A roham azonban még nem indult be igazán, hiszen az első kötések nagy részét azok a meglévő ügyfelek teszik ki, akik elsőként a biztosítóktól / közvetítőktől értesültek a 2014-es SZJA változásról.

Rengeteg ember van azonban, akikhez még csak a most következő időszakban fog eljutni az új nyugdíj célú adókedvezmény híre, így ezt a cikket elsősorban miattuk írtuk meg. 5 pontban foglaltuk össze azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket mindenféleképpen mérlegelnünk kell, mielőtt bármelyik Biztosító ajánlata mellett elkötelezzük magunkat. Pénzügyekről lévén szó, minden esetben a számokra alapozva hozzuk meg a döntésünket, és ne a szimpátiára, vagy a megérzéseinkre hagyatkozzunk, mert a tét nem kevesebb, mint a jövőbeni nyugdíjunk várható összege.

Bár az új nyugdíjbiztosítás ugyan államilag támogatott konstrukció, mégse higgyük azt, hogy teljesen mindegy, hogy melyik ajánlatot választjuk: Nyugdíjbiztosítás és nyugdíjbiztosítás között olyan lényeges piaci különbségek lehetnek, amelyeket csak akkor fogunk felismerni, ha erre előre felkészülünk. Vágjunk hát bele és nézzük meg a legfontosabb döntési kritériumokat:

1. Jogosult vagy-e adókedvezményre?

Az első és legfontosabb kérdés, amire választ kell kapnunk, hogy jogosultak vagyunk-e az új adókedvezményre. Az éves 20% de maximum 130.000 Ft igénybe vehető SZJA kedvezmény mindenkinek jár, aki fizet személyi jövedelemadót, és aki az önkéntes nyugdíjpénztárral és a NYESZ számlával még nem használta ki a maximumot. A 3 államilag támogatott nyugdíj megtakarítási formára (NYESZ, Önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíjbiztosítás) ugyanis legfeljebb éves 280.000 Ft-os támogatást vehetünk igénybe, azaz ha már eleve rendelkezünk NYESZ számlával és / vagy önkéntes pénztárral, akkor az ezek után igényelt adójóváírást le kell vonnunk az éves 280.000 Ft-ból. Az SZJA fizetési kötelezettség alá esik minden NAV felé bejelentett adófizető alkalmazott és vállalkozó, kivéve a KATA adózási formát választók. A KATA-s vállalkozók nyugdíj célú adójóváírást csak olyan hozzátartozójuk / ismerősük után vehetnek igénybe, akik szintén fizetnek SZJA-t. A nyugdíjbiztosítások esetében ugyanis takarékoskodhatunk egy másik személy nyugdíjára is, mert az SZJA jóváírás jogilag a szerződőnek jár, a szolgáltatási összeget pedig egy ettől eltérő személyű Biztosított is kaphatja.

A visszaigényelhető adókedvezmény pontos összege az alábbi kalkulátorral néhány kattintással könnyedén kiszámolható itt.

2. Vegyes vagy unit linked alapú nyugdíjbiztosítást válassz?

Miután képbe kerültünk azzal kapcsolatban, hogy legfeljebb mekkora adójóváírásra vagyunk jogosultak az új nyugdíjbiztosításra, érdemes azt eldönteni, hogy klasszikus vegyes- vagy unit linked alapú szerződést szeretnénk.

A klasszikus vegyes nyugdíjbiztosítás egy régebbi és konzervatívabb életbiztosítási típust jelent, ahol a biztosító társaság nem enged beleszólást abba, hogy a befizetett pénzünket pontosan mibe fektessék, és a legtöbbször még csak rálátást sem enged erre. Főként azonban állampapírokban és rövid lejáratú pénzpiaci eszközökben fog állni a pénzünk, amelyek elsősorban rövid-közép távú befektetési instrumentumok.

Cserébe viszont ajánlattól függően az adott társaság garantál nekünk egy éves 2-2,9%-os fix technikai kamatot, amelyet minden esetben megkapunk, az ezen felül elért többlethozam bizonyos részét, vagy egészét pedig szintén minden évben jóváírják az egyenlegünkön. A klasszikus vegyes nyugdíjbiztosítás így egy hosszútávon alacsonyabb, de biztos hozammal kecsegtető megoldás, amely elsősorban azoknak javasolt, akiknek már kevesebb, mint 10 évük van csak hátra a nyugdíjig, és ha ránéznek az egyenlegükre akkor mindegy, hogy mekkora, de folyamatos növekedésre vágynak.

A unit-linked alapú nyugdíjbiztosítás a vegyessel ellentétben egy korszerű életbiztosítási típus, ahol teljes mértékben rajtunk áll, hogy a pénzünket hol fialtatjuk. A unit linked esetében befektetési alapok közül válogathatunk, így mi döntjük el, hogy kötvénybe, részvénybe vagy menedzselt alapokba fizetünk szívesebben. A befektetési alapok segítségével különböző földrajzi régiók, vagy iparágak nyereségéből is részesülhetünk, ezért ez a fajta nyugdíjbiztosítás jóval nagyobb szabadságot és hosszú távon magasabb hozamkilátást is enged meg nekünk, mint a klasszikus vegyes fajta. A biztosítók kínálatában nagyobb részben főként unit-linked alapú módozatokkal fogunk találkozni, ez pedig azért van, mert alapvetően szélesebb rétegnek is fog megoldást jelenteni ez a típus mint a vegyes. Mindenkinek ajánljuk, akinek még legalább 15 éve van hátra a nyugdíjig és az elérhető legmagasabb éves hozamra, ezáltal pedig a maximális összegű havi nyugdíjkiegészítésre törekszik.

3. Informálódj a költségekről!

Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy a kiválasztott nyugdíjbiztosítás esetében, évente mekkora költséget vonnak el tőlünk. A unit-linked alapú módozatok vizsgálatánál egyszerű dolgunk van, hiszen a TKM mutató egy százalékos értékben megmutatja, hogy nagyságrendileg mekkora éves levonásra számíthatunk. Ezt azonban ne kezeljük szentírásként, mert a TKM csak egy példaszámításon alapuló referenciaérték, de nagyságrendileg azért megmutatja, hogy az adott termék mennyire drága. Törekedjünk arra, hogy 3% alatti TKM-mel rendelkező unit-linked alapú nyugdíjbiztosítást válasszunk, így a költségek mellett bőven marad hozamunk is a lejárat végén.

A klasszikus vegyes típusú nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatban nehezebb dolgunk van, hiszen ezek esetében nem állapíthatóak meg sem tételesen, sem pedig egy számban összesűrítve a költségek. A klasszikus vegyes nyugdíjbiztosításnál a garantált Biztosítási összeget tudjuk összehasonlítani egy hasonló paraméterekkel és feltételezett éves hozammal számított unit-linked kalkuláció lejárati összegével, és ebből tudunk következtetni arra, hogy az adott vegyes nyugdíjbiztosítás mennyire drága. Arra azonban már most készüljünk fel, hogy a garanciának bizony ára van, ezért ezek a konstrukciók biztos, hogy drágábbak lesznek a piaci átlagnál.

4. Vizsgáld meg a várható hozamokat!

A költségek meghatározása után nagyon fontos arról is tájékozódnunk, hogy várhatóan mekkora hozamot érhetünk el az adott nyugdíjbiztosítással, illetve, hogy ezt tudjuk-e egyáltalán mi befolyásolni. Költséget minden esetben csak hozammal együtt vizsgáljunk, önmagában egyik mutatószám sem mond semmit, hiszen egyáltalán nem mindegy hogy egy éves 9%-os feltételezett hozam mellett 3%-ot, vagy 6%-ot vonnak le tőlünk évente.

A klasszikus vegyes nyugdíjbiztosítások esetében tőlünk teljesen független az elért hozam, így erről tájékozódni is csak az adott Biztosító honlapján tudunk, ahol általában ki szokták mutatni, hogy a kezelt pénzalap, az elmúlt években hogyan teljesített.

A unit-linked módozatú nyugdíjbiztosításoknál ennél tágabb a mozgásterünk, hiszen az adott szerződéshez tartozó összes eszközalap teljesítményét a nyugdíjbiztosítás.com független adatbázisában különböző múltbéli időszakokra visszamenőleg vissza tudjuk nézni, így könnyebben tudunk választani. Ne hagyatkozzunk azonban csak a múltbéli hozamokra, hanem azt is nézzük meg, hogy az adott alap pontosan mibe fektet, azaz hogy technikailag hogyan és hol kezeli a befizetett pénzt.

5. Tájékozódj a díjszüneteltetés lehetőségéről!

A nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatban sokan azért nem mernek belekezdeni az előtakarékosságba, mert félnek 10-15-20 évre elköteleződni. Ki tudja mi lesz 3-4 év múlva? Fogom-e tudni fizetni a szerződést? Az ilyen nagyon is életszerű kérdésekre válaszoltak a biztosítók, amikor létrehozták a díjszüneteltetés lehetőségét. Biztosítótól, sőt nyugdíjbiztosítási ajánlattól függően ugyanis, 2-3 év után sok szerződés esetében lehetőség van díjszüneteltetni 1 éves, de néhol akár határozatlan tartamra is. Ez azt jelenti, hogyha anyagilag megszorulnánk, akkor írásban dönthetünk úgy, hogy most egy darabig nem fogjuk fizetni a díjat, mégsem veszítjük el a bent lévő pénzt, és a szerződésünk sem szakad meg. Adókedvezményt nyilván nem kapunk erre az időszakra és a költségeket is vonják tőlünk, de amint helyreáll az anyagi helyzetünk, abban a pillanatban változatlanul és büntetés nélkül folytathatjuk a nyugdíjtervünket.

Dönts racionális érvek alapján!

Amint az a fenti 5 pontból is látszik, a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatban is, sokkal több múlik a felelősségteljes választáson, mint azt elsőre gondolnánk. Ne dőljünk be a marketingnek és az esetleges egyoldalú tájékoztatásoknak, hanem mindent vizsgáljunk meg saját magunk is. Egy éves 1%-os hozamkülönbség a lejáratkor milliókkal magasabb nyugdíjtőkét jelenthet nekünk, illetve ugyanez a költség oldalon is igaz. Ne féljünk kérdezni, alaposan nézzünk utána minden egyes feltételnek és a lehetőség szerint ne hozzuk meg a végső döntést addig, amíg egy tapasztalt szakemberrel át nem beszéltük az aggályainkat!

Deák Ferenc István
www.nyugdijbiztositás.com