Ha infarktusos tünetet észlel, ne késlekedjen! A kardiológusok szerint a hezitációs idő csökkentésével a halálozás felére mérséklődne.

„Javítsd reakcióidőd – A szívinfarktus halálos is lehet" ezzel a szlogennel indította útjára a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) társadalmi célú kampányát, melynek fő célkitűzése, megálljt inteni a magyar lakosságra jellemző „ej ráérünk arra még" Pató Pál féle késlekedő szemléletmódnak.

Magyarországon évente több mint ötvenezer ember hal meg szív- és érrendszeri betegségben, ugyanakkor évente 7,5-8 ezer ember veszti életét szívinfarktus következtében. A 65 év felettiek körében a betegség előfordulása hazánkban lényegesen magasabb, mint a kontinens más országaiban, valamint az egyre fiatalabb korosztályt is érinti.

A statisztikai adatok szerint, az elmúlt 15 évben 5 évvel nőtt a várható élettartam. Ugyanakkor, ha sikerülne a 3,5 órás hezitációs időt lecsökkenteni 1 órára, akkor az infarktus halálozását 50 százalékkal lehetne csökkenteni. Ehhez nem kell mást tenni, mint felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy ha valaki a szívinfarktus tüneteit észleli, ne késlekedjen. Azonnal hívja a mentőket, és ne várjon arra, hogy a fájdalom magától elmúlik vagy majd reggelre kipiheni, hiszen a hezitálással értékes perceket veszíthet, ami akár az életébe is kerülhet.

Az MKT a szívinfarktus visszaszorítása érdekében hívta életre a „Javítsd reakcióidőd – A szívinfarktus halálos is lehet" edukációs kampányát. A Társaság fontosnak tartja a betegtájékoztatást. Dr. Merkely Béla, az MKT elnöke szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a szívinfarktus esetében nagyon fontos az időablak, hiszen minden 30 perc késlekedéssel 7-8 perccel nő a szívinfarktust követő halálozások száma. A túlélésre, a gyógyulásra akkor van a legnagyobb esély, ha a beteg a lehető legrövidebb időn belül kórházba kerül, és megkapja a szükséges orvosi ellátást - tette hozzá a professzor.

A tünetek közé tartozik az erős mellkasi fájdalom, melyet gyakran úgynevezett vegetatív tünetek kísérhetnek: verejtékezés, izzadás, hányinger, légszomj vagy akár halálfélelem is. Az esetek egy részében azonban nincsenek ennyire típusos tünetek, vannak olyan esetek, amikor csak általános rosszullétet, gyengeséget érez a beteg.

A mai nemzetközi ajánlások szerint, ha valaki a gyomortól fölfelé erős mellkasi fájdalmat érez, amely negyed órán belül sem szűnik meg, azonnal a mentőt kell hívni. Ha a beteg gyorsan (lehetőleg egy órán belül) speciálisan fölszerelt kórházba kerül, akkor sokkal nagyobb az esély a túlélésre. Magyarország kitűnően szervezett országos szívkatéteres hálózattal rendelkezik, amely a legkorszerűbb feltételek mellett országosan 18 központban, a nap 24 órájában el tudja látni az akut szívinfarktusos pácienseket. A mentőszolgálat pedig nagy segítséget nyújt abban, hogy az infarktust elszenvedett betegek mielőbb eljuthassanak a megfelelő centrumokba. – hangsúlyozta prof. dr. Merkely Béla.

Amíg kiérkezik a mentő, addig is próbáljunk meg könnyíteni a betegen, helyezzük nyugalomba, nyissuk ki az ablakot, hogy friss levegőhöz, oxigénhez jusson. Figyeljük a légzését, keringését, ha ez leáll, akkor alkalmazni kell az laikus újraélesztés technikáját. Ha valaki nem tudja, akkor hívja fel a mentőszolgálatot, akik telefonon keresztül megfelelő instrukciókat adnak, míg megérkezik a szakszerű segítség.

A korszerű ellátásnak köszönhetően való igaz, hogy az elmúlt években csökkent a halálozások száma, azonban még több betegen lehetne segíteni, ha az emberek komolyan vennék a figyelmeztető jeleket és időben kérnének segítséget, azaz azonnal tárcsáznák a mentőket.

Franciaországban a hezitációs idő lerövidítését célzó jól szervezett és tartós kampánynak köszönhetően az MKT bízik abban, hogy a Társaság által útjára indított kezdeményezés hasonló sikerrel zárul, hiszen közös összefogással megváltoztatható a lakosságra oly jellemző rossz beidegződés és egyre többen lesznek, akik oda figyelnek a szervezetük jelzéseire.

2013-04-25 11:27 Forrás: Weborvos