már.
5.
Remek érzés, hogy az ember mindig, minden körülmények között
építhet az igazságszolgáltatás pártatlanságára. Minden demokráciának
alappillére a független bíróság. Többek között erre is nyugodtan
alapozhatják véleményüket azok, akik szerint Magyarországon a demokrácia
elbukott.
Előrebocsátom, nem kívánom sem megvédeni, sem
elítélni Hagyó Miklóst. Ha elkövette, amivel vádolják, akkor büntetést
kell kapnia – ha nem, akkor kártérítést az eddigi fogva tartásért.
Megítélni, hogy bűnös vagy ártatlan: ez a független bíróság feladata. Én
csak azt szeretném biztosan – nagyon biztosan, sőt mindennél
biztosabban – tudni, hogy a bíróság valóban független-e. Mert ha egy
ilyen kirakatperben nem az, akkor bizonyos, hogy kevésbé híres vádlottak
ügyeiben sem lesz az. És akkor vége az igazságszolgáltatásnak, a
demokráciának, a hitemnek.
A
téma persze arról jutott eszembe, hogy a Vasárnapi Hírek megírta a
legújabb szenzációt: egy fideszes politikus fia bíróként működik közre a
Hagyó elleni perben. Dr. Sárközy Szabolcsról van szó, akinek édesapja
az a dr. Sárközy István, aki korábban Kecskemét fideszes alpolgármestere
is volt. Sárközy (az ifjabb)
egy sajtótájékoztatón függetlenséget
és politikamentességet ígért a Hagyó-ügyben. Nem is kételkedne ebben
senki, ha pár száz kilométerrel nyugatabbra élnénk. Így
azonban nem csupán a bíró személye, hanem a jelenlegi bírósági
gyakorlat – és a Hagyó-ügy körüli furcsaságok – sem garancia a
közvélemény számára a bíróság függetlenségével kapcsolatban. Hagyó
Miklóst – legalábbis a sajtó szerint – nem teljesen jogszerűen tartották
fogva kilenc hónapig (aki ezt elrendelte, ma már alkotmánybíró). Az ügy
koronatanúját, egy
pécsi, önkormányzati tulajdonban lévő cég foglalkoztatja,
annak ellenére, hogy vallomása saját magára nézve is terhelő volt. Az
első olyan ítélet után, amelyben felmentették Hagyót, a Fővárosi
Törvényszék hirtelen túlterhelt lett, és
lepasszolta az ügyet. Nem is kell mondani, hogy Szájer József felesége,
Handó Tünde jelölte ki új helyszínként
Kecskemétet.
Eredetileg
vicceset akartam írni erről a zseniális kulimászról, amelyben
Fidesz-politikus felesége dobja egy Fidesz-politikus fiának kezei közé
pártja egykori ellenfelét. Mikor azonban alaposan átgondoltam az egész
sztorit, elment a kedvem a tréfától. Nem az a bajom, hogy elítélnek
valakit, aki bűnös – az a bajom, ha az illetőt politikai okokból ítélik
el. Nem beszélve arról, hogy úgy ütögetik egymás között a vádlottat,
mintha csak egy pingponglabda lenne. Ez pedig nevetségesen komollyá
teszi a témát. Mert, ha Fidesz-közeli bíró mond ítéletet egy volt
szocialista politikus felett, azt akkor sem hiszem el, ha történetesen
igaza van. Mert – hogy elferdítsem kissé a mondást – nem elég
függetlennek lenni, annak is kell látszani. És félek, hogy itt nem csak a
látszattal vannak gondok.
Kapcsolódó hírek:
Lévai Anikó kiment és találkozott a devizahitelesekkel
Mikor beindul a jobbiknak a bolt
'A Jobbik nem apácazárda, lássuk be'
Megint a Klubrádióé a 92,9-es frekvencia