Elveszítik az öregségi korhatár alatti nyugdíjasok a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókra vonatkozó járulékkedvezményeket is, miután a jövő évtől már nem számítanak nyugdíjasnak. Ez óriási sarcot jelent az érintettek számára.

A társadalombiztosítási járulékokról szóló törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét sajátjogú nyugdíjasként folytatja, és az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Sajátjogú nyugdíjas az, aki sajátjogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. Ebbe a körbe tartoznak a jelenleg hatályos szabályok szerint azok is, akik korkedvezményes, korengedményes nyugdíjat, előnyugdíjat, bányásznyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, illetve a rendvédelmi szervekre vonatkozó szolgálati nyugdíjat kapnak.

Jövő év januárjától azonban az előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, a bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban részesülők közül csak azok számítanak majd saját jogú nyugdíjasnak, akik 1949-ben vagy annál korábban születtek. Szolgálati nyugdíjasoknál ugyanez vonatkozik az 1954-ben vagy azt megelőzően születettekre.

Az említett korosztályokba tartozóknál fiatalabb, jelenleg öregségi korhatár előtti nyugdíjasok ellátása a jövőben nem minősül nyugdíjnak. Ez viszont egyebek között azzal is együtt jár majd, hogy a jövő évtől nem folytathatnak kiegészítői vállalkozói tevékenységet. Ezt erősítette meg az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának múlt heti ülésén Hulák Zsuzsanna, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főtanácsosa.

Elveszítik a járulékkedvezményt az érintett nyugdíjas vállalkozók

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóknak 2011-ben mindössze havi 5100 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük. Ez a tervezett adó- és járulékmódosítások szerint a jövő évben 5600 forintra emelkedik. Ugyanez vonatkozik a társas vállalkozásban közreműködő nyugdíjas tagra is. Több tagi jogviszony fennállása esetén csak egy jogviszonyban kell megfizetni, hogy melyikben, arról az adott év január 31-éig kell nyilatkoznia a tagnak.

Emellett az egyéni vállalkozóknak a vállalkozói kivét, vagy az átalányadó alapját képező jövedelem, evásoknál a törvény szerinti adóalap 10 százalékának megfelelő nyugdíjjárulékot kell fizetniük. Ugyanez vonatkozik a társas vállalkozásból személyes közreműködésért kapott jövedelemre is.

A járulékfizetésért cserébe a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó speciális, 0,5 százalékos mértékű nyugdíjemelést kérhet. A nyugdíjemelés alapja a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem.

Jövőre jön a feketeleves

Drasztikusan megemelkednek azoknak a korhatár előtti nyugdíjas vállalkozásoknak a terhei, akik már nem minősülnek majd nyugdíjasnak. A jövő évtől csak fő tevékenységű vállalkozóként működhetnek tovább a "visszaminősített" korhatár előtti nyugdíjasok.

Jelenleg a főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak, illetve a társas vállalkozásokban foglalkoztatottak után legalább a havi 78 ezer forintos minimálbér, középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén viszont a 94 ezer forintos garantált bérminimum után kell megfizetni a 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot, másrészt az összesen 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot, valamint a 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. 

Az Országgyűlés elé terjesztett jövő évi adó- és járuléktörvény módosítási javaslat szerint jövő évtől viszont még drasztikusabb lesz a járulékfizetési kötelezettség. Egyrészt a minimálbér havonta 92 ezer, a garantált bér pedig 108 ezer forintra emelkedik a kormány elvárása szerint. Emellett a jelenlegi 7,5 százalékról 8,5 százalékra nő az egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék.

További megszorítás, hogy mind a 27 százalékos társadalombiztosítás járulékból fizetendő 3 százaléknyi, mind az egyént terhelő 8,5 százaléknyi egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a minimálbér másfélszerese után kellene megfizetni. Az egyelőre még nem világos, hogy ez esetben a középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bér másfélszeresét kell-e figyelembe venni.