Szavazni szavazhatnak, de gyest nem kapnak majd. 50 ezer voksról van szó eddig.
A második Orbán-kormány szavazati jogot adna a kettős állampolgársággal rendelkező határon túli magyaroknak, mellyel a kint élők közvetve dönthetnének olyan kérdésekben, melyek következményeit nem ők fogják viselni a jövőben. A választójoggal beleszólhatnak például a rendészeti politikába, az adópolitikába vagy épp a nyugdíjrendszerbe.
A párt azzal sem értett egyet, hogy a határon túliak a szavazati joggal olyan ügyekbe is beleszólás kapnak, amely ügyek nem érintik őket.
Orbán Viktor miniszterelnök ettől függetlenül bejelentette, lesz szavazati joga a határon túli magyaroknak, hiszen véleménye szerint a választójog a határon túli magyarsággal való összetartozás kifejezésének "természetes eszköze".
A kormány hallgat
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium - KIM - nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a kormány
nem tartja-e problémásnak azt, hogy olyanok szólhatnak majd bele az
ország ügyeibe, akiknek a döntéssel járó következményt nem kell viselni.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ezzel kapcsolatban
korábban azt mondta: a külföldön dolgozó vagy oda házasodó magyarok is
szavazhatnak.
A minisztérium nemcsak ezzel kapcsolatban burkolózott hallgatásba,
azt sem árulták el, hogy igazságtalannak tarják-e, hogy a határon
túliak szavazati jogot
kapnak - amivel segíthetnek a pártoknak a mandátumszerzésben -,
ellenben cserébe semmilyen juttatásra nem lesznek jogosultak. Például
nem jár nekik majd a gyes.
A KIM e kérdésünkre a Nemzetpolitikai Államtitkárság egy
korábbi közleményét küldte el, melyben arra hívták fel a figyelmet,
hogy a gyes megszerzéséhez magyarországi lakóhely szükséges.
Egyenlők is, meg nem is
Ez így van, ám az is tény, hogy eddig a szavazás feltétele is ez
volt, a jövőben viszont ez a passzus várhatóan kikerül a törvényből.
Azaz: a szavazáshoz nem kell majd magyarországi lakcím, a juttatásokhoz
viszont igen.
Semjén Zsolt ezzel kapcsolatban korábban közölte: a
szociális és egészségügyi ellátások nem állampolgársághoz kötődnek,
mert azokra mindenki ott jogosult, ahol nyugdíj- és tb-járulékot fizet.
Ez viszont épp a gyes esetében nincs így, hiszen ahhoz csak
magyarországi lakhely kell, és az is megkapja, aki még egyetlen
forintot sem fizetett be járulékként a rendszerbe.
Hogy szavaznak majd?
Egyelőre nem tisztázott, hogy milyen jellegű szavazati jogot
kapnak a határon túliak: szavazhatnak majd az egyéni jelöltekre és a
területi listákra is, vagy csak a területi listákra, esetleg egy
teljesen új rendszert építenek fel számukra - például egy olyat,
amelyben voksaik egy külön listára kerülnek, amelyről egy bizonyos
számú képviselő juthat be az országgyűlésbe.
A jelenlegi rendszer szerint Magyarországon egy állampolgár a
voksoláson két dologra szavazhat: az egyéni képviselőjelöltre, illetve
a területi listára. Az egyéni képviselőknek - ilyen volt például Kósa Lajos - a szavazatok 50%-át kell megkapniuk a mandátumszerzéshez.
A területi listáknál - amelyeken nem egy ember indul, hanem ennél
jóval több - a helyzet bonyolultabb: a mandátumszerzéshez a listára
leadott összes voks számát elosztják az adott területen kiosztható
mandátumok számával plusz eggyel.
Budapesten például 28 mandátumot lehet megszerezni, így a szavazatok
számát 29-cel osztják el. Ez az a kvóta, amely egy mandátum
elnyeréséhez szükséges. Amelyik párt egyszer elérte a kvótát, az egy
mandátumot kap, amelyik kétszer, az kettőt, amelyik háromszor, az
hármat.
Furcsaságok a határon túli magyarok szavazata körül
Szavazni szavazhatnak, de gyest nem kapnak majd. 50 ezer voksról van szó eddig.
Forrás: Femina.hu
2011. április 7.
A második Orbán-kormány szavazati jogot adna a kettős állampolgársággal rendelkező határon túli magyaroknak, mellyel a kint élők közvetve dönthetnének olyan kérdésekben, melyek következményeit nem ők fogják viselni a jövőben. A választójoggal beleszólhatnak például a rendészeti politikába, az adópolitikába vagy épp a nyugdíjrendszerbe.
Az LMP már tavaly októberben tiltakozott a terv ellen, a
párt leszögezte: sem elméletben, sem gyakorlatban nem fogja támogatni,
hogy a határon túli magyarok szavazati jogot kapjanak. Mint írták, a modern korban a szavazati jog az államokhoz kötődik, az állam pedig területi alapon szerveződik, az egy területen élőket szervezi politikai közösségbe.
A párt azzal sem értett egyet, hogy a határon túliak a szavazati joggal olyan ügyekbe is beleszólás kapnak, amely ügyek nem érintik őket.
Orbán Viktor miniszterelnök ettől függetlenül bejelentette, lesz szavazati joga a határon túli magyaroknak, hiszen véleménye szerint a választójog a határon túli magyarsággal való összetartozás kifejezésének "természetes eszköze".
A kormány hallgat
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium - KIM - nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a kormány
nem tartja-e problémásnak azt, hogy olyanok szólhatnak majd bele az
ország ügyeibe, akiknek a döntéssel járó következményt nem kell viselni.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ezzel kapcsolatban
korábban azt mondta: a külföldön dolgozó vagy oda házasodó magyarok is
szavazhatnak.
A minisztérium nemcsak ezzel kapcsolatban burkolózott hallgatásba,
azt sem árulták el, hogy igazságtalannak tarják-e, hogy a határon
túliak szavazati jogot
kapnak - amivel segíthetnek a pártoknak a mandátumszerzésben -,
ellenben cserébe semmilyen juttatásra nem lesznek jogosultak. Például
nem jár nekik majd a gyes.
A KIM e kérdésünkre a Nemzetpolitikai Államtitkárság egy
korábbi közleményét küldte el, melyben arra hívták fel a figyelmet,
hogy a gyes megszerzéséhez magyarországi lakóhely szükséges.
Egyenlők is, meg nem is
Ez így van, ám az is tény, hogy eddig a szavazás feltétele is ez
volt, a jövőben viszont ez a passzus várhatóan kikerül a törvényből.
Azaz: a szavazáshoz nem kell majd magyarországi lakcím, a juttatásokhoz
viszont igen.
Semjén Zsolt ezzel kapcsolatban korábban közölte: a
szociális és egészségügyi ellátások nem állampolgársághoz kötődnek,
mert azokra mindenki ott jogosult, ahol nyugdíj- és tb-járulékot fizet.
Ez viszont épp a gyes esetében nincs így, hiszen ahhoz csak
magyarországi lakhely kell, és az is megkapja, aki még egyetlen
forintot sem fizetett be járulékként a rendszerbe.
Hogy szavaznak majd?
Egyelőre nem tisztázott, hogy milyen jellegű szavazati jogot
kapnak a határon túliak: szavazhatnak majd az egyéni jelöltekre és a
területi listákra is, vagy csak a területi listákra, esetleg egy
teljesen új rendszert építenek fel számukra - például egy olyat,
amelyben voksaik egy külön listára kerülnek, amelyről egy bizonyos
számú képviselő juthat be az országgyűlésbe.
A jelenlegi rendszer szerint Magyarországon egy állampolgár a
voksoláson két dologra szavazhat: az egyéni képviselőjelöltre, illetve
a területi listára. Az egyéni képviselőknek - ilyen volt például Kósa Lajos - a szavazatok 50%-át kell megkapniuk a mandátumszerzéshez.
A területi listáknál - amelyeken nem egy ember indul, hanem ennél
jóval több - a helyzet bonyolultabb: a mandátumszerzéshez a listára
leadott összes voks számát elosztják az adott területen kiosztható
mandátumok számával plusz eggyel.
Budapesten például 28 mandátumot lehet megszerezni, így a szavazatok
számát 29-cel osztják el. Ez az a kvóta, amely egy mandátum
elnyeréséhez szükséges. Amelyik párt egyszer elérte a kvótát, az egy
mandátumot kap, amelyik kétszer, az kettőt, amelyik háromszor, az
hármat.
Létezik az úgynevezett országos lista is, ám arra külön nem lehet szavazatot leadni. Ide az "elveszett" szavazatok kerülnek, azok, amelyek nem értek mandátumot.
A potenciális szavazók száma eddig: 50 ezer
Kérdés az is, hogy mennyiben befolyásolhatják a magyar
választásokat a határon túli szavazók. Határainkon túl mintegy 2-2,5
millió magyar él, a kettős állampolgárságért viszont nincs nagy
küzdelem: áprilisig 50 ezren adták be kérelmüket.
Kommentáld!