Nincs alapja Wittner Mária követelésének, arról ugyanis 20 éve már döntöttek. Az 56-os elítélt - aki ma a Fidesz-frakció tagja - kezdeményezésére hétfőn napirendre veszi a kormánypárt a szocializmus egykori vezetőit megillető kiemelt nyugellátások megvonásának kérdését. Csakhogy erről már döntöttek, az erről szóló törvényt az Antall-kormány idején, 1991-ben fogadta el az Országgyűlés.

A kormány nyugdíjpolitikájáról elterelő kommunikáció és bűnbakkeltés - vélhetően ez lehet a célja Wittner Máriának. Kezdeményezésére hétfői ülésén napirendre veszi a Fidesz frakciója a szocializmus egykori vezetőit megillető kiemelt nyugellátások megvonásának kérdését. A fideszes országgyűlési képviselő kifejtette, a tanácskozáson arra tesz majd javaslatot, hogy a frakció alkosson jogszabálytervezet: vonják meg az áldozatokénál "szemérmetlenül" magasabb nyugdíjat azoktól a "hóhéroktól", akik "az előző rendszerből éltek" - köztük munkásőröktől, párttitkároktól. Ezt a pénzt pedig 56-os szervezeteknek és a megtorlások áldozatainak adná.

Az 56-ban halálra ítélt Wittner úgy fogalmazott, "végre igazságot kellene tenni ebben az országban". Megjegyezte azt is, mindezt több magánszemélynek és 56-os szervezet képviselőjének, így például a Történelmi Igazságtétel Bizottságot vezető Regéczy-Nagy Lászlónak a megkeresése után kezdeményezte.

A probléma ezzel a kezdeményezéssel csupán annyi, hogy okafogyottá vált. És nem is a közelmúltban, hanem az Antall-kormány idején. Még 1991-ben hirdették ki azt a törvényt, amely az "egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről" szól. A jogszabály szövege azzal kezdődik, "az Országgyűlés a társadalmi igazságosságot szem előtt tartva és figyelemmel az azonos jogok és kötelezettségek elvére, valamint a demokratikusan megválasztott Országgyűlés által hozott első törvény szellemében kimondva, hogy nem részesülhet politikai indokú kedvezményben, illetve juttatásban az, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése érdekében fejtett ki tevékenységet..." Eszerint tehát ma nincs olyan kiváltság, amiről Wittner beszél, mindenki az általános szabályoknak megfelelően kapja az ellátását.

A Jobbik üdvözölte a kezdeményezést; Novák Előd szerint a Fidesz "végre kihátrált kommunista bűnösök luxusnyugdíjai mögül". A párt alelnöke emlékeztetett, már tavaly júliusban benyújtott egy erről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, ami tárgysorozatba is került, azonban általános vitáját azóta sem folytatták le.

A kabinet vélhetően nem véletlenül akarja elterelni a figyelmet nyugdíjpolitikájáról. Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács keddi alakuló ülésén kijelentette: minden, az öregségi nyugdíjba menetel előtti korai nyugdíjba vonulási formát fel kell számolni annak érdekében, hogy a nyugdíjkassza működőképes legyen. Csak a korhatár feletti öregségi ellátások számítanak nyugdíjnak 2012 januárjától, így a korhatár alattiak szociális ellátássá alakulnak.

Ezekre nem vonatkoznak a nyugdíjemelési vagy a nyugdíjakat védő szabályok sem. Az ehhez szükséges törvénymódosítások napokon belül a parlament elé kerülnek. Az öregségi nyugdíjak rendszerét is átalakítanák, amivel a 100 ezer forint feletti ellátásokat jelentősen csökkentenék.

20 éve nincsenek kiváltságok

Azt a nyugdíjat, amelyet az állami vezetők munkaviszonyával összefüggő rendeletben biztosított kedvezmény alapján állapítottak meg, e törvény hatálybalépését követő hónap utolsó napján meg kell szüntetni. A megszüntetést követő naptól az 1975. évi II. törvény rendelkezései alapján állapítják meg és folyósítják a jövőben - rendelkezett a 1991-es XII. törvény. Előírta továbbá, hogy az 1980-as évek határozataiban megjelölt kitüntetések és kitüntető címek alapján megállapított nyugdíj-kiegészítéseket, valamint az 1966-os kormányrendelet alapján járó nemzeti gondozási díj folyósítását a törvény hatálybalépését követő hónapban meg kell szüntetni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a nyugdíjkiegészítést külföldi kitüntetésre tekintettel folyósították.