Véres médiaháború zajlik kicsiny hazánkban. Mindenki üzenget mindenkinek, felszólítanak, leszólítanak, kiszólnak, beszólnak. Nem elég istencsapása nekünk az, hogy akkor most ki lesz Jakupcsek Gabriella ezután és hogy végülis Tarlós, vagy Orbán nyer szájkarate-ügyileg, hanem még a Fidesz és a KDNP is kőkeményen nekiment a kormánynak és felszólította.

Miután magamhoz tértem a rémületből, árkot ástam a ház köré, felállítottam az őrtornyokat és bevettem a nyugtatót, már kezdek jobban lenni. De azért ez kemény, amikor a Fidesz-KDNP felszólít, főleg a kormányt. Az önleszopásnak olyan hihetetlen szintje ez, amit a Moszkvai Nagycirkusz – Putyin izmos felsőtestén elhelyezkedő bal mellbimbója tiszteletére tartott – díszelőadásán is lelkesen tapsolna a nagyérdemű. Kell ehhez gerinc, éspedig végtelenül hajlékony. Mert gondoljunk csak bele a szituációba! Vagy inkább ne, ebéd előtt semmiképpen.

Ámde.

Miután a kormány szép csendesen ledarálta a rokkantakat az eddig nekik járó ellátással együtt – ezen a ponton elfelejtette felszólítani a Fidesz-KDNP, de csak az nem hibázik, aki nem szólít fel – most az idősekre került a sor. Valamelyik nagyon hozzáértő és végtelenül empatikus szakember átdolgozta az eddig is döcögve működő időskori ellátást, mert ne élősködjön már a sok kilencvenéves a közcsöcsön, amikor a rájuk elszórt pénzből lehetne hotdogos bódét építeni a felcsúti stadionba, vagy esetleg az ország parasztja bevezetheti a gázt az uniós pénzből luxusminőségű disznóólba.

Az van tehát, hogy mostantól nem jár ám csak úgy a házi segítségnyújtás, vagy az idősotthonba való elhelyezés.

Mivel végigjártam ezt a kálváriát, bátran kijelenthetem: eddig is rohadtul nehéz és drága dolog volt bármelyikhez hozzájutni.

A házi segítségnyújtás lényege az, hogy az egyedülálló (akár mert nincs rokonság, akár, mert távol élnek egymástól) idős, már önmagát nehezen ellátó embert naponta meglátogatja valaki és segít a bevásárlásban, gyógyszerek kiváltásában, takarításban, mosásban, tisztálkodásban, megméri a vérnyomást, vércukor-szintet, közben vált pár szót az idős emberrel, akivel más talán már nem. A lakása fogságában élő öregek számára ez fontos. Volt.

Eddig sem járt mindenkinek és elég nehéz volt hozzájutni, ki kellett állni mindenféle próbákat, le kellett győzni a sárkányt és a körzetiorvosnak kellett jóváhagyni a kérelmet. Nem volt ingyenes – legalábbis amiről én tudok, azért fizetni kellett – de megfizethető volt.

Mostantól sokat szigorítottak a feltételeken, gyakorlatilag egy csomó – valóban rászoruló ellátott – kiesik a rendszerből. Ezután 20 pont kell minimálisan ahhoz, hogy valaki kaphasson napi egy órában segítséget az élete elviselhetőbbé tételéhez. Ha például egyedül nem tud tisztálkodni, azért kap egy pontot. Ha a gyógyszereit sem tudja önállóan bevenni, azért is egy pontot. Ha nem képes egyedül felöltözni, bevásárolni – vagy akár csak elhagyni a lakását – eljutni orvoshoz, netán felügyelet nélkül napokig elfelejt enni – az még mindig nem hozta össze a húsz pontot.

A másik, amiben szigorít a Fidesz-KDNP által felszólított kormány: az az idősotthonba való bejutás. Eddig is nehéz volt és akár éveket is kellett várni egy felszabaduló helyre (igen, úgy szabadul fel egy hely) és eddig is fizetni kellett az idősotthonban történő ellátásért. Biztosan van néhány ingyenes hely, de a minimális térítési díj a legtöbb esetben közel havi 90 ezer forint, ezen felül a tisztálkodószerektől a szemüvegig, a kerekesszéktől a gyógyszerekig minden pénzbe kerül most is. Ha az idős ember nyugdíja nem elegendő, a hozzátartozóval íratják alá a szerződés, amely szerződés szerint ő vállalja magára a térítési díj megfizetését. És én most kizárólag az önkormányzati fenntartású intézményekről beszéltem. A magán fenntartású intézmények térítési díjai havi 150 ezertől akár félmillióig terjedő skálán mozognak.

Azt szeretném kérdezni a kormánytól, a Fidesztől és a KDNP-től, hogy tisztában vannak-e azzal, mit csinálnak? Idős, magatehetetlen embereket ítélnek halálra, de előtte még egy nyomorult, minden méltóságot és emberit mellőző vegetálásra.

Miközben keresztül-kasul felszólítgatják egymást mindenfélére, harcolnak az 1000 kilométerre lévő migránsokkal, küzdenek a pálinkafőzés ingyenességéért, védik az akácot és tiszteletet követelnek, addig emberi lényektől veszik el az élhető (valamennyire még élhető) lét reményét is.

Azt kérdezem a kormánytól, a Fidesztől és a KDNP-től, hogy nem sül le a pofájukról a bőr, miközben hallgatják a kormányrádióban a kormányimádságot? Vagy a templomban, miközben a keresztényi gyökerektől áthatva hányják a keresztet? Nem szégyelli magát az a politikus (jaj, dehogy politikus az ilyen), aki szemrebbenés nélkül veszi fel a nyugdíja mellé a tiszteletdíját, költségtérítést, lakhatási támogatást és közben a keresztényi erkölcsről fröcsög?

Van pénz milliárdokért átkeresztelni az utcákat, tereket, bilikékre festeni a buszokat, randa szobrokat állítani, stadionokat építeni, díszburkolatokat és ledes lámpákat telepíteni minden létező helyre, de arra nincs pénz, hogy aki végigdolgozta az életét és valamilyen oknál fogva nincs, vagy nagyon távol van a hozzátartozója, az méltósággal élhesse le utolsó éveit?

Ezzel a most bevezetett szemétséggel szinte párhuzamosan törölte el a kormány a felnőtt hozzátartozóját ápoló családtagnak eddig adható 29 500 forintos ápolási díjat. Illetve nem törölte el, mert semmiért nem szereti elvinni a balhét, hanem az önkormányzatokhoz tolta: fizessenek ők, ha akarnak. És persze, ha tudnak.

A rászorulók, betegek, rokkantak, idősek kiirtása után mi a terv? Ki kerül sorra? Egyáltalán: mi a cél?

Nem lehetséges, hogy a nemzeti dalművész melletti kiállás helyett azokért a honfitársainkért kellene kiállni, akik önmagukért ezt nem tudják megtenni? Miközben a pártok egymással csatáznak (természetesen nem a kormánynak üzengető kormányra gondolok), senkit nem érdeklő sajtónyilatkozatokkal múlatják az időt és a politikusok (mindegyik) biztonságban élnek a közpénzből, addig emberek halnak meg. Olyan emberek, akik megfelelő segítséggel, odafigyeléssel, törődéssel élhetnének.

Nem is értem, hogy nem ordítanak a pártok kivétel nélkül? A fideszes nagymamája pont annyira rászorulhat a segítségre, mint a jobbikos, elempés, emeszpés, vagy párton kívüli idős rokonai. Azt sem értem, miért lehet mindent, bármit ellenállás nélkül keresztülvinni, izomból lenyomni a torkunkon?

Lehet, persze. Ez nem fontos. Ki a francot érdekel pár öreg nyomorult halála, vagy még nyomorultabb élete? Inkább üzengessünk egymásnak minden létező módon és szólítsuk fel a kormányt, hogy védjen meg minket.

Tőlünk.

Edgar Swan