Századvég által sajtóközlemény és újságcikk formájában nyilvánosságra hozott állításokat, amelyek szakmailag hibás, a közvélemény félretájékoztatására alkalmas információkat tartalmaztak. A kutatóintézet magát a számítás metodikáját, az annak alapját képző adatokat valamint azok forrását nem hozta nyilvánosságra, így csak vélelmezni lehet, hogy a számítás alapját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatsorai képezték.

 

Mint közismert, 2009 végéig törvény adott lehetőséget arra, hogy a 2008 decemberéig 52. évüket betöltött, s a 2009. végéig tb öregségi nyugellátási megállapítást kapott (volt) magánnyugdíjpénztári tagok – összesen 122 ezer állampolgár – visszaléphessen a tisztán állami tb rendszerbe, illetve módosítsák nyugellátásukat. A PSZÁF kimutatása szerint 2009. július 9. és 2010. március 31. közötti időszakban összesen 64 804 visszalépési kérelem, és 1 386 nyugellátás módosítására irányuló kérelem érkezett be a magán-nyugdíjpénztárakhoz, amelyből 2010. március 31-ig 62 059, illetőleg 1 264 kérelmet fogadtak és számoltak el. A megjelölt időszakban elfogadott visszalépési kérelmet benyújtott pénztártagok egyéni számlájának piaci értéke 89,7 milliárd volt, melyből összesen 88,8 milliárd forintot adtak át a Magyar Állam részére (a különbözet a tagdíj-kiegészítés összege, amely a pénztártagot illeti meg).

A pénztárak képviseleti szerve szerint azt, hogy az államháztartás milyen viszonyban áll a magán-nyugdíjpénztári rendszerrel, nem az állampapír-piaci hozamok és a nyugdíjpénztári hozamok összehasonlításával, hanem a felhalmozáskori államadósság finanszírozása, illetve a nyugdíjrendszer implicit adósságának kamatterhe különbözeteként lehet meghatározni. Erről semmiféle érdemi megállapítást nem tartalmaz a Századvég közleménye. Pusztán azt próbálja hibás adatokból kiszámolni, hogy az eddigi hozamokkal a pénztártagok mennyire jártak jól, és ebben kimutat több teljesen értelmetlen számot, ami leginkább azért az, mert a pénztárak nem zártak még le portfóliókat és el sem jutottak a szolgáltatási időszakig.

Ezek a számítási hibák alapvetően vonják kétségbe a Századvég közleményének, illetve a Magyar Nemzet egy korábbi hasonló cikkének hitelességét és szakmai megalapozottságát. A Stabilitás Pénztárszövetség ez alapján csak egyetérteni tud azokkal a kormányzati kijelentésekkel, hogy valaki manipulálta az adatokat, és a szakmai érdekképviselet megítélése szerint is fel kell tárni, kinek állhat érdekében, hogy téves számításokkal a közvélemény széles körét megtévessze.

Ma Századvég Gazdaságkutató a közlemény egy hosszabb verzióját tette közzé a Magyar Nemzetben. A tanulmány ismerteti a magánnyugdíjpénztári rendszer világbanki ajánlását, valamint a Világbank későbbi értékelését is. A 2006-os Értékelés a reformtapasztalotok tükrében című tanulmány szerint "nem sikerült tudatosítani a kormányokban, hogy a tőkefedezeti  rendszerre való áttérés rendkívül fegyelmezett költségvetési politikát igényel." Az áttérés nem lett volna finanszírozható adóssággenerálással a folyó államháztartási hiány növelésén keresztül.