Bartók Tibor jezsuita szerzetes elmondta: bár a cím meglehetősen provokatív, ezért újságírói fogásnak is tűnhet, valójában Ferenc pápa 2013 novemberében megjelent apostoli buzdításából való: "Ez a gazdaság öl. Miként lehetséges, hogy nem hír, ha egy hajléktalan öregember megfagy az utcán; ellenben hírértékű, ha két pontot esett a tőzsde" - idézte Ferenc pápa írását.

A pápát ilyen és ehhez hasonló megnyilatkozásai miatt egyházon belül és kívül is kritizálják, marxista, pauperistaként, vagyis a szegénységből ideológiát kovácsoló pápaként emlegetve őt. Ráadásul egyesek szerint kijelentései nem csak a gazdasági élet szereplőinek "kedélyit borzolják", de magával a hagyományos egyházi tanítással sincsenek összhangban. Ezért a könyv két szerzője, Andrea Tornielli és Giacomo Galeazzi utánajártak annak, miként illeszkedik Ferenc pápa tanítása az egyház szociális tanításába, valamint, hogy hogyan reagál kijelentéseire a gazdaság - tette hozzá Bartók Tibor.

Mustó Péter jezsuita szerzetes, aki 1979 és 1991 között Dél-Amerikában működött, hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa nem közgazdász, hanem lelkipásztor, akinek a katolikus egyház fejeként kötelessége felhívni a közvélemény figyelmét a társadalmi igazságtalanságokra. Mint mondta, ezzel nem áll egyedül a pápák között, hiszen XIII. Leó, XI. Piusz és az utóbbi idők pápái is rendszeresen felemelték szavukat a szegényekért. Az ő különlegessége sokkal inkább abban áll - mondta -, hogy egy, a perifériához tartozó kontinensről jön.

Ferenc pápa a perifériáról nézi a világgazdaságot, és látja, hogy a Latin-Amerikában élő emberek életét olyan gazdasági törvények határozzák meg, amelyeket a világ más részein hoznak. A jezsuita szerzetes elmesélte, hogy tapasztalatai szerint, miközben Dél-Amerikában nagyon kevés helyen van a vasút, az a kevés sín mindig a bányától a kikötőig fut, vagyis úgy lett megépítve, hogy Amerika és Európa érdekeit szolgálja, ne pedig a helyi lakosságét.

Mustó Péter kitért arra is, hogy Ferenc pápa Buenos Aires-i érsekként testközelből élte meg a 2001-es argentin gazdasági válságot, amikor milliók váltak koldussá. Teljesen természetes tehát - tette hozzá -, hogy "amikor központibb helyre került", megragadta a lehetőséget, hogy szóljon a szegényekért.

Csaba László közgazdász hangsúlyozta, hogy a könyv nem a katolikus egyház társadalmi tanítása. Ferenc pápa megnyilatkozása és az erről született könyv sokkal inkább azt vizsgálja, hogyan lehet értelmezni a mai világban magát a tanítást. A kötet értékeként emelte ki, hogy betekintést enged abba a gondolkodásba, amit a pápa Argentínából hozott magával, ugyanakkor azt is világossá teszi, hogy miért foglalkozik Ferenc pápa olyan kérdésekkel is, amelyek alapesetben nem rá tartoznak.

Csaba László kitért arra is, hogy a könyvben feltett kérdések nem a pápa, hanem a két szerző kérdései. Andrea Tornielli és Giacomo Galeazzi visszatérő kérdése, hogy van-e alternatívája a kapitalizmusnak. A közgazdász szerint nincs.
Az egyház társadalmi tanításának egyik legfontosabb állásfoglalásaként emelte ki, hogy az határozottan elutasítja a felszabadítás teológiáját, azt a törekvést, hogy a szegényekkel való szolidaritást "el kell vinni a forradalomig". A társadalmi tanítás elveti azt a gondolatot is, amely szerint lehet szabad társadalmat építeni nem piacgazdasági alapon - tette hozzá a közgazdász.

Csaba László felhívta rá a figyelmet, hogy a közgazdaságtudományban ma nem kétséges, hogy a gazdaság értékrendi, konkrétan keresztény értékrendi alapozás nélkül működésképtelen, illetve elpusztítja önmagát.

A kiút a mai helyzetből nem lehet más, mint a gazdasági fejlődés, együtt az elosztás javításával a legszegényebbek javára. Ez pedig mind az egyház társadalmi tanításában, mind Ferenc pápa megnyilatkozásában központi szerepet játszik - tette hozzá.

Forrás: MTI