Számos változásra számíthat a magyar lakosság 2015-ben. Rengeteg családot érint például a minimálbér, illetve a nyugdíjak összegének emelése. A Pénzcentrum egy csokorba szedte a legfontosabb változásokat.

Emelkedik a minimálbér

Január 1-től az eddigi 101 500 forintról 105 ezer forintra emelkedik a minimálbér összege, a garantált bérminimum pedig 122 ezer forintra nő az eddigi 118 ezer forintról. A vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértékét pedig 3-4 százalékban állapította meg a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Emelkednek a nyugdíjak

Januártól 1,8 százalékkal emelkedik a nyugdíjak, illetve egyes járadékok összege a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint. Ennek megfelelően szintén 1,8 százalékkal emelkedik egyebek mellett az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a baleseti járadék és a fogyatékossági támogatás. Ha egy embernek egyidejűleg több, a rendelet alapján emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni. Mindemellett a rokkantsági járadék havi összege január 1-jétől 33 930 forintra változik, és emelkedik a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék is.

Változik a magánszemélyek adózása

Januártól változik a magánszemélyek adózása, így módosul a személyi jövedelemadó (szja), a társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályozása. Pontokba szedtük a legfontosabb tudnivalókat:

• Jelentősen átalakul a nem pénzben adott juttatások adózása. A munkáltató béren kívüli juttatásokat (például Erzsébet-utalvány, helyi bérlet) 500 ezer forint helyett csak évi 200 ezer forintig adhat a jelenlegi 35,7 százalékos közteher mellett, az e feletti rész terhelése 51,17 százalék lesz. Ugyanakkor SZÉP-kártya formájában a 200 ezer forintos keretösszeg felett is megmarad az alacsonyabb adóterhelés évi 450 ezer forintig.

• A 2014. december 31. után kötendő házasságoknál a párok együttesen havi 31 250 forinttal csökkenthetik adóalapjukat - elegendő az egyik félnek első házasnak lenni -, ami havi 5000 forint adómegtakarítást jelent számukra. Az első házasok adóalap-kedvezményét a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapig, de legfeljebb a gyermekek után járó családi adóalap-kedvezményre való jogosultság hónapjáig lehet érvényesíteni.

• A két eltartottat nevelő családoknál a családi kedvezmény mértéke 2016-tól 2019-ig kétszeresére emelkedik. Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény havi összege tehát jövőre még 62 500 forint lesz, 2016-tól azonban évente 15 625 forinttal - ez havi 2500 forint adómegtakarítás - nő, így 2016-ban gyermekenként havonta már 78 125 forint adóalap-kedvezményt lehet érvényesíteni.

• Az iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott diákoknak a munkáltató ugyanolyan adózási feltételek mellett biztosíthat juttatásokat, mint a munkavállalóinak, így részükre béren kívüli juttatásokat is adhat.

• A jövő évtől a lakás akadálymentesítéséhez is adómentesen adhat a munkáltató támogatást, továbbá nem kell kamatjövedelemből származó jövedelmet megállapítani, ha ilyen célból nyújt hitelt a munkavállalónak.

• Módosultak az adóelőleg-nyilatkozatokra vonatkozó szabályok is, a tartós megbízási szerződésben álló személyek nemcsak az adóbevallásban, hanem év közben is érvényesíthetik majd az szja-t vagy az adóalapot csökkentő kedvezményeket, illetve a családi járulékkedvezményt.

• A 2015. január 1. után indult elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programokról a szervezőnek a jövőben a tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napjáig tájékoztatnia kell az adóhatóságot.

• A papír alapú kiküldetési rendelvények mellett a jövőben azok a digitálisan kiállított kiküldetési rendelvények is megfelelőek lesznek, amelyek a törvény által előírt adatokat tartalmazzák és a jogszabálynak megfelelő zárt rendszerben állították elő és őrizték meg.

• A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (tehát nem tartozik az adóalapba) a pénzügyi intézmény - amennyiben követelésvásárlással, mint pénzügyi szolgáltatással üzletszerűen foglalkozik - által elengedett követelést, ennek következtében pedig egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség sem keletkezik ezzel kapcsolatban.

• Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege a jelenlegi 6810 forintról 6930 forintra nő, napi összege pedig 231 forintra.

