A jogvédő abban bízik, hogy a strassburgi bíróság maximum 2 éven belül megállapítja a jogsértést.

ogsértést követ el a magyar állam a Helsinki Bizottság szerint, amikor továbbra is levonja a magánnyugdíj-pénztár tagoktól a 24 százalékos nyugdíjjárulékot, viszont 2011 decemberétől nem ismeri el szolgálati idejüket. A szervezet 12 munkatársa ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság programvezetője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elmondta: a nyugdíj nem kegyajándék, elvétele olyan, mintha valakitől a házát, az ingatlanát vennék el. A jogvédő abban bízik, hogy a strassburgi bíróság 1,5-2 éven belül megállapítja a jogsértést, és kárpótolják majd a 102 ezer magánnyugdíj-pénztár tagot.

A jogvédő szervezet lépését Tóth Balázs szerdán sajtótájékoztatón jelentette be Budapesten, a Nemzetgazdasági Minisztérium József Nádor téri épülete előtt, hangsúlyozva, hogy az említett rendelkezés álláspontjuk szerint egyértelműen sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt diszkriminációtilalmat. Ezt azzal indokolta, hogy a szabályozás elfogadható ok nélkül különbözteti meg hátrányosan azt a 103 ezer embert, aki úgy döntött, hogy részben a magánnyugdíjrendszerben kívánja biztosítani az öregkori nyugdíját.

Nem vagyoni kártérítést kérnek

A Helsinki bizottság azt várja, hogy a bíróság állapítsa meg az egyezménysértést, rendeljen el kártalanítást és ítéljen meg jelképes nem vagyoni kártérítést. Álláspontjuk szerint ez egy fontos ügye lesz a strasbourgi bíróságnak, hiszen több mint százezer potenciális kérelmező van.

Felhívta a figyelmet arra: az Emberi Jogok Európai Bíróságánál létezik egy speciális eljárás, amelyet akkor alkalmaznak, ha nem egyedi mulasztás eredménye a jogsértés. Mint mondta, ilyenkor az a gyakorlat, hogy kiválasztanak egy ügyet, adnak fél évet a feleknek a megegyezésre, s annak eredménye az összes többi ügyre vonatkozik majd.

Tájékoztatása szerint nekik is ez a céljuk. Úgy látja, a megegyezésben két megoldás lehet: vagy az, hogy mindenki jogosulttá válik a nyugdíjra, vagy pedig az, hogy aki nem kap nyugdíjat, az ne is fizessen erre vonatkozó járulékot.

A programvezető leszögezte, hogy a szolgálati idő megvonása sérti a hátrányos megkülönböztetés minden európai államra kötelező tilalmát. Hozzátette: a strasbourgi bíróság és a magyar Alkotmánybíróság gyakorlata is egyértelmű a tekintetben, hogy a nyugdíjjogosultság tulajdonjogi védelmet élvez, vagyis akinek megvonják a nyugdíját, azzal ugyanazt teszik, mintha elvennék tőle a tulajdonát.

Válság mint indok: nem elfogadható

Úgy fogalmazott: ennek a jogkorlátozásnak nincs elfogadható indoka. Ezzel összefüggésben Tóth Balázs kitért arra: azzal, hogy az érintettek nem szereznek szolgálati időt, az állam legfeljebb évtizedek múlva spórol, amikor majd a magán-nyugdíjpénztári tagok elérik a nyugdíjkorhatárt. Vagyis a gazdasági válsághelyzet kezelése ebben az esetben indokként nem fogadható el - jelentette ki.

Megjegyezte azt is, a legfelső adókulcs csökkentése majdnem ugyanannyiba került, mint amennyi az érintett magán-nyugdíjpénztári tagok vagyona volt.

Tóth Balázs felidézte: a magánnyugdíjpénztárak 3 millió tagja közül nagyjából 2,9 millió embernek szűnt meg nemrég a magán-nyugdíjpénztári számláján összegyűjtött vagyon feletti tulajdonjoga, ők mindannyian átkerültek az állami rendszerbe. Akik úgy döntöttek, maradnak a magánnyugdíjpénztárakban, azoknak nemsokára úgy fogja a társadalombiztosítási rendszer beszedni a jövedelmük egynegyedét, hogy azért az érintettek semmilyen ellentételezést nem kapnak, mivel az állam az ő szolgálati idejüket nem ismeri el - tette hozzá.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI érdeklődésére nem kívánt reagálni a Helsinki bizottság kezdeményezésére.