Az MSZP-s Korózs Lajos szerint a kormánynak rég fel kellett volna mondania azt az államközi szerződést, amely miatt "iparszerűvé" vált az ukrán állampolgárok magyarországi nyugdíjkérelme. Az MSZP-s politikus szólt arról is, hogy Ukrajnában "kifizetődő üzlet" lett a magyar állampolgárság megszerzése, cégek specializálódtak például az állítólagos magyar ősök felkutatására.

A szocialista párt elnökségi tagja azt mondta: a Bajnai-kormány meg akarta szüntetni az 1962-ben még a Szovjetunióval kötött megállapodást, a 2010-es kormányváltás miatt azonban ezt már nem tudta megtenni, az Orbán-kormány pedig azóta sem döntött róla, noha a magyar társadalombiztosításra évente milliárdos terheket rónak a szerződés alapján Ukrajnából benyújtott nyugdíjkérelmek.

Ha egy ukrán állampolgár magyar nyugdíjat kér, le kell mondania az otthoni ellátásról, viszont nem kell hozzá magyar állampolgárság, csak magyarországi lakcím, és ezt a lehetőséget tömegesen használják ki - magyarázta, hozzáfűzve: amit mond, nem a kárpátaljai magyarok ellen irányul, ám a krími tatárok és a Donyeck-medencében élő oroszok is könnyedén hozzájuthatnak magyar nyugdíjhoz.

A szocialista politikus hangsúlyozta egyrészt, hogy a magyar hatóságok nem vizsgálják az ukrán dokumentumok valódiságát, másrészt, hogy a magyarországi átlagnyugdíj több mint háromszorosa az ukrajnainak. Ezért - jegyezte meg - nem kérdés, hogy a kétoldalú megállapodás mely ország polgárainak kedvez, hiszen "ha valaki olyan papírt hoz, hogy ő az ukrán államvasutak főkönyvelője, akkor neki a szakmájában megfelelő magyar nyugdíjat fogják megállapítani".

Az MSZP-s politikus szólt arról is, hogy Ukrajnában "kifizetődő üzlet" lett a magyar állampolgárság megszerzése, cégek specializálódtak például az állítólagos magyar ősök felkutatására.

Korózs Lajos arra a kérdésre, hogy hány ukrán állampolgár kért magyarországi nyugdíjat, elmondta: ez az adat a korábbi gyakorlattól eltérően két éve nem szerepel a kimutatásokban.

Megemlítette azt is, hogy a rendszerváltás előtt a most bírált szabályozás nem okozott gondot, a 2000-es években viszont jelentőssé váltak a volt szocialista országok közötti jövedelemkülönbségek. Hozzátette: nem tud arról, hogy akár egy magyar állampolgár is Romániában, vagy egy szlovén állampolgár Magyarországon kért volna nyugdíjat. Viszont - folytatta - a 2000-es évek közepén összességében már tízezrével voltak, akik külföldi állampolgárként magyar nyugdíjat kaptak.

Korózs Lajos a sajtótájékoztatón emellett arról is beszélt: kormányra jutva visszaállítanák a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjat, biztosítanák a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét, és egy korábbitól eltérő szolgálatinyugdíj-rendszert vezetnének be.
(MTI/Klubrádió)