Joó Hajnalka|2011. 12. 07., 13:49|Utolsó módosítás:2011. 12. 07., 16:27|

Pénzhiány miatt most már biztosan elkerülhetetlen az útdíjrendszer januári átalakítása, amellyel az [origo] kormányzati körökből is megerősített információi szerint az alkalmi úthasználók járnak majd a legrosszabbul. Nemcsak az eddigi  legolcsóbb, négynapos sztrádamatrica szűnik meg, de úgy tudjuk, hogy egy új, az útpénztárba befolyó tétellel emeli a kormány az üzemanyagárakat is. Információink szerint az is eldőlt, hogy ebben a ciklusban már nem lesz semmi a korábban 2013-tól elindítani tervezett használatarányos útdíjfizetésből sem.

Három hete még csak tervként, illetve találgatásként merült fel a hír, az [origo] információi szerint azonban most már biztos, hogy drasztikusan átalakítja a kormány az útdíjfizetés rendszerét. A döntés hátterét ismerő minisztériumi forrásból úgy tudjuk, hogy a nemzeti fejlesztési tárca infrastruktúráért felelős államtitkársága által kidolgozott tervek szerint végleg megszűnik a négynapos (D1) autópálya-matrica, és újabb, az útpénztárba épülő, árnövelő tétel épül be az üzemanyagárakba.

Az államtitkárság más módokon is növelné a közúthálózat fejlesztésére és karbantartására fordítható forrásokat: megszűntetné például a jelenleg díjmentes autópálya-szakaszokat, illetve kiterjesztené a díjfizetést a főutakra is (hogy pontosan melyekre, az még egyeztetés alatt áll). Igaz, az utóbbival párhuzamosan  a jelenleg  negyvenezer forintba kerülő éves matrica díját is csökkentenék.

Katasztrófahelyzet egy éven belül

Az elképzeléseket már november elején megvitatta a kormány gazdasági döntéseit előkészítő versenyképességi tanács, a kormány ugyanakkor még nem hozott végleges döntést arról, hogy milyen formában illetve kombinációban vezetné be az államtitkárság javaslatait, pedig a változásoknak január 1-jétől - tehát 3 hét múlva - életbe kellene lépniük. A versenyképességi tanács ülésén az [origo] információi szerint a fejlesztési tárca képviselője egyértelművé tette: akkora összeg hiányzik a közúthálózat karbantartási alapjának tekinthető, eddig zömében sztrádadíjakból finanszírozott útpénztárból, hogy extra bevételnövelő lépések nélkül egy éven belül "katasztrófahelyzet állna elő" a magyar útviszonyokban.

A nehézség egyik oka, hogy az útpénztárat felügyelő Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) az idei évvel ellentétben jövőre nem kap költségvetési támogatást. Az útpénztár 48 milliárd forintos, főként a sztrádadíjakból származó bevételét eddig 40 milliárd forintnyi költségvetési forrás egészítette ki, a 2012-es költségvetési javaslatot összeállító nemzetgazdasági tárca azonban egyetlen fillért sem irányozott elő a szervezetnek a jövő évi büdzsé tervezetében. A problémára október közepén az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is felhívta a figyelmet, a számvevők akkor jelezték, hogy a hiányzó támogatást a bevételek növelésével kell majd pótolni.

"Az alkalmi úthasználók rosszabbul járnak"

A hiányzó pénzt a szigorítások előkészítésére rálátó minisztériumi forrás szerint csupán a meglévő matricák díjának emeléséből nem lehetne előteremteni, ehhez ugyanis legalább 70 százalékos áremelés kellene (a 12 tonnánál nehezebb teherautók egynapos útdíját ráadásul eleve maximálja egy uniós irányelv, és a magyar matrica ára most is majdnem eléri a plafont). Ráadásul a durva áremeléssel nyilvánvalóan visszaesne az autópálya-használók száma is. Erre lenne megoldás a díjfizetés főutakra való kiterjesztése, vagyis hogy a kvázi úthasználati adóvá váló terhet ne lehessen kikerülni.

"Az alkalmi úthasználók elkerülhetetlenül rosszabbul járnak majd, de nem nagyon van más megoldás" - mondta a változtatásról az [origo]-nak a minisztériumi forrás, aki a 4 napos matrica eltörlését ugyanakkor nem tartja igazságtalannak. Szerinte "Európa számos országában eddig is a 7 vagy 10 napos volt a legkisebb megvásárolható vignetta, amelyet a magyar turistának is meg kellett vennie, abban az esetben is, ha néhány óra alatt csak átutazott az országon".

Az úthálózat fenntartásának nehézségeiről egy közelmúltbeli konferencián nyilvánosan beszélt Völner Pál, az NFM infrastruktúráért felelős államtitkára is, elismerve, hogy a teljes hazai úthálózat fenntartására az amortizációt is figyelembe véve legalább 180-200 milliárd forintra lenne szükség, de jelenleg is csak nagyjából 80 milliárd forint áll rendelkezésre. Az [origo]-t tájékoztató minisztériumi forrás ezt egy korábbi felmérés eredményével egészítette ki, amely szerint az úthálózat állapotának romlása miatt az állami útvagyon 20-28 milliárd forintot veszít az értékéből évente.

"Már nem erőltetik" a használatarányos rendszert

Az útfenntartásra fordítható bevételek növelését szolgálja információink szerint a kormány november 18-i határozata is, amely az állami úthálózat kezelésével és fejlesztésével foglalkozó három nagy állami társaság: az út- és autópálya-építésért, illetve vasúti fejlesztésért felelős Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt., az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. és az állami közúthálózat üzemeltetését és karbantartását végző Magyar Közút Nonprofit Zrt. összevonását rendelte el.

A Magyar Közlönyben olvasható indoklás szerint a "gyorsforgalmi úthálózat hatékony fejlesztése és működtetése, valamint az egységes úthálózat fejlesztés rendszerének létrehozása céljából" hozott intézkedésre információink szerint valójában egy eredetileg csak infrastruktúrafejlesztésre használható 30 milliárd forintos uniós forrás megmentése miatt volt szükség. A szervezetek egyesítése után ugyanis már fenntartásra is el tudja majd költeni a kormány az összeget.

A tervezett változtatásokkal kapcsolatban kerestük a nemzeti fejlesztési minisztériumot, a tárca sajtóosztályán azonban későbbre ígértek választ kérdéseinkre.

Az [origo] információi szerint az is eldőlt, hogy ebben a kormányzati ciklusban már egészen biztosan nem vezetik be a kormány első tervei szerint 2012-től, majd a Széll Kálmán-tervben módosított határidő szerint 2013-tól tervezett használatarányos útdíjfizetési rendszert. Kormányközeli, illetve fejlesztési minisztériumi forrásokból úgy tudjuk: annak ellenére, hogy egyes korábbi szakértői becslések szerint 50, mások szerint 90 milliárd forintba kerülő beruházás megvalósítására több tanulmány, illetve szakértői anyag is készült a kormány megrendelésére, a technikai megoldásokról szóló szakmai és a kivitelezéshez szükséges politikai döntés továbbra is hiányzik, és tekintettel arra, hogy a késés miatt a rendszert már csak leghamarabb 2014-től lehetne bevezetni, a döntésre rálátók megfogalmazása szerint azt "már nem is erőltetik".

Ennek oka, hogy a használatarányos rendszert első körben a tehergépjárművekre terjesztenék ki, ami jelentős többletterhet róna a fuvarozókra. A nemzetközi tapasztalatok alapján mindenütt hónapokig tartó demonstrációkkal, útlezárásokkal fogadták a fuvarozók a hasonló változásokat, egy ilyen elhúzódó tüntetéssorozatot pedig értelemszerűen nem akar a kormány a választások évében.

A használatarányos útdíj bevezetésével a kormány a fejlesztési tárca korábbi számításai szerint akár megháromszorozhatná a fuvarozóktól jelenleg beszedett évi nagyjából húszmilliárd forintnyi matricadíj-bevételt, amelyet tovább növelhetne, ha később a személyautókra is kiterjesztené a rendszert.  A szisztéma előnyeiről, hátrányairól és bevezetésének technikai feltételeiről szóló korábbi cikkünket elolvashatja itt.