Nagyon úgy néz ki, nem is olyan szörnyű a helyzet a termőföldek nyilvántartásával kapcsolatban, mint az első nyilatkozatok alapján tűnhetett. Sokan attól tartottak, hogy a változó jogszabályok miatt ezután minden talpalatnyi kis kertecskét súlyos összegekért kell regisztrálni a termőföld-nyilvántartásban, s kis túlzással egy erkélyen nevelt paprikát is be kell jelenteni az államnak. Erről nincs szó, mint lapunk is korábban megírta.

Mostanra választ kaptunk összes kérdésünkre a Vidékfejlesztési Minisztérium jogászaitól, így remélhetőleg önnek is segíteni tudunk annak eldöntésében, hogy kell vagy nem kell regisztrálnia.

Van egy telkem, amin termelek vagy termelhetnék. Kell ügyintéznem?

Ha a kiskertje, konyhakertje, háztájija a lakó- vagy üdülőháza végében van, s a ház egy hivatalosan is háznak való telken áll (egy település belterületén, lakóövezetben vagy üdülőövezetben van), akkor önnek szerencséje van, egyáltalán nem érinti az egész ügy. Nyugodjon meg, és menjen vöröshagymát és mákot vetni, itt az ideje.

Ha egy hektárnál kisebb kertje termőföld, belterületen van, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, zártkert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágú terület vagy halastó, akkor is mentesül az adminisztráció alól, ugyanis a minisztérium szerint ez művelés alól kivett területnek számít, attól függetlenül, hogy a gyakorlatban mit művel vele.

Kattintson szemléltető ábránkra a nagyításért!

Ha külterületen van a telke (egyszerűen szólva: a településtáblán túl), akkor önre szinte biztosan vonatkozik a regisztrációs kötelezettség. Csak akkor mentesül ez alól, ha a területe erdő – de azt is be kell jelenti, csak épp az erdőgazdálkodási nyilvántartásba. A tanyák tulajdonosainak vagy használóinak is be kell jelentkezniük.

Mennyi pénzbe kerül?

Bár az ügyintézés maceráját nem tudja megúszni, pénzbe legalább nem fog kerülni. A minisztérium tájékoztatása szerint ugyanis a terület első bejelentése a földhasználati nyilvántartásba illetékmentes lesz. Jelenleg nem lenne az, de a minisztérium azt ígéri, hogy haladéktalanul előterjeszt erre egy törvénymódosítást. A minisztérium azt is megígérte, hogy azoknak, akik eddig befizették, vissza fogja fizetni az illetéket.

Ha a telket eladják, vagy más, a tulajdoni lapot is érintő változások lesznek, azoknak az átvezetése is illetékmentes lesz.

Meddig kell bejelenteni?

Igazából még nincs kemény határidő. Ha újonnan került hozzánk a telek használati joga vagy tulajdonjoga, akkor 30 napon belül. Ha azonban már rég a miénk, akkor egyelőre ráérünk. Erre is törvénymódosítás készül a minisztérium szerint. (A március 30-i határidő, amit emlegetnek, csak a nyilvántartásba már korábban beregisztrált személyektől kért pluszadatokra vonatkozik.) A Hír24 szerint érdemes megvárni a jogszabályi módosításokat, amikor azok megszülettek, írunk majd egy újabb ismertetőt.

Kinek kell bejelentenie?

A földhasználónak. Ha nincs más földhasználó, akkor a tulajdonosnak. Földhasználó esetében vagy a szerződés egy eredeti példányát (hiteles másolatát) kell beadni, vagy pedig egy adatlapot, s – ha szívességi használatról van szó – akkor a közeli hozzátartozói viszony fennállásáról szóló nyilatkozatot is ki kell tölteni. Az adatlapot a tulajdonosnak is alá kell írnia. A papírokat a helyi földhivatalhoz kell bevinni. Sorok várhatók.

Muszáj bejelenteni?

Ha valaki nem jelenti be a használatában lévő földe(ke)t, megbírságolhatják legalább 10 ezer forintra. Ha értékes (magas aranykorona-számú), még ennél többre is. Nyilvánvalóan nem lenne túl nehéz dolga a földhivatalnak azzal, hogy kiderítse, melyik területet ki használja: egyszerűen ki kéne keresgélniük a be nem jelentett területek tulajdonosait.

Ezzel együtt a minisztérium lapunknak azt mondta: “A változások nem azt a célt szolgálják, hogy a bejelentést elmulasztó földhasználókat a földhivatal megbírságolja. Jelenleg bírságolásra nem kerül sor.”

(A gyakorlatban egy ideig nem valószínű, hogy a nyilvántartás kiépítése mellett bárkinek lenne energiája lenyomozni a bejelentést nem tevőket - viszont, ha egyszer lesz, akkor visszamenőleg is minden adat a hatóságok rendelkezésére áll majd.)

De hát nem is használom!

Ezt inkább ne vallja be senkinek. A termőföldet vagy zárt kertet ugyanis a használó (vagy a tulajdonos) köteles használni, méghozzá a művelési ágnak megfelelően. A gyepet például nem lehet felszántani, a szántót nem lehet fákkal beültetni, csak, ha külön bejelentette a földhivatalnál. Ha nem így jár el, megbírságolhatják. “A földtulajdonost nemcsak jogosultságok illetik meg, hanem kötelezettségek is terhelik” – szögezi le a minisztérium.

Minek ez az egész?

Erre ezt válaszolta a minisztérium: A bejelentési kötelezettség előírásával az a cél, hogy a központi adatbázis alapján megállapítható legyen, hogy egy magánszemély, illetve egy gazdálkodó szervezet az országban mekkora területre van bejegyezve földhasználóként. Így az is megállapítható lesz, hogy a földhasználati nyilvántartásban szereplő bejegyzések alapján valaki túllépi-e a törvényi korlátozásokat.