Európa legrangosabb karneváljai 2012.02.07. 18:39 Qeki

A farsang vagy más szóval karnevál gyökerei az ókorba nyúlnak vissza és a kereszténység térhódítását követően is megmaradt.
Farsang idején, s kiváltképp a böjt kezdetét megelőző néhány napban (amit farsangfarkának is neveznek) természetesnek számít a vidámság, a jókedv, ilyenkor az átlagosnál jóval gyakrabban rendeznek bálokat, különböző mulatságokat.

Íme egy kis kedvcsináló!

Velence, Olaszország 2012. február 11-21.

1980-ban, kétszáz évnyi szunnyadás után élesztették fel a Velencei Karnevált. Aki ellátogat ezeken a hétvégeken Velencébe, megismerheti egy varázslatos, romantikus város farsangi forgatagát, amely ma a világ legrangosabb eseményeinek egyike. 1979 óta a látogatók száma évről évre nő, az ünnepségsorozat utolsó hétvégéjén a legzsúfoltabb.
Egy múlt évi posztban már bemutattam a karnevál eseményeit, íme néhány érdekesség.


Kanári-szigetek, Tenerife, Santa Cruz ,Spanyolország 2012. február 12-26.

A Kanári-szigeteken minden évben több karnevált is rendeznek, a legnagyobbak Tenerifén és Gran Canarián zajlanak. Tenerifén minden évben 10-14 nappal hamvazószerda előtt rendezik a karnevált, amint Santa Cruzban véget ér, máris kezdődik Gran Canarián a következő. Lanzarotén március elején indul a Carnival Fiesta, rá két hétre pedig Fuerteventura a soros.

A santa cruz-i karnevál egyike a világ legnagyobb fesztiváljainak, melyet minden év februárjában rendeznek meg. 1980 óta ez a karnevál a turizmus közkedvelt célpontja. Tenerife arra törekszik, hogy ez az esemény is a Világörökség részét képezze.

A rendezvények legtöbbjére a kikötőben kerül sor. A fesztivál hatalmas nyitóünnepséggel kezdődik, ami éjjel éri el tetőpontját, amikor az emberek díszes ruhákba öltöznek és hajnalig táncolnak. Számtalan program színesíti a hangulatot, ilyen a szépségkirálynő, a karneváli királynő illetve hercegnőválasztás.

Az egész karnevál egy nagy szardínia eltemetésével végződik, ez az "Entierro de la Sardina", amely egy több ember által hordozott hatalmas fa konstrukció, az ezt kísérő férfiak és nők feketébe öltöznek és az úton a tenger felé hangosan kiabálnak és jajgatnak, majd ezután a  petárdákkal teli szardíniát elégetik, így egy hatalmas tűzijáték keretében búcsúznak a karneváltól.


Nizza, Franciaország 2012. február 12-24.

A Nizzai Karnevál több száz éves hagyományokkal rendelkezik, előzményei a középkorba nyúlnak vissza. Az írások szerint a karneváli fenség először 1873. február 23-án érkezett a városba, ekkor született meg a mai Nizzai Karnevál alapja. Az első virágcsatát (Bataille de Fleurs) pedig három évvel később tartották az Angol sétányon.

Mára a karnevál  Cote d’Azur egyik legfontosabb eseményének számít, az 500 000 ezres lakosú városba kb. 1.200.000 látogatót vonz évente.

Az első napon minden évben új témát („királyt") jelölnek ki, amely meghatározza az esemény arculatát, a felvonulók díszeit, ruháit, táncait. A karnevál idei főszereplői a XXX. Londoni Olimpia jegyében a sportok lesznek.
A karnevál egyik izgalmas része a nizzai és a környékbeli virágtermesztők és kereskedők színpompás virágfelvonulása (a Debreceni Virágkarneválhoz hasonlóan).  A színes jelmezbe öltözött felvonulók a legalább 7 méter hosszú, 2 méter széles és 6 méter magas építményeket több száz virággal teljesen befedve vonulnak az utcákon.

A Promenade des Anglais sétányon a virágok csatáján (batailles de fleurs) a menet résztvevői a közönséget és egymást is megszórják a januárban virágzó mimózával.
A karnevál harmadik része a Fények Fesztiválja, amikor a karneváli kocsik díszesen kivilágítva vonulnak végig Nizza belvárosán.

A két hét alatt a felvonulások több alkalommal is megismétlődnek. A Nizzai Karneválnak minden évben Mardi Gras idején, azaz húshagyó kedden van vége, mikor is a karnevál királyát a helyi gyerekek és felnőttek a tengerpartra vontatják, és  egy hatalmas tűzijáték kíséretében elégetik.


Basel, Svájc 2012.február 26- március 02.

Az igazi, hagyományos Basler Fasnacht, azaz a baseli farsang a tradicionális Morgestraich-hal, (melynek jelentése kb. ma reggel elhúzom a nótádat; egyébként ez a farsang nyitánya) kezdődik.

A középkorból eredő FasNacht – a furcsa farsangot Baselben minden év márciusában rendezik. A híres bázeli farsang mindössze három napig tart „Die drey scheenschte Dääg“- a legszebb három nap. Az egész város megőrül, éjfélkor kezdődik a mulatság. Mindenki beöltözik, kihunynak az utcai fények, teljes sötétség borul a városra és pontosan hajnali 4 órakor  a tamburmajorok vezetésével indul a menet: "Morgestraich - vorwärts marsch!" és elindulnak a város különböző pontjairól a felvonulók, végig az utcákon, csak a jelmezek, kis lámpások, "laternák", fáklyák adják a fényt, mint egy fényfolyó mutatva, merre vonul a menet.

Baselben a három nap alatt szigorú szabályok szerinti menetrenddel és az öltözékekre vonatkozó szabályokkal több felvonulás is van kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Este látható pl. az úgynevezett "Guggemusik" - koncert, ami nem felvonulás, hanem állókoncertet adnak a klikkek (Clique): fúvósokból és ütősökből álló zenekarok játszanak közismert régi és új dallamokat. A témákat képileg feldolgozó és megjelenítő "laternák"-at később  a Münsterplatzon a székesegyház előtti téren állítják ki.

Rijekai Karnevál, Horvátország  2012. január 17- február 19.

Horvátország legnagyobb fesztiválja több mint százezer turistát vonz a városba. Már az 1900-as években is színes, jelmezes felvonulások jellemezték Rijekát.
A látogatók nagy számának köszönhetően 1995-ben a Rijekai Karnevál teljes jogú tagja lett az Európai Karneválvárosok Szövetségének.
A hagyományok szerint a rendezvénysorozat minden évben Hamvazószerdáig tart, s az egy hónap alatt számos kulturális és sporteseményt kínál (rally autó felvonulás, showboard verseny, Gyerekek karneválja stb.)a látogatóknak. A farsangi mulatság a Rijeka Karnevál Királynőjének megválasztásával, és a város kulcsainak átadásával veszi kezdetét, az elkövetkező hetekben pedig kiállításokat, koncerteket, különféle bemutatókat és álarcos mulatságokat rendeznek. A fesztivál leglátványosabb, legizgalmasabb eseménye az álarcos karneváli felvonulás.

Mohács, Magyarország   2012. február 16-21.

A busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A balkáni eredetű sokácok hazájukból hozták magukkal a népszokást, mely Mohácson tovább formálódott míg elnyerte a mai alakját. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák, mely szerint a mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal átkelve a Dunán az éj leple alatt kizavarták a törököket.

A Busók fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarcot viselő alakok. Jellemző ruházatuk a bundájával kifordított birkabőr, melyet derékban  lánccal vagy kötéllel kötnek össze, erre aggatnak egy vagy akár több kolompot is, fehér, szalmával kitömött vászongatyájuk van, amelyre színes, gyapjúból kötött női cifra, bütykösharisnyát húznak, lábukon bocskort viselnek, vállukon tarisznya lóg.
Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy soktollú, fából összeállított buzogány. A néphagyományból mára idegenforgalmi látványosság lett.
A busójárást 2009-ben felvették az UNESCO az Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára.