Nyomtatom     Elküldöm

A volt miniszterelnök elmondta, hogy 2002-2006 között tartósan magas volt az államháztartási hiány, míg azt megelőzően ciklikusan szállt el a deficit a választásokhoz közeledve - mondta Gyurcsány az államadósság 2002-2010 közötti növekedésének okait vizsgáló albizottság pénteki meghallgatásán. A magánpénztári kompenzáció 10 százalékkal növelte a hiányt - igaz eközben a hosszabb távon csökkentette a hiányt. A fel nem használt IMF hitel további 9,8 százalékos hiánynövekedést okozott, míg az MNB tartalékfeltöltése a GDP 2,1 százalékával növelte a deficitet - mondta a volt miniszterelnök, akik a meghallgatására szép színes-szagos táblázatgyűjteménnyel érkezett.

Gyurcsány emlékeztetett arra, hogy 2009-ben a GDP 6,7 százalékkal esett vissza - így nem lehet azon csodálkozni, hogy a GDP arányos hiány ekkor jelentősen megugrott. A2006 kiigazítás következtében az a költségvetés elsődleges (a kamatkiadások nélkül számított) egyenlege 2008-2009-re szufficitbe fordul - erre évek óta nem volt példa. Az államadósság finanszírozására a GDP 4-4,5 százalékát tették ki 2002-2010 között vagyis nem igaz, hogy a magyar állam belefulladt volna az adósságának a törlesztésbe.

Az első Orbán-kormány kezdte

Az első Orbán-kormány 2000-ben kétéves költségvetést fogadott el, ebben évi 1033 milliárd forintos többletkiadást vállalt fel a kormány - például köztisztviselői bérek emelésére, autópálya építésekre, a nyugdíjak emelésére, a Millenniumi Városközpontra és más "presztízsberuházásokra". E 1033 milliárd forintból tartós, évente ismétlődő kiadás 570 milliárd forint volt. A Medgyessy-kormány kétszer száz napos programja további évi 937 milliárd forintos többletet jelentett: a közalkalmazottak 50 százalékos béremelése (400 milliárd forint), a 13. havi nyugdíj bevezetése, az adójóváírás növelése. A száznapos programokból egyszeri kiadás volt 120 milliárd forint, a tartós kiadások 817 milliárdra rúgtak - ezek tartósan növelték a kiadásokat. Az első Gyurcsány-kormány 512 milliárdos kiadásnövekedésért felelős: 110 milliárd forintba került a kétkulcsos szja bevezetése és az áfa 20 százalékra való csökkentése. Ezek a döntések tartósan beépültek a büdzsébe.

Kiigazításba kezdtek 2006-ban

2006-ban azzal szembesülve, hogy a laza költségvetés nem ad impulzust a növekedésnek, világossá vált, hogy nem nőhető ki a hiány, a második Gyurcsány kormány kiigazító lépésekbe kezdett. Ekkor született meg a banki különadó, megemelték az eva-t, áfát. Eközben reformok indultak az egészségügyben - bevezették a vizitdíjat, új gyógyszertörvényt alkottak. A nyugdíjrendszerben szigorították az előrehozott nyugdíjazások feltételeit, a nyugdíjak kiszámítását. Ezek eredményeként 2008-ben kisebb lett a költségvetés hiánya a tervezettnél - akkor 3,8 százalék volt a hiány. 2008 nyarán stabil volt a költségvetés állapota - ám ekkor köszöntött be a gazdasági világválság. A krízis hatására újabb jelentős kiadáscsökkentések következtek: közszféra béreit befagyasztották, a 13. havi nyugdíjakat maximálták - később ezt megszüntették. 2009 áprilisban már a Bajnai-kormány fejezte be a konszolidációt a lakástámogatások teljes megszüntetésével, a táppénzek csökkentésével.

A kiigazítások hatására 2009-ben a magyar hiány már alacsonyabb volt az uniós átlagnál az államadósság mértéke pedig 2010-ben már megegyezett az uniós átlaggal, ugyanis az EU utolért minket. A második Orbán-kormány 2010-ben már 900 milliárd forintos bevételről mondott le, amivel újra rontotta az államháztartás helyzetét - de ez már egy másik történet.

"Idegesek a kollégák"

Az második Orbán-kormány az általa kárhoztatott IMF hitelből 500 milliárdért vásárolta meg a Mol-t és ennyivel növelte az államadósságot. Ezen felül a második Orbán kormány 1200 milliárd forinttal növelte az adósságot - ez derül ki az államadósság kezelő adataiból. Több mint 800 milliárddal növelte adósságot Medgyessy-kormány, 570 milliárddal az én kormányom és 540 milliárddal az első Orbán-kormány. Gyurcsány emlékeztette Szijjártót, hogy bírósági ítélet mondja ki, hogy kormánya nem "hamisított költségvetési adatokat". A három kormány közösen felelős, hogy többet költöttek a bevételeknél, de ezek a pénzek ott vannak a nyugdíjakban, autópályákban, szociális kiadásokban. A kevesebb több lett volna, ám ezen kormányok jó szándékát kár kétségbe vonni még akkor is, ha ezek utóbb hibás döntéseknek bizonyultak. A kormányok 2000-2011 között számos esetben döntöttek adócsökkentésről - mint utólag kiderült felelőtlenül. 2001-ben kezdődött az egymásra ígérgetés spirálja - ennek eredménye, a többet ígérni és tenni, mint ami gazdaságilag lehetséges.

Ahogy az várható volt előkerült, a "hova lett a pénz" kérdése, ezt Babák Mihály, fideszes képviselő tette fel. Ahogy ez várható volt Gyurcsány elkezdte sorolni: a nyugdíjak reálértéke 30 százalékkal emelkedett, városok főtere megszépült, számos egyetemi campus megújult, új kollégiumok épültek.

"Idegesek a kollégák, pedig ők vannak többségben, ők kormányoznak - még egy darabig, igaz nem addig amíg ők szeretnének" - válaszolta Gyurcsány az őt megszakító fideszes kérdésekre.