• A külföldi jog hatálya alatt kötött munkaszerződések alapján végzett munka esetében alapbér helyett a munkaszerződésben meghatározott díj minősül majd járulékalapnak.

• A harmadik országbeli magánszemélyek két évet meg nem haladó magyarországi munkavégzése továbbra is mentes marad mind az egyéni járulékok, mind a szociális hozzájárulási adó alól, azonban - a korábbi 2013. január 1-jei határidővel szemben - a 2013. július 1-jét megelőző kiküldetések esetében a kétéves időtartamot 2013. július 1-jétől szükséges számítani, és a biztosítási kötelezettség - a korábbi 2015. január 1-jei határidővel szemben - legkorábban 2015. július 1-jétől jön létre.

• Pontosították a nyugdíjbiztosítás fogalmát is. A jövőben csupán az olyan biztosítások tekinthetők nyugdíjbiztosításnak, amelyek a törvény által felsorolt négy kockázati elemet (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) együttesen tartalmazzák, és ezeken kívül a biztosítás más kockázatra nem terjed ki.

• Biztosítások esetén nem keletkezik bevétel a magánszemélynél akkor, ha egy másik személy által kötött biztosításban a szerződő helyére lép.

• A jogalkotó a nyugdíjcélú megtakarításokat kívánja támogatni, ezért ha az alapbiztosítás kockázati díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, kizárólag a nyugdíjcélú megtakarítást szolgáló díjrész alapján vehető igénybe kedvezmény.

• A nyugdíjbiztosítás után járó kedvezményt csak azon a nyugdíjbiztosítási szerződésen lehet jóváírni, amelyre az adóévben kedvezményre jogosító díjfizetés történt. Ha a magánszemély több nyugdíjbiztosítás után jogosult kedvezményre, akkor a kedvezményt az egyes szerződéseken a befizetett díjjal arányosan írják jóvá.

• A teljes életre szóló életbiztosítások 2018. január 1-jével azonos megítélés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal.

• A vezető tisztségviselők felelősségbiztosításának a társaság által fizetett díja adómentessé válik, ami visszamenőleges hatályú, bármely korábbi évben alkalmazni lehet.

Forintosítják a devizahiteleket

Január elsején lép életbe a forintosítási törvény, amelynek köszönhetően rögzített árfolyamon törleszthetik a kölcsönüket a devizahitelesek. Maga a forintosítás egyébként később fog megtörténni. A bankoknak március és április során kell értesíteniük az ügyfeleket az elszámolásról, és az értesítő kézhezvétel utáni 30. napon történik meg a devizahitel automatikus átváltása, kivéve, ha az adós devizahitelben szeretne maradni és erről nyilatkozik. Fontos, hogy a forintosítás visszamenőlegesen február 1-től lesz érvényes, emiatt február és a forintosítás között esetlegesen túlfizetett részleteket a bank visszafizeti az adósnak, viszont a többségnél ez várhatóan nem lesz jelentős összeg.

Jönnek a megyei matricák

Az újév első napjától a megszokott időalapú matricák mellett (10 napos, havi, éves) az autósok az új megyei matricát is megvásárolhatják. a megyei matrica 2015. január elsejétől 1500 értékesítési ponton válik elérhetővé, ezek listája 2014. december 31-től megtalálható a nemzetiutdij.hu weboldalon. Február elsejétől pedig minden korábbi értékesítési ponton meg lehet majd vásárolni az új matricákat. Átmeneti rendelkezésként azok az autósok, akik az újonnan díjkötelessé váló szakaszokat jövő januárban matrica nélkül használják, mentesülhetnek a pótdíj megfizetése alól, ha legkésőbb február végéig az adott szakaszra érvényes megyei vagy országos éves matricát váltanak. A megyei matricával egy megye gyorsforgalmi útjai évi 5 ezer forintért lesznek használhatók; a személygépkocsikra jelenleg is elérhető, három éve változatlan árú matricatípusok díja pedig januártól sem emelkedik.

Csökkenhetnek a kórházi várólisták

Január 1-jétől hatmilliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyi várólisták további csökkentésére. A többletforrással az európai sztenderdeknek megfelelő rendszer kialakítása elvileg elérhető. A tervek szerint a kisebb beavatkozásoknál így két-három hónap, a nagy műtéteknél - például csípő- és térdprotézis- vagy nagyobb gerincműtéteknél - pedig legfeljebb fél év lesz a várakozási idő. Az intézkedés hatása 2015 második felében már érzékelhető lehet.

Átvilágítják az ügyfeleket

A pénzmosás elleni törvény szerint 2014. december 31. után a jogszabályban meghatározott szolgáltatók - köztük az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak - kötelesek megtagadni azon tagjaik ügyleti megbízásait, akiknél az ügyfél-átvilágítás eredményei az idén év végéig nem állnak teljes körűen rendelkezésükre. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) állásfoglalásában azonban rögzítette: a 2014. december 31-i határidő nem "jogvesztő", amint az átvilágítás megtörténik, a pénztár ismét teljes körű szolgáltatást nyújthat az érintett ügyfél számára. Az ügyfél-átvilágítás során a tagoknak személyesen kell igazolniuk - személyi igazolványuk és lakcímkártyájuk bemutatásával - pénztáruknál személyazonosságukat, amely rögzíti azonosító adataikat. Az előírások azokat a pénztártagokat érinthetik, akik 2013. július 1. előtt léptek be a pénztárba. Ha az ügyfél-átvilágítás nem történik meg az év végéig, a pénztártag egyéni számlájára érkező befizetéseket továbbra is jóváírják, azok hozamot termelnek, és a tag addig felhalmozott tőkéje, illetve hozamai sem vesznek el. Akinél azonban ez hiányzik, januártól nem tud például egészségpénztári kártyával fizetni, önsegélyező pénztári szolgáltatást igénybe venni, illetve - ha ezt igényelné - nem veheti fel nyugdíjpénztári hozamait. A pénztártagoknak a kassza felkeresése előtt célszerű tájékozódniuk arról, hogy esetükben rendelkezésre állnak-e teljes körűen az adatok. A pénztárak ugyanis már korábban elvégezhették az ügyfél-átvilágítást vagy megkaphatták más szolgáltatóktól a szükséges információkat.

A szelektíven gyűjtött hulladékért is házhoz jön a kukás

A szelektíven gyűjtött háztartási hulladékból is minél többet a háztól kell elszállítania a szolgáltatónak a hulladéktörvény január 1-jétől hatályos módosítása szerint. A módosítás kivételessé teszi a hulladékgyűjtő szigeteken történő szelektív hulladékgyűjtést. A törvény szerint ezt "csak kiegészítő megoldásként, elsősorban olyan sűrűn lakott településrészeken lehet alkalmazni, ahol az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék házhoz menő gyűjtése és elszállítása nem biztosítható". A közszolgáltatónak továbbra is a települési papír-, üveg-, műanyag, fém- és zöldhulladék elkülönített gyűjtését kell vállalnia. Januártól ez a kötelezettség kiegészül azzal, hogy a házhoz menő gyűjtést minél több fajtájú és jellegű települési hulladékra biztosítani kell. A hulladékgyűjtést végző közszolgáltatónak meg kell szerveznie a lomtalanítást is. A törvény ennek a gyakoriságáról nem rendelkezik. A hulladékgyűjtő udvarokról azt mondja ki a módosított jogszabály, hogy ott a lehető legtöbb típusú, fajtájú és jellegű települési hulladék átvételéről kell gondoskodni.

Új KRESZ-tesztet vezetnek be

Megújítja és bővíti a KRESZ-vizsgakérdéseket a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal - közölte Érsek István, a hivatal vezetője hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón. E szerint januártól a KRESZ-vizsgát letenni szándékozók a korábbinál sokkal több kérdést tartalmazó kérdésbankból kapnak feladatokat, és tartalmilag is megújulnak a vizsgakérdések, igazodva a technológiai változásokhoz. Kikerültek az elavult, már nem létező helyzetekre és technikai megoldásokra vonatkozó kérdések, helyüket a korszerű megoldásokra vonatkozók veszik át. Január 12-én indul újra a vizsgáztatás, és akkor már az új kérdésekkel találkozhatnak a vizsgázók. Átállásra nincs szükség, mivel az előírt tananyag, a vizsga követelményrendszere, a számítógépes vizsgáztatási rendszer, a kérdések megjelenítése, száma és pontozása és a megoldásra rendelkezésre álló idő - a B kategóriánál 55 perc - nem változik. A megújult kérdésanyag az edukresz.hu/vizsgakérdések oldalon érhetők el.

 

Pénzcentrum.hu