GKI: jövőre is csökken a reálbér, gazdasági növekedés sem lesz
2012. 10. 28. 22:17|Utolsó módosítás: 2012. 10. 29. 07:10|Gazdaság » Makrogazdaság
Az idei 1,5 százalékos visszaesés után, a
bejelentett újabb megszorítások miatt jövőre várhatóan stagnál a magyar
gazdaság, noha korábban 0,8 százalékos GDP-növekedés látszott
valószínűnek 2013-ban - közölte legfrissebb prognózisában a GKI
Gazdaságkutató Zrt.
A most közölt elemzésében a GKI úgy ítéli meg, hogy a kormányzat
által bejelentett 2013-as költségvetési kiigazítás szerkezete - ennek
keretében az adóemelések, s különösen a bankadó megígért megfelezésének
elhalasztása - nagymértékben rontja az üzleti környezetet. A
jogbiztonság további megroppanása, a belföldi kereslet szűkülése, a
hitelezés várható újabb, immár a folyó gazdálkodást is veszélyeztető
visszaesése paradox módon több kárt okoz, mint amennyi előny egyes
munkavállalói csoportok foglalkoztatásának olcsóbbá válásától remélhető.
Így a foglalkoztatás továbbra is csak statisztikailag - mindenekelőtt a
közmunka további bővítése révén - bővül, a versenyszférában tovább
szűkül.
A
belföldre termelő és szolgáltató ágazatok teljesítménye visszaesik.
Azt, hogy a stagnálásnál kissé kedvezőbb vagy rosszabb lesz a gazdaság
teljesítménye azt az agrárszektoron keresztül lényegében az időjárás
határozza meg.
A GKI szerint a bruttó és nettó keresetek - mivel a szuperbruttó
kivezetése, illetve a járulékplafon megszüntetése nagyjából kioltja
egymást-, egyaránt 4 százalék körül emelkedhetnek. Az infláció a
közműadó bevezetése miatt éves átlagban 5,5 százalékra emelkedik. Ez azt
jelenti, hogy az idei 5,9 százalékhoz képest alig lesz csökkenés, sőt
valójában a gyorsulás sem zárható ki. A reálkeresetek és jövedelmek 1,5
százalékkal, a fogyasztás egy százalékkal csökken. A befektetői bizalom
hiánya és a korábban elkezdett nagy projektek kifutása következtében a
beruházások visszaesése folytatódik, megközelítően két százalékos lesz.
A kormány láthatóan mindent a túlzottdeficit-eljárás alóli
kikerülésnek, a 3 százalék alatti jövő évi deficitnek rendel alá, de az
ennek érdekében hozott intézkedések akadályozzák a növekedést,
fenntarthatatlanok és nem segítik elő a gazdaság szerkezeti
átalakulását. Emiatt könnyen lehet, hogy az eljárás megszüntetéséről
egyelőre nem születik döntés. Bár fennmarad a kohéziós alapokhoz való
hozzáférés felfüggesztésének veszélye, de a két már bejelentett, s a
kilátásba helyezett harmadik megszorító csomag révén Magyarország
feltehetőleg hozzá fog jutni a 2013-as EU-forrásokhoz - vélekednek a
kutatók.
Az IMF/EU-megállapodáshoz azonban nem kerül közelebb az ország, mivel
a kormány kitart eddigi kudarcos, a recessziót elmélyítő
gazdaságpolitikája mellett, amelynek megváltoztatása a megállapodás
előfeltétele lenne.
A GKI kutatói úgy látják, hogy a magyar államadósság jelenleg viszonylag
kedvező - de egy IMF/EU-megállapodás által lehetővé tettnél sokkal
költségesebb - finanszírozhatósága (a CDS-felár 300 körülire csökkenése,
280 körüli forint/euró árfolyam, az állampapír-piaci hozamok
csökkenése) valószínűleg átmeneti. Ez ugyanis nagyrészt a nagy
jegybankok likviditásbővítő lépéseinek és az IMF/EU-megállapodás
részbeni piaci beárazásának következménye. A külső feltételek romlása,
az IMF/EU-megállapodással kapcsolatos illúziók eloszlása könnyen
pénzpiaci feszültségeket okozhat.
Szerző: MTI - Világgazdaság Online
Kommentáld!