Ha az országgyűlés rábólint, akkor összevonhatják az nemzeti bank és a PSZÁF hatásköreit. Az indoklás szerint új kihívások jelentek meg a pénzügyi szektorban, a valódi indok persze egészen más, ez pedig Simor András hatásköreinek megkurtítása. A pénzét korábban offshore cégben tartó Simor eltávolítása ebben a formában azonban alkotmány-ellenes lehet.

A nagyobbik kormánypárt szerint megtartják a jegybank függetlenséget, ám a két intézmény ellátására egy új szervezet jön létre, a két alelnök pedig az MNB és a PSZÁF hivatalban lévő elnöke lenne addig, amíg megszűnik a jelenlegi elnöki jogkörük. 

A hivatalos indoklás szerint "A világ pénzügyi piacain jelenleg zajló folyamatok során kulcsfontosságú lehet a megfelelő információk időben történő átadása, a közös helyzetértékelés, valamint a gyors döntéshozatal". Ennek megfelelően az úgynevezett makroprudenciális - tehát az országos szintű rendszerfelügyelet - és a mikroprudenciális, tehát a kisebb pénzügyi rendszerek felügyelete is a jegybanki ellenőrzés alá tartozna. 

Az alkotmányügyi bizottság indoklásában arra is hivatkozik, hogy a jegybanki tevékenységből fakadóan a felhalmozott információk, a jegybank mint pénzügyi közvetítő, fiskális tekintélye és függetlensége következtében a jegybank profiljába illik a pénzügyi rendszerek ilyen formában történő ellenőrzése. Más kérdés, hogy a PSZÁF minden ilyen jellemzővel rendelkezik. 

Idétlen idő

A módosító javaslat szerint 2012. január 1-jétől lépne életbe a változtatás, még hozzá úgy, hogy a javaslatról a pénteki rendkívüli ülésen tárgyalnának, egy héttel később, december 23-án pedig már szavazhatnak is róla a képviselők. Könnyű látni, hogy a kormányzati ötletelés újabb szintjére érkeztünk, ahol egy ilyen horderejű döntést lényegében úgy akar a Fidesz átnyomni a parlamenten, hogy annak nincs elég ideje arra, hogy érdemi vitát tudjon folytatni a kérdésről. 

A Fidesz szerda esti közleményében azt írta: "az előző kormányzati ciklus során rossz irányba változó pénzügyi felügyeleti rendszert – amely egyrészt hagyta eladósítani az országot, másrészt hagyta, hogy a magyar családok százezrei adósságcsapdába kerüljenek – újra átláthatóvá kell tenni, és ez a javaslat ennek az elvi alapjait teremti meg". Hogy az átláthatóságot mi alapján garantálják az összevonással az egyelőre nem világos, ahogyan az sem, hogy milyen modellt alkalmaznának. Egy biztos, a pénzpiaci válság kirobbanása idején már volt az egyesítésre igény, akkor a Gyurcsány-kormány, de később a Bajnai Gordon vezette kabinet is próbálkozott hasonló lépéssel.

Politikai komisszár a banktőke komisszárja helyett?

Simor András az Indexnek adott csütörtöki interjújában azt mondta, az új jegybanktörvény célja a totális hatalomátvétel, sérti az MNB függetlenségét, az Európai uniós jogot, és hitelteleníti az ország pénzügyi stabilitásáért felelős intézményt. A benyújtott módosítót pedig figyelemelterelésként értékeli. Simor úgy gondolja, a kormánypárti módosító javaslata megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyar gazdaságirányítás utolsó "független" intézménye is megszűnjön. Simor érvelése még helytálló is lehetne, ha nem a nemzetközi pénztőke, illetve a globális bankrendszer magyarországi érdekeinek egyik legszervilisebb érvényesítője mondaná mindezt. 

Így viszont akár még az a furcsa helyzet is fennállhat, hogy a Simor Andrásból éppen mártírt generáló kormányzat átgondolatlan lépésével pontosan a jegybank elnök pozícióját erősíti egy olyan pillanatban, amikor az IMF, az EU és az Európai Központi Bank Magyarországra helyezte (és ott is fogja tartani) „vigyázó szemét”.

Iránytű Intézet: Cél, a pénznyomda beindítása

Az MNB-PSZÁF összevonása kapcsán azt érdemes vizsgálni, hogy milyen igények és hatások válthatták ki ezt a kormánypártok részéről – mondta el lapunknak, az Iránytű Intézet vezető elemzője, Forrai Richárd. Az látszik, hogy a növekedés beindításához szükség lenne forrásra, több száz, vagy akár ezer milliárd forintra. A kormánynak saját költségvetési források nem állnak rendelkezésére, hiszen a magánnyugdíjpénztári befizetéseket is működési, folyó kiadásokra, és a MOL pakett megvásárlására fordították, a költségvetési hiányt pedig nem engedhetik el. Ahonnan gyorsan forrásokat tudna bevonni az a bankrendszer, a befektetők vagy esetleg az MNB – tette hozzá. 

Az elemző szerint a bankrendszer passzivitása (végtörlesztés, bankadó stb.), valamint a változékony és kiszámíthatatlan gazdasági helyzet miatt a bankok és a befektetők nem hajlandóak forrásokat a magyar gazdaság rendelkezésére bocsátani. Az egyetlen eszköz, ami megmaradt az a jegybanki "pénznyomda", aminek a vezetője jelenleg éppen azon dolgozik, hogy a részben az euró válság, részben a magyar gazdaságpolitika eredményeképpen gyengülő forint árfolyamot kamatemelésekkel megakadályozza. Természetesen ez nem esik nehezére, hiszen az elmúlt 21 évben az MNB folyamatosan a környező országok kamatai felett tartotta a Magyar irányadó kamatlábat, így szolgálva ki az ide érkező portfólió és spekulációs tőke érdekeit. A jelenlegi MNB kamatemelési trend a kormány maradék növekedési lehetőségét is nagy mértékben csökkenti, így gyakorlatilag a "pénzjegynyomdán" kívül a kormányzatnak nem maradt mozgósítható eszköze a növekedés beindítására. Ennek érdekében kívánják átvenni az MNB feletti irányítás jogát, amihez azért az EKB-nek is lesz egy két szava – mondta el Forrai. 

Felpörgetik az inflációt?

Az Iránytű Intézet elemzője nem tartja kizártnak, hogy a beindított pénzteremtés a gazdaságba pumpálva infláció gerjesztő hatású lesz, viszont a kormányzat már korábban azt nyilatkozta, hogy az emelkedő inflációt még kívánatosnak is tartja. Így kívánja a forint alapú adósságot, a béreket elinflálni és versenyképességet növelni. Ez azonban a nagy devizakitettség (központi kormányzat, önkormányzatok, lakosság, vállalatok) miatt visszaüthet a forint gyengülésén keresztül. Csak reménykedhetünk, hogy ha a kormány át is veszi az MNB feletti irányítást, akkor körültekintőbben és hatékonyabban fognak élni a lehetőséggel mint a magánnyugdíjpénztárak államosításával megkaparintott forrásokkal – mondta el Forrai Richárd.