Ez Orbán alkotmánya, nem a magyar
A Fidesz mindent megpróbál, hogy legitimálja az alkotmányozást: vissza
szeretné csábítani az ellenzéket a folyamatba, közben a nemzeti
konzultációs testület kérdőíven kérdezi meg az embereket az új alkotmány
tartalmáról. A Fideszben attól tartanak, hogy az új alaptörvényre
ráragad az, hogy ez a Fidesz vagy személyesen Orbán Viktor alkotmánya.
Az ellenzék dühös közleményekben támadja az alkotmányozást és
feltételeket szab.
A Fidesz több kérdésben is késznek mutatkozik a
kompromisszumra, és próbál szimbolikus kérdésekben is gesztusokat
gyakorolni, ezzel azonban épp a kormánypártok soraiban okoz
konfliktusokat. A hirtelen váltást ugyanis sértődéssel fogadták az
alkotmányozásban eddig komoly szerepet játszó KDNP-ben.
Az utolsó pillanatban változtatta meg a Fidesz és a KDNP az
alkotmányozás forgatókönyvét, hiszen a képviselők kedden kezdik meg a
négy napig tartó vitát az új alaptörvényt megalapozó javaslatról.
Korábban úgy tervezték, hogy a parlament alkotmány-előkészítő bizottsága
által tavaly decemberben elkészített koncepció lesz a kiindulási alap,
amelyből a kormány ír kész szöveget, azonban a kormánypártok siófoki
frakcióülésén ezt elvetették.
Az új forgatókönyv szerint a koncepció nem lesz a már benyújtott
országgyűlési határozat melléklete, vagyis lényegében kidobják. A
javaslathoz Lázár János fideszes és Harrach Péter KDNP-s frakcióvezető
által benyújtott módosító indítvány a képviselőket kéri fel, hogy
nyújtsanak be alkotmánytervezeteket "az alkotmány-előkészítő eseti
bizottság javaslatának figyelembevételével, vagy attól függetlenül".
Orbán alkotmánya
Az
[origo]-nak
névtelenséget kérve nyilatkozó kormánypárti források szerint a Siófokon
jóváhagyott módosítások egyik célja, hogy az alkotmányozást leválasszák a
kormányról, a másik pedig, hogy visszacsalogassák a folyamatba az
alkotmányozást jelenleg bojkottáló ellenzéki pártokat. Kormánypárti
képviselők az [origo]-nak megerősítették: a Fideszben tartanak attól,
hogy az új alkotmányra rásütik az "Fidesz-alkotmány" bélyeget, ami
jelentősen gyengítené annak elfogadottságát és stabilitását. Ezzel
próbálják semlegesíteni azokat az ellenzéki kritikákat, amelyek szerint
az alkotmányozás Orbán Viktor személyes projektje, és a célja az, hogy a
saját hatalmát hosszú időre bebiztosítsa.
Orbán már tavaly május 25-én, a kormányprogramot bemutató beszédében
bejelentette: "Mi [...] alkotmányozó nemzetgyűlés és rendszeralkotó
parlament is vagyunk." Idei évértékelő beszédében pedig úgy fogalmazott:
"Magyarország átszervezésének kulcskérdése" az alkotmány, mert a
jelenlegi alaptörvény "nem a magyarok alkotmánya". Januárban a kormány
egyik magas rangú tisztviselője az [origo]-nak azt mondta: Orbán fejében
lényegében már kész is van az alkotmány.
A kormányfő szerinte aggályos szerepére utalt Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is, amikor azt mondta:
nem támogatják a "miniszterelnök politikai rendszerváltását".
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője pedig úgy fogalmazott: tavaly
októberben épp a "kormányfőnek, illetve a kormánynak az
alkotmányossághoz való viszonya" miatt vonultak ki az
alkotmány-előkészítő bizottság munkájából, és ez azóta sem tisztázódott
megnyugtatóan.
Bár gyakorlati jelentősége nincs, szimbolikus jelentősége lehet annak
is, hogy a kormánypártok már nem ragaszkodnak az új alkotmány április
25-i , húsvét hétfői elfogadásához, a jelenlegi elképzelések szerint
április 18-án fogadnák el az alaptörvényt. Az eredeti időpont egyrészt a
Fidesz kétharmados győzelmét hozó parlamenti választás első
évfordulója, másrészt húsvét, amikor Krisztus feltámadására emlékezik a
keresztény világ.
A népet is megkérdezik
Közben az új alkotmány előkészítésével kapcsolatban tizenkét kérdésből
álló kérdőívet küld a választókorú állampolgároknak a napokban a nemzeti
konzultációs testület, jelentette be a fideszes Szájer József, a
grémium vezetője és a korábban MSZP-s, jelenleg független parlamenti
képviselő, volt házelnök, Szili Katalin, a testület egyik tagja.
A kérdőíven arról kérdezik az emberek véleményét: a
z új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e;
korlátozza-e az állam eladósodását; vegyen-e védelem alá olyan közös
értékeket, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség;
járjon-e szavazati jog a kiskorú gyermekek után; engedjék-e a
gyermeknevelés költségeinek megadóztatását vagy sem; az új alaptörvény
vállaljon-e kötelezettséget a jövő nemzedékek után.
A testület arra is választ vár, hogy az új alkotmány fejezze-e ki a
határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét; védje-e
a Kárpát-medence természeti sokféleségét; védje-e fokozottan a nemzeti
vagyont; csak átlátható gazdasági hátterű társaságok számára legyen-e
nyitva az állami forrásokhoz való hozzájutás, a közbeszerzéseken való
részvétel; a bíróságok számára legyen-e mód a tényleges életfogytiglani
szabadságvesztés kiszabására; továbbá szankcionálják-e a parlamenti
bizottságok előtt való meg nem jelenést - számolt be az
Index.
A tizenkét kérdésre
különféle válaszlehetőségeket ajánlanak majd fel,
a kérdőív végén pedig a véleményüket is kifejthetik a
választópolgárok, akik a kérdőíveket díjmentesen küldhetik vissza. Az
íveket a napokban kezdik nyomtatni, és várhatóan tíz napon, két héten
belül minden választópolgár megkapja. Ezt követően két hét áll
rendelkezésükre, hogy azt visszaküldjék. A feldolgozást a kormány
apparátusa végzi majd.
A kormánypártok ráadásul - mint Szájer József fideszes európai
parlamenti képviselő csütörtökön bejelentette - azt szeretnék, ha
március közepéig az ellenzéki pártok is benyújtanák saját javaslataikat,
és azokról egyszerre vitázna az országgyűlés, de ehhez még módosítani
kell a házszabályt is. Arra már volt példa, hogy összetartozó
törvényjavaslatokat együtt tárgyaltak, de az alkotmánytervezetek egymást
kizáró, párhuzamos javaslatok lennének.
Arról nincs információ, mennyibe kerül a kérdőív kiküldése és feldolgozása.
Kommentáld!