2011. december 18. vasárnap, 03:06 |
A
Frankfurter Allgemeine Zeitung bécsi keltezésű cikke arról, hogy a
magyar kormány kiszámíthatatlan politikája bosszantja a befektetőket
Magyarországon
fokozódó visszatetszést kelt a befektetők körében a Fidesz és a KDNP
alkotta nemzeti konzervatív kormány gazdaságpolitikája. Különösen a
nemzetközi befektetők között a legfontosabb csoportot alkotó német
pénzadók bírálják a kiszámíthatatlan törvényhozást és a párbeszéd
hiányát.
„A helyszínen lévő vállalatok nagy elbizonytalanodást konstatálnak. A
jogszabályi keretfeltételek nem eléggé kalkulálhatóak, sokan veszélyben
látják a jogbiztonságot” – mondta Gabriel Brennauer, a Német-Magyar
Kereskedelmi Kamara (DUIKH) ügyvezetője Budapesten a Frankfurter
Allgemeine Zeitungnak. A vállalatok persze látják a kényszereket,
amelyek alatt a kormánynak működnie kell. Orbán Viktor miniszterelnök
kabinetjének szanálnia kell a költséges és elavult közháztartásokat.
Ahhoz, hogy az államadósságot csökkentsék a GDP jelenlegi négyötödéről –
ezzel Magyarország Kelet-Európában az adósságkirály –, egyebek mellett
válságadókat vezettek be a bankok, a távközlési, kereskedelmi és
energetikai ágazat számára, és ezek az adók elsősorban a külföldi
cégeket terhelik. A DUIHK megítélése szerint azonban a fő probléma nem
az egyes ágazatok konkrét megterhelése, hanem sokkal inkább a tervezési
biztonsággal kapcsolatos általános kockázatok. Ez Brennauer beszámolója
szerint sokakat arra indít, hogy a befektetéseiket egyelőre elhalasszák.
Egyesek a vonatkozó terveket teljesen feladták.
Hasonló érvek merültek fel a hét elején a gazdaság képviselői számára
a budapesti Adrássy Gyula német nyelvű egyetemen tartott
háttérbeszélgetésen is.
Számos résztvevő kifogásolta, hogy Magyarországon gondok vannak a
jogbiztonsággal. Egy ügyvédi iroda több mint tíz éve Budapesten élő
vezetője arról számolt be, hogy külföldi konferenciákon azt kérdezik
tőle, van-e még Magyarországon jogbiztonság. 2010 tavaszáig ilyen
kérdést soha nem tettek fel neki – mondta.
A kifogások között felhozták a csak egyes szektorokra kirótt
válságadókat, amelyek „különösen a német vállalatokat terhelik”.
Ugyancsak kifogásolták az „ad hoc” jellegű, kiszámíthatatlan és nem
eléggé átgondoltnak tűnő törvényhozást, amely a vállalatok számára
megnehezíti a jövő tervezését. Egy befektető példaként felhozta azt a
törvényi helyzetet, amellyel meg akarják akadályozni, hogy új 300
négyzetméternél nagyobb kiskereskedelmi egységek jöjjenek létre. Ez
megkárosítja azokat az ingatlanfejlesztőket, akik néhány éve abban a
reményben vásároltak ingatlanokat, hogy ott a jövőben bevásárló
központok épülnek majd.
Tekintettel e fejleményekre, erősödik a nyomás abba az irányba, hogy a
térség más országaiba helyezzék át a befektetéseket. A nemzetközi
befektetők egyértelmű visszavonulása erős hatással lenne a gazdaságra. A
magyar GDP több mint felét külföldi vállalatok gazdálkodják ki. Több
mint 300 ezer munkahely, vagyis minden tizedik állás közvetve vagy
közvetlenül német tőkéhez kötődik.
Magyarország jelenleg tárgyalásokat készít elő a Nemzetközi
Valutaalappal egy új hitelmegállapodásról. Ez 15-20 milliárd eurót
tehetne ki a következő 3-4 évben – mondta kedden Varga Mihály, a
miniszterelnöki hivatalt vezető államtitkár. A pénzt csak „végszükség
esetén” szándékoznak felhasználni. Lehetséges magasabb hitelösszeg is,
és a megállapodást 2012. január végéig szándékoznak megkötni – mondta
Varga. Orbán miniszterelnök hétfőn tagadta, hogy a 2012-re szóló
költségvetés lényegi céljain változtatni kellene a gyengébb
konjunktúra-kilátások miatt.
Kommentáld!