Az egész világ kicsit borús hangulattal indította az új esztendőt. Európa vezetői arra figyelmeztetnek, hogy 2012 nehezebb év lesz, mint 2011 volt. Akkor az adósságspirál politikai változásokat kényszerített ki Olaszországban és Spanyolországban, és az euró túlélését is veszélyeztette. Idén is nehéz döntések előtt állnak az egyes országok és maga az unió is.

Címlapon Magyarország

Az első, nagy port kavaró történetet azonban Magyarország szolgáltatta. Az első munkanap (január 2-án hétfőn) az Operaházban (bent) az új Alaptörvény tiszteletére kiállítás és gálaest volt, kint a tüntetők foglalták el a teret. Címlapra kerültünk ismét, a forint pedig – ahogy az ilyenkor lenni szokott – meredeken gyengülni kezdett. Szerdára történelmi rekordot döntött a magyar államadósság törlesztéskockázatára kínált biztosítási tranzakciók árazása a londoni piacon. Pénzügyi elemzők értékeléseikben a magyarországi kockázati tényezők közül kiemelték az IMF/EU-megállapodás körüli bizonytalanságot. Ennek fő oka az új jegybanktörvény volt, amelynek legvitatottabb részei az elfogadott változatban módosítás nélkül szerepeltek. Befektetői szempontból pedig egyre nehezebb eligazodni a magyar kormány stratégiáján.

Némi megnyugvást csak az hozott, amikor csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök,  Simor András jegybankelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Fellegi Tamás (akkor) IMF-tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter és (az abban az időben még) a Miniszterelnökséget vezető Varga Mihály tárgyalóasztalhoz ültek, amelyet követően jelezték: a magyar pénzügyi rendszer biztonságáért az MNB tudja a legtöbbet tenni, a kormány pedig ebben teljes mértékben segíti a jegybankot.

Újabb leminősítés

Ez a lépés annak ellenére megnyugvást hozott a piacokra, hogy épp aznap jelentette be a Fitch Ratings, hogy rontja magyar adósság besorolását, amely így már mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre már nem ajánlott kategóriába került. Az indoklás szerint döntés a magyar költségvetési és külső finanszírozási környezetének, valamint a növekedési kilátásoknak romlását tükrözte, amit részben a befektetői bizalmat aláásó további nem szokványos gazdaságpolitikai lépések okoztak, amelyek nehézzé teszik egy új IMF/EU-megállapodás elérését.

Egyeztetések sora kezdődött, de a hónap közepén még mindig csak az volt a kérdés, hogy folytatódnak-e a tárgyalások. Magyarország az EU érveit várta a vitatott törvényekkel kapcsolatban, de Orbán Viktor jelezte, ha ezek meggyőzőek, a kormány kész megfontolni a jogszabályok módosítását. Christine Lagarde IMF-főigazgató a Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterrel folytatott megbeszélést követően azt közölte, hogy „az IMF, mielőtt eldönti, mikor kezdi el a tárgyalásokat egy készenléti megállapodásról, és hogy elkezdi-e őket, szükségesnek tartja, hogy olyan konkrét lépéseket lásson, amelyek a magyar kormány erős elkötelezettségét mutatják, hogy minden olyan politikai kérdésben lépni fog, amely lényeges a makrogazdasági stabilitás szempontjából”.

Kötelezettségszegési eljárások

Mindeközben (január 17-én) az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indítását vetítette előre: a jegybank függetlenségét érintő szabályozással, a bírói tevékenység felső korhatárával, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokkal kapcsolatosan. Ez azonban tovább már nem rontotta a kedélyeket, amelyek Orbán Viktor és Jose Manuel Barroso az Európai Bizottság elnökének a találkozója után visszatértek a normál mederbe.

Azt, hogy a nemzetközi intézmények és Magyarország között mikor indulnak majd újra a hiteltárgyalások, azóta sem tudjuk. Sőt, így az esztendő vége felé közeledve egyre erőteljesebb kétségek fogalmazódnak meg arról, hogy egyáltalán sor kerül-e erre.