1948 óta nem volt olyan zöldmezős vasúti beruházás, amelyről keddi ülésén döntött a kormány - jelentette be a tervezett, Budapestet elkerülő teherforgalmi vasútépítést Szijjártó Péter külgazdaságért felelős államtitkár a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón. A beruházás összegét 360 milliárd forintra becsüli a kormány. Ennek fedezete a tavaly létrejött 1 milliárd eurós kínai hitelkeret lenne, amely felülről nyitott.

Ezért kell az új projekt

"A kormány a magyar fejlesztéspolitika kulcsának tekinti a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés mellett, hogy olyan dolgok jöjjenek létre, amelyek a jövő nemzedéke számára is értéket fognak jelenteni. Ezért fontos, hogy a kormány tegnap döntött a V0-ás projekt ügyében, amely lényegében Budapesttől délre egy elkerülő vasútvonal fejlesztését, kialakítását jelenti" - fogalmazott Giró-Szász András. "A cél a vasúti áruszállítás versenyképesebbé tétele" - tette hozzá.

Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkár a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy Magyarország egyik legfontosabb erőforrása a földrajzi elhelyezkedése, amiből hasznot kell húzni.

"Azt a helyzetet kell előállítanunk, hogy ha valaki keletről árut akar szállítani Európa nyugati felébe, akkor evidens legyen, hogy mindezt Magyarországon keresztül teszi. Ma ugyanis ez nincs így" - magyarázta a projekt szükségességét Szijjártó. Az államtitkár szerint Magyarország versenyképtelen abból a szempontból, hogy árukat gyorsan keletről nyugatra lehessen juttatni rajtunk keresztül, jelenleg a vasúti rendszer Budapest-centrikus. Ez a teherszállítás tekintetében hátrányos.

"Nap közben a Budapest körüli vonalakra a tehervonalakat nem lehet ráengedni az elővárosi forgalom sűrűsége miatt. Ezért ha egy tehervonat keletről nyugatra akar haladni Magyarországon, akkor Budapesten csak éjjel tud átkelni, de ott is csak egy limitált időszakban a zajkorlátozások miatt. Ezért ha Magyarországra bejön egy tehervonat a keleti határon, az csak 4-5 nap múlva tudja elhagyni az országot" - részletezte az államtitkár. "Ebből adódik az, hogy ma Magyarországon a tehervonatok átlagos haladási sebessége 3 km/óra". Ezt a 4-5 napot a kormány 1 napra szeretné csökkenteni.

Mik a tervek?

"Ezért a 2011-ben a kínai miniszterelnök által bejelentett, 2012. május elsején a kínai miniszterelnök-helyettes budapesti látogatásakor aláírt egymilliárd eurós fejlesztési keret terhére a kormány egy olyan projekt megvalósítását javasolja, amely ezt a versenyképtelen helyzetet megszünteti" - fejtette ki Szijjártó. A kormány támogatja azt a projektet, amely abból áll, hogy a Budapestet délről elkerülő, összesen 113 kilométer hosszú, kétvágányú, végig villamosított vasúti pálya épüljön meg, amely Tatabánya Szárligetnél ágazna le a Budapestet Győrrel és Béccsel összekötő vasúti fővonalról és Ceglédig menne. A tehervonatok a nyílt pályán 160 km/órás sebességgel haladhatnak.

Az államtitkár elmondása szerint a kormány megvizsgálja annak a lehetőségét is, hogy uniós forrásokból valósítsa meg a projektet.

Amennyiben a kínai hitelkeret terhére valósítja meg a kormány a projektet, akkor a kivitelezést 2014 tavaszán meg tudja kezdeni. Eddig a tervek előkészítése és az engedélyezési folyamat le kell hogy bonyolódjon - mondta. Szijjártó szerint 2017-re készülne el a projekt.

Az államtitkár érzékeltette, hogy legutóbb zöldmezős, közforgalmú vasúti építkezés 1948-ban volt.

A koncepció szerint két új Duna-híd is épülne Ercsi és Szigetszentmárton alatt. Ezeket csak vasúti célokra használják.

"Ez a magyar építőipar számára óriási lökést adna" - vélekedett Szijjártó