A nyugdíjkorhatár beinduló emelésével és a nyugdíjak reálértékének befagyasztásával számol a kormány a 2017-ig előretekintő prognózisában. A nyugdíjalap gazdálkodása nullszaldós maradhat némi költségvetési segítséggel, a gazdasági növekedésnek a korhatáremelésnek és az időközben bekövetkezett profiltisztításnak köszönhetően.
A kormány a 2014-es költségvetés részeként elkészítette a 2017-ig előretekintő három éves prognózisát a Nyugdíjbiztosítási Alap gazdálkodásra. A nyugdíjalap jövőre 2964,6 milliárd forintból gazdálkodhat, ez az államháztartási kiadások 17,5 százaléka. A következő években a társadalom elöregedésével a nyugdíjkiadások nőnek, s a becslések szerint már 2015-ben meghaladja a 3000 milliárdot, majd a tervezési ciklus végére a bevételi és kiadási főösszeg eléri a 3391,9 milliárd forintot. Mind jövőre, mind az azt követő években biztosított a nyugdíjalap nullszaldós gazdálkodása - ám ehhez 2015-től növekvő költségvetési transzferre lesz szükség, 2015-ben már 75 milliárdos mankó kell majd.
A nullszaldós gazdálkodásban jelentősen segíti az Orbán-kormány azon döntése, hogy a nyugdíjalapból csak korbetöltött járadékokat finanszírozzák, a korhatár alatti ellátásokat a költségvetésből biztosítják - ezt nevezik a nyugdíjalap profiltisztításának.
A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei és kiadásai (milliárd forint)
|
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
| Járulékbevételek és hozzájárulások |
2952,2 |
3045,9 |
3158,0 |
3302,9 |
| Költségvetési támogatások |
0,0 |
42,6 |
74,9 |
75,7 |
| Nyugdíjalap bevételei |
2964,6 |
3101,2 |
3245,9 |
3391,9 |
| Nyugellátások |
2947,9 |
3084,3 |
3228,8 |
3374,6 |
| Egyéb kiadások |
16,7 |
16,9 |
17,1 |
17,3 |
| Nyugdíjalap kiadásai |
2964,6 |
3101,2 |
3245,9 |
3391,9 |
| Egyenleg |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
|
Forrás: Költségvetési törvényjavaslat
|
A tervezési paraméterekben a kormány változatlan járulék- és nyugdíjemelési szabályokkal kalkulál, vagyis a nyugdíjak reálértéke nem emelkedhet, az ellátásokat a tervezett infláció mértékével emelik. A 2011-től hatályos szabályok megszüntették azt a lehetőséget, hogy erőteljesebb gazdasági növekedés esetén sor kerüljön a nyugdíjak infláció feletti emelésére. A 2011 előtt szabályok szerint erre 3 százaléknál magasabb gazdasági növekedés esetén kerülhetett volna sor, ám a kormány most érvényes makropályája 2017-ig nem számol 3 százalékos növekedéssel, így a régebbi szabályok sem érintenék kedvezőbben a nyugdíjasokat.
Mint az már lassan közismert, a kormány 2,4 százalékos pénzromlással kalkulál 2014-ben, így januárban ugyanekkora mértékben emelkednek a nyugdíjak is. Ugyanakkor a bruttó keresetek 4,8 százalékkal emelkedhetnek a nemzetgazdaságban - amely családi adókedvezmény kiterjesztése miatt ennél magasabb nettó béremelkedést jelent, így a reálbérek emelkedése elérheti a 2,5 százalékot. Ez azt jelenti, hogy nyílhat az átlagkeresetek és az átlagnyugdíjak közötti olló. Igaz, az idén még zárulhat, hisz az öregségi ellátások (nettó) 5,2 százalékkal emelkedtek, míg az első hét hónapban a nettó átlagbérek 4,6 százalékkal nőttek.
Ugyanakkor a jövő évi béremelkedés korlátozott, hisz a versenyszférában az inflációt némileg meghaladó bruttó három százalékos béremelést jósolnak a kutatók, a nemzetgazdasági keresettömeget a pedagógus-béremelés dobhatja meg jelentősen.
A kormány makrogazdasági pályája
|
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
| GDP növekedése |
-1,7 |
0,9 |
2 |
2,3 |
2,5 |
2,6 |
| GDP értéke (milliárd forint) |
28048 |
29203 |
30629 |
32153 |
33813 |
35620 |
| Infláció |
5,7 |
1,9 |
2,4 |
3 |
3 |
3 |
| Háztartások fogyasztása |
-1,7 |
0,1 |
1,5 |
1,5 |
1,6 |
1,6 |
Forrás: Költségvetési törvény
|
A 2014 januári 2,4 százalékos nyugdíjemelést követő években 2015-2017 között átlagosan három százalékos inflációt céloz meg a kormány - így közel ekkora mértékű nyugdíjemelésre lehet számítani ezekben az esztendőkben.
A Nyugdíjbiztosítási Alap prognózisaiban a folytatódó korhatáremeléssel is számolnak. Még 2009-ben született meg a döntés, hogy a nyugdíjkorhatár fokozatosan a jelenlegi 62 évről 65 évre emelkedik. A korhatár évente fél esztendővel nő, így 2014-ben már 62,5 évre emelkedik. Pontosabban az 1952-ben születettek már nem 62 évesen, hanem csak egy fél évvel később mehetnek nyugdíjba, így a jövő év első felében jelentősen visszaesik a nyugdíjazások száma. A 65 éves nyugdíjkorhatár 2022-re élesedik be.
A nyugdíjkorhatár emelkedése
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
Forrás: 1997. évi LXXXI. törvény 18.§
Kommentáld!