KSH-becslés Ennyi háztartás él a létminimum alatt Tavaly a magyar háztartások 36%-a, mintegy 1,376 millió háztartás élt a létminimum összege alatti jövedelemből – közölte a 168 Óra Online érdeklődésére a KSH. A KSH 1991 óta évente közli a számított létminimum értékét. E küszöbérték olyan értékösszeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő – szükségletek kielégítését.

A létminimum havi értéke 87 510 forint volt egy egyszemélyes háztartásban 2013-ban Magyarországon. Ez 1,8 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Létminimum című, júniusban kiadott, évente megjelenő kiadványában. Egy két felnőttből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 2013-ban 253 779 forint volt havonta, ami több mint 4 ezerrel haladta meg a 2012-es értéket. Egy ilyen háztartásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 63 445 forint volt, szemben a 2012-es 62 321 forinttal. A kéttagú nyugdíjas háztartások létminimuma az adatok szerint 135 641 forint volt tavaly, míg 2012-ben 133 238 forint.

Mint megtudtuk: a KSH kizárólag csak 2010-ben közölte (sem előtte, sem utána) a létminimum alatt élő háztartások arányát. Akkor a Hivatal azt tapasztalta: sokan félreértelmezték, más tartalommal ruházták fel az adatot. Ezért úgy döntött a Hivatal, hogy a továbbiakban a honlapon elérhető kiadványban nem, csak külön kérésre, részletes magyarázattal adja át a háztartások arányát és számát – mondta el érdeklődésünkre Grábics Ágnes főosztályvezető. Cáfolta, hogy a Hivatal titkolózna: „A sajtóban megjelent, kormányzati nyomásról szóló híreszteléseknek semmilyen valóságalapja nincs, a KSH munkája szigorú szakmai módszertan alapján, transzparens módon folyik”.

Kikértük az elmúlt öt év adatait. A KSH szerint a létminimum összege alatti jövedelemből élő háztartások száma és aránya (becsült adatok):


A KSH közlése szerint az életszínvonal mérésére szolgáló indikátorok esetében elkülöníthetők jövedelemalapú mutatók, anyagi deprivációs mutatók, létminimumhoz, társadalmi minimumhoz kötődő mutatószámok. A szegénység mérésére