Nyugdíjas pár – Megint a szavazófülkébe kell menniük?
Népszabadság/archív - Kovács BenceEgy nemzetközi felmérés szerint sokszor erőszakban nyilvánul meg ez a keserűség, a

feleslegesség érzése, a szegénység, a felgyűlt tehetetlenség és a kiengesztelődés hiánya.

Magyarországon a családon belüli erőszak a nyugdíjaskorúak körében feltűnően magas.

A partner elleni agresszió vélhetően nemcsak pszichológiai, gerontológiai kérdés, legalább

ilyen mértékben társadalomszociológiai is.

Hogyan lehet az, hogy a Pál apostol által „a megbékéltetés szolgálatának” nevezett öregség

állapotában ennyire gyakran tettlegességben fogalmazódnak meg az indulatok? S egyáltalán

: idős emberek esetében mi élteti ezeket az indulatokat? Ha belegondolunk, a hatvan év

feletti az a generáció, mely múltat, jövendőt cipel a hátán. Vannak, akik saját létfeltételeik

megtartása mellett még szüleikről is gondoskodnak, e mellett gyerekeik, unokáik kényszerű

támaszai.

E küldetésüket fogyatkozó erőben, betegségektől sújtva próbálják betölteni. A nyugdíjas

ember Magyarországon a saját helyét is nehezen találja, önképe sokaknak eltorzul. Egy

jórészt, és egyre inkább a feudális kapcsolatokra épülő országban az az ember, aki

nyugdíjba megy, elszakad a munkahelyétől, elveszíti társadalmi státuszát, ezzel együtt a

kapcsolatrendszerét, melynek hiányában megszűnik hatékony közösségi tényezőnek lenni.

Elveszik a világban, tekintélye nincs, önérvényesítése csekély, hiszen viszontszolgálatra

képtelen. Egy élet munkájával, küszködésével a háta mögött nemcsak önmagáért, hanem

családjáért hadakozik, sokszor reménytelenül. Az egész kontinensen, sőt a világon szembe

kell nézni az öregedés problémájával. (Jellemző, hogy problémaként kell megélnünk azt a

nehezen elért sikert, hogy tovább élünk, mint korábban.)

Az ENSZ Népesedési Alapja és a Help Age International szerint Európában a teljes

lakosság 22 százaléka hatvan éven felüli, 2050-re ez az arány 34 százalékos lesz.

Közzétettek egy listát is, miszerint Svédországban a legjobb megöregedni. Magyarország a

91 ország közül a negyvenedik helyen áll e globális listán. A felmérés elsősorban az

egyének szociális és egészségügyi ellátására, munkalehetőségére, tehát önmaga

fenntartásának a társadalmi feltételeire fókuszál. A magyar nyugdíjas azonban több

nemzedékről gondoskodik, még ha a generációk ma már nem is nagyon élnek együtt.

Ez a társadalmi szerep feladatot jelent, mely az önbecsülés szempontjából lényeges. Ám

ennek a feladatnak a nyugdíjukból kiszámíthatóan vegetálók már nehezen tudnak eleget

tenni az egyre mélyebb szegénységbe süllyedő társadalomban. Ha az ember, egy

társadalmi csoport nem tud úrrá lenni a konfliktusokon, akkor az indulat kap teret. Kizárólag

a társadalmat felelőssé tenni a családi erőszakba torkolló indulatokért persze nem lehet, de

nem csak az egyén zavarára, aberrációjára utal, mikor a nagypapa megüti a nagymamát.