2012. december 20. csütörtök, 04:17 |
A Financial Times című lap online kiadásában, a beyondbrics című blogban Kester Eddy cikkét közölte Vágj most, aggódj később címmel.
A magyar központi bank kedden 25 bázisponttal csökkentette az
alapkamatot; ez volt az ötödik ilyen könnyítés ugyanennyi hónap alatt.
A lépés, amelynek nyomán az irányadó kamat 5,75 százalék lesz, az
elemzők körében az aggodalom egész kórusát váltotta ki, hogy a galambok
uralta monetáris tanács esetleg egy vágással túl messzire megy.
Különösen aggasztó ez a forint elmúlt 24 órában tapasztalt gyengülése
után, amikor durván két százalékkal esett, és kedden reggel rövid időre
290 forint volt az euró árfolyama: az esést azok az aggályok hajtották,
hogy ki veszi át a központi bankot tavasszal.
„A forint hétfői kiárusítása az öthónapos mélypontig azt jelzi, hogy a
piacok esetleg nem tolerálnak további kamatcsökkentéseket. Ezt
alighanem súlyosbítják az aggodalmak, hogy kit fog kinevezni a kormány a
központi bank élére, amikor a jelenlegi kormányzó mandátuma letelik” –
írta William Jackson, a londoni Capital Economics felzárkózó piacokkal
foglalkozó elemzője a kamatcsökkentésről szóló jegyzetében.
Nicholas Spiro, a Spiro Sovereign Strategytől szókimondóbb volt: „A
külső tagok által uralt monetáris tanács az, amely nem törődik az
óvatossággal. A tanácsban lévő galambok derűlátóan tekintenek a kockázat
kétélű fegyverére” – mondta a beyondbricsnek.
Mint mindig, most is az a probléma, hogy az adósságokkal terhelt
Magyarország a javuló globális, és főleg európai érzések hullámain evez,
ezért azt látja, hogy a kockázati felárak csökkennek, és nem hajt végre
semmiféle fenntartható reformot strukturális gazdasági problémái
rendezésére.
Mi több, a kormány ezen a hétvégén minden oktatásügyi hajtűkanyarok
alapmintáját hajtotta végre, amikor Orbán Viktor, a miniszterelnök a
széleskörű, bár békés diáktiltakozások nyomán hirtelen elvetette az
igencsak felmagasztalt tervet, hogy tandíjat vezessen be. Nem világos,
honnan akar forrást teremteni az ingyenes oktatáshoz.
Továbbá a Matolcsy György gazdasági miniszter által bevezetett
gazdaságpolitika sem csupán unortodox, hanem sokak számára nyugtalanító,
beteg és sikertelen. Amint Simor András, a központi bank kormányzója
figyelmeztetett a múlt hónapban, a magyar gazdaságba való befektetések
aránya „2009 óta csökken”, miközben a nettó közvetlen külföldi
befektetések állománya ugyanebben az időszakban „alig nőtt”.
Közben a budapesti GKI a következő évre szóló növekedési
előrejelzését 0,8 százalékról nullára csökkentette, és ezt „a kormány
növekedés-ellenes intézkedéseivel” indokolta.
És mindennek a háttereként ott vannak a fokozódó aggodalmak azzal
kapcsolatban, hogy ki fogja átvenni a központi bankot jövő márciusban,
és a növekvő félelem, hogy az új kormányzó még lazább növekedéstámogató
politikát követ majd.
„Most, hogy egyre valószínűbb, hogy a 2013-as költségvetési hiány a
GDP 3 százalékát teszi ki, a kormány és az egyre kevésbé független
nemzeti bank jobban fog törődni a növekedéssel, – úgy, hogy gyengébb
forinttal segíti elő az exportot –, mint az inflációval, és akkor
fennáll a kockázat, hogy az inflációs várakozások közepes távon magasak
maradnak” – mondta Pálffy Gergely, a budapesti KBC Securities a
beyondbricsnek.
Pillanatnyilag úgy tűnik, a piacok elfogadták a kamatcsökkentést – a
forint euró-árfolyama londoni idő szerint kora délután 288,2 volt.
De Jackson, a Capital Economics munkatársa figyelmeztetett, hogy az
euróövezeti válság véleménye szerint jövőre eszkalálódhat. „Ez azzal jár
majd, hogy a tőkebeáramlás kiszárad, és ez nyomást gyakorol a forintra.
Nagyon reális a veszély, hogy a központi bank rákényszerülhet, hogy
(újra) megszigorítsa a monetáris politikát, hogy megvédje a pénznemet”.
Ha rákényszerül, az alapkamat megugrása könnyen semmivé teheti az augusztus óta végrehajtott könnyítések hatását.
(hj)
Kommentáld!