Két év börtönbüntetéssel is lehet sújtani a jövőben azt, aki jogosulatlanul veszi igénybe a táppénzt, és az orvost is, aki azt engedélyezte. Az ellenőrzések ugyanakkor azt mutatják, a betegek alig néhány százaléka táppénzcsaló.

Az Országgyűlés részletes vita keretében tárgyalja kedden a Büntető törvénykönyvet módosító javaslatot. Ennek egyik eleme, hogy szabadságvesztéssel kell sújtani azt, aki jogosulatlanul veszi igénybe a táppénzt. Ha a kifogásolt összeg kétszázezer forintnál kevesebb, akkor két évig terjedő börtönbüntetést kell kiszabni. Ha viszont annál több, akkor már költségvetési csalásról van szó, amiért akár három évre is le lehet ültetni valakit.

A törvényjavaslat szövegéből az tűnik ki, hogy nemcsak a betegek, hanem az őket kiíró orvosok is megüthetik a bokájukat, ha kiderül, a táppénzt igénybe vevő szimulál. Mindenki, aki pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétséget követ el - áll a törvényjavaslatban. Márpedig az orvosok azok, akik igazolják a betegséget, ami alapján táppénzt lehet igényelni. Korábban Nagy Anna kormányszóvivő is megerősítette, hogy a jövőben az orvosokat is felelősségre lehet majd vonni.

Visszaélők: alig néhány százalék

A törvény szerint minden 30 napnál hosszabb idejű keresőképtelenséget felül kell vizsgálni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) megbízásából 2010-ben 195 főorvos végzett felülvizsgálatot. Összesen csaknem 67 ezer háziorvosi szolgálatot ellenőriztek, amelynek keretében több mint 1 millió 30 ezer táppénzigénylést vizsgáltak meg. "Majdnem minden esetben jogszerű volt a keresőképtelenség megállapítása" - válaszolta a Pénzcentrum.hu kérdésére az OEP. Vagyis a betegek jogosan igényeltek táppénzt.

A megelőző évben is megközelítően egymillió ellenőrzést végeztek az arra felkért főorvosok. Valamivel több, mint 41 ezer magánszemélyt nyilvánítottak keresőképesnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden esetben indokolatlanul voltak betegállományban. Túlnyomó többségében azért zárták le a felülvéleményező orvosok a keresőképtelen időszakot, mert befejeződött a beteg kivizsgálása, kezelése, és a továbbiakban már alkalmas volt a munkavégzésre - derül ki az OEP elemzéséből.

Elenyésző azon esetek száma, amelyeknél indokolatlan volt a táppénzes időszak. A keresőképessé nyilvánítás oka, hogy túlzottan hosszúnak találták a felülvéleményező orvosok a betegállományt, vagy nem tartották megfelelőnek a diagnózist. Abban az esetben sem indokolt a keresőképtelen státusz, ha hosszú ideig kell várni a szakrendelői vizsgálatra.

A munkáltatók nem tolonganak az ellenőrzésért

Az ellenőrzést a munkáltatók is kezdeményezhetik, de elenyésző számban élnek ezzel a lehetőséggel. Tavaly mindössze 659 esetben kérték a munkaadók az OEP-től, vizsgáltassa meg, hogy a táppénzen lévő alkalmazottaik valóban betegek-e. Az ellenőrzésért munkavállalónként 15800 forintot kell fizetni.

Nem gyakori, de közérdekű bejelentés alapján is vizsgálódik az egészségbiztosító. Tavaly 48 ellenőrzést indítottak ilyen apropóból.

Jelenleg ha bebizonyosodik, hogy valaki indokolatlanul volt betegállományban, akkor a főorvosok javaslatot tesznek a táppénzfolyósítás megszüntetésére. A jogosulatlanul igénybe vett táppénzt fizetési meghagyás útján kérik vissza az érintett magánszemélyektől. Nagyon ritkán került sor arra, hogy jogi úton kellett volna beszedni az egészségbiztosítási alapot megillető pénzt - válaszolták kérdésünkre az OEP szakértői.

A beteget kiíró orvos első körben figyelmeztetést kap, ha indokolatlanul tart valakit betegszabadságon. Végső esetben a keresőképtelenség elbírálási jogának megvonása lehet a következmény.

A táppénzre vonatkozó szabályok szigorítása és a folyamatos ellenőrzések révén évek óta csökken a betegséggel keresőképtelen állományban lévők, illetve a táppénzen töltött napok száma. A keresőképtelen állományban töltött átlagos idő 2001-ben 26 nap volt, 2009-ben pedig már csak 17.