A Frankfurter Allgemeine Zeitung Törékeny forint címmel közölte Hanno Mussler  elemzését.

Minden ünnepi lakomát meg kell emészteni. Ezért nem meglepő, hogy a tőkepiacok tíz kereskedési nappal ezelőtt nyugalmi szakaszba léptek. Végtére is előzőleg a három nagy jegybank Amerikában, Európában és Japánban újabb kötvényvásárlások bejelentésével felszította az inflációs aggodalmakat és erős impulzust adott a befektetők étvágyának olyan tárgyi értékekre, mint a részvények, az arany és az ingatlanok. Az euró értéke felment több mint 1,31 dollárra. Az euró azóta ugyan kedden 1,295-ös árfolyamig engedett, de úgy tűnik, az amerikai jegybank mégis elérte a célját: a dollár gyenge, és alighanem az is marad a központi bank plusz dollárkínálata következtében.

A harmadik negyedben a dollár árfolyama majd minden fontos valutával szemben esett. Csak a brazil reál értéke csökkent a dollárhoz képest nem egész 1 százalékkal. Ezzel szemben a svéd korona drágult a legnagyobb mértékben a dollárhoz képest – 6 százalékkal –, utána a norvég korona, a mexikói peso és a kanadai dollár következett 4 százalékos értéknövekedéssel. Az arany értéke dollárban egyenesen 11 százalékkal emelkedett. Az euró és a japán jen a dollárral szemben a bő kétszázalékos növekedéssel a negyedévi mérlegben a dollárhoz képest felértékelődött valuták középmezőnyében helyezkedik el.

A nagyobb mértékben felértékelődő valuták közé tartozott eddig a forint is. A harmadik negyedben a valuta a dollárhoz képest bő egy százalékot behozott, év eleje óta a forint az euróhoz képest egyenesen 11 százalékkal értékelődött fel. Az erős forintra magyarázat lehet a magas magyarországi kamatszint. Aki forintban tíz év múlva esedékes magyar államkötvényeket vásárol, az jó 7 százalékos kamatra számíthat. A magas kamatok pénzt csalogatnak a Duna partjára. De ennek most vége lehet. A magyar jegybank augusztusban 2010 áprilisa óta első ízben meglepetésszerűen csökkentette az irányadó kamatlábat. És most rátett még egy lapáttal: noha az éves inflációs ráta Magyarországon augusztusban 6 százalékot tett ki – vagyis kétszer annyit, mint amennyit a központi bank megcélzott –, a valuta őrei kedden az irányadó kamatlábat 6,5 százalékra csökkentették.

Ez a kamatcsökkentés árnyékot vet a jegybank amúgy is megingott hitelességére. Most pont Simor András, a bank elnöke számít a szolidság csúcsának, aki a fordulat után gyorsan milliomossá lett, és aki saját ciprusi vállalkozásokkal tette magát támadhatóvá. Ám bármennyire is ellenzi Simor és két helyettese, Király Júlia és Karvalits Ferenc a kamatcsökkentést, a három régi jegybankost le tudják szavazni, miután a budapesti parlamentben kormányzó Fidesz márciusban négy új jegybankost nevezett ki. És pontosan ez történik: a négy új ember megteszi Orbán Viktor miniszterelnök kormányának azt a szívességet, hogy a kamatcsökkentéssel elősegítse a növekedést.

A magyar gazdaság a második negyedben az előző év második negyedévéhez képest 1,3 százalékkal zsugorodott. Sőt, az ipari termelés több mint 2 százalékkal csökkent, miközben a bérek jócskán, 6 százalékkal nőttek. Úgy tűnik, Magyarország ebben a 2009 óta második recesszióban minden eddiginél inkább rá van utalva a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szükséghitelére. Orbán 2010-ben még nagyvonalúan elutasította a segítséget az azzal járó megkötések miatt. Magyarország csak kelletlenül vette fel a tárgyalásokat az IMF-fel. De a hírek szerint a megbeszélések nem jól haladnak. Varga Mihály, a kormány főtárgyalója azonban mégis azt érzékelteti, hogy a tárgyalások novemberben sikeresen lezárulhatnak.

Magyarország idén még nem helyezett el kötvényeket a nemzetközi tőkepiacon. Budapesten egészen egyértelműen az IMF segítségére számítanak. Ezzel szilárdan számolnak a befektetők is, akik forintban elkötelezték magukat. Akkor ugyanis számításaik szerint tovább csökkenhetnek a kamatok, mert csekélyebb kockázati felár lenne indokolt Magyarország számára. Miközben azonban az eurótérség azon van, hogy visszaszerezze az elvesztett bizalmat, úgy tűnik, Magyarországon teljességgel hiányzik az a tudat, hogy milyen nagy jelentősége van a független intézményeknek. Az euró legalábbis a dollárhoz képest kiért a leszálló trendből. Ezzel szemben hamarosan vége lehet a forint felfelé ívelő trendjének.

(hj)