Újabb Magyarországgal kapcsolatos írást közölt a The American Interest oldalán Francis Fukuyama világhírű filozófus és politológus; ebben a korábbi írására érkezett reakciókra ad választ.

Meglepődött azokon a felfokozott reakciókon, amelyet korábbi Magyarországgal kapcsolatos írása kiváltott, és amely végül Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkárt is válaszadásra ösztönözte - írja Francis Fukuyama a The American Interest oldalán vezetett blogjában. "A válaszok vehemenciája és a rendkívül udvariatlan kommentek, amelyeket a magyarok írtak, zavarba ejtően igazolja azt, hogy valami nagyon rossz irányba fordult a magyar demokráciában" - írja a világhírű filozófus.

Fukuyama ugyanakkor igazat adott Kovács Zoltánnak abban, hogy ténybeli tévedéseket is tartalmazott az írása, az alkotmánybírák nyugdíjkorhatáráról írt a bíróké helyett, valamint abban is, hogy rosszul írta le a Fidesz nevét. Ezekért elnézést kér, és azt ígérte, a jövőben körültekintőbb lesz, ám megjegyzi, hogy írása valójában egy szerkesztetlen blogposzt volt csupán az American Interest oldalán.

Emellett hozzáteszi, hogy korábbi kritikájában nem említette a bíróságok függetlenségének csökkentését az Országos Bírói Hivatal létrehozásával, a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök megvádolására tett kísérletek pedig inkább Viktor Janukovics Ukrajnáját idézik, mint Magyarországot.

Fotó: Réti Pál

Mindezek ellenére Fukuyama úgy véli, mind Kovács Zoltán államtitkár, mind a kommentelők félreértették írásának lényegét, melyben azt állította, hogy papíron az új magyar alkotmány nem tűnik olyan rossznak, minthogy a brit westminsteri rendszer ennél sokkal inkább centralizálja a hatalmat a miniszterelnök kezében. "A probléma, amelyre utaltam, nem a hatalom formális megosztása volt, hanem inkább az, hogy az Orbán-kormány hogyan használja ezt a hatalmat" - szögezi le, majd hozzáteszi: "Magyarországon a demokráciát nem önmagukban az új intézmények fenyegetik, hanem egy régi politikai kultúra, amely most újjáéled".

Fukuyama úgy véli, Orbánék intézkedései arra utalnak, hogy a kormány nem érti pontosan azokat a normákat, amelyeknek egy egészséges liberális demokráciát kellene szolgálniuk. A filozófus megemlíti az országgyűlésben nagy többséggel elfogadott olyan törvényeket, amelyek tovább centralizálták a hatalmat, így a Magyar Nemzeti Bankkal, a Monetáris Tanáccsal, a Költségvetési Tanáccsal kapcsolatos intézkedéseket, az önkormányzati törvényt, az MTA szigorúbb kormányzati ellenőrzését, valamint a gimnáziumok és az egyetemek autonómiájának megkurtítását. Fukuyama ezekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy mindezt egy széles körű társadalmi vitának kellett volna megelőznie, ám ez nem így történt.

"Sok esetben a Fidesz, amely egyszerű többséggel megnyerte a választásokat, bebetonozta saját politikai preferenciáit oly módon, hogy nagyon nehéz lesz őket visszacsinálni akkor is, ha a jövőben elvesztené a hatalmat" - foglalja össze Fukuyama. "Egy liberális demokrácia nem csak a többség uralmáról szól, a megfelelő működése (ahogy Angliában is) attól is függ, hogy a többség tiszteli-e a kisebbségeket, és hogy a társadalom képes-e egészében tájékozottan részt venni egy párbeszédben."

Fukuyama korábban azt írta: "Orbán viselkedése arról árulkodik, hogy autoriter és sértődékeny, és inkább betiltaná az ellenzéket, mint hogy együttműködjön vele", ezzel kapcsolatban pedig most megjegyzi: kétszeresen is szeretné aláhúzni, egy ellenzéki rádió frekvenciájának elvétele pedig olyan, mintha egyenesen a venezuelai Hugo Chavez találta volna ki.

Visszatérve korábbi bejegyzése címére, vagyis hogy az intézmények valóban számítanak-e, a filozófus megjegyzi: természetesen számítanak, de néha a demokratikus intézmények pontos meghatározása sokkal kevésbé lényeges, mint a politikai szereplők informális viselkedése. "Azok az intézményi változások, amelyeket most végrehajtanak Magyarországon, számítani fognak, ám ami sokkal fontosabb, az az a mód, ahogyan a kormány jelenleg használja a meglévő hatalmát. A magánnyugdíjak elvétele legális lehet sok kormány esetében, de nem túl bölcs politikára vall."

Fukuyama felidézi, először 1989-ben járt Magyarországon, amikor még lelkesedést tapasztalt az országban, majd legutóbb Gyurcsány Ferenc minsizterelnöksége idején, amikor elmondása szerint érezni lehetett a kiábrándulást a kormányból és a politikai polarizációt. Mint írja, megértette, miért akartak változást az emberek. "A kormányok azonban nem építik vissza a bizalmat, ha úgy viselkednek, ahogyan Orbán és a Fidesz tette" - írja.

"Magyarország mindig két nagyon pozitív dolgot jelentett számomra: először is ez egy kis ország, amely aránytalanul sok nagy fizikust, matematikust, zeneszerzőt, művészt, írót és értelmiségit adott, másrészt modellként szolgált a volt kommunista világnak a gyors átmenetével a demokráciába és a piacgazdaságba" - írja, majd felidézi, hogy az Aranybullával alig hét évvel az angol Magna Charta után Magyarország egyike volt az olyan európai országoknak, ahol alkotmányosan korlátozták a király hatalmát. "Ezért egyszerre meglepetés és nagyon nagy szégyen is lenne, ha Magyarország újra élen járna, de ezúttal a rossz irányban, a demokrácia és az alkotmányos kormányzás lebontásával" - írta a filozófus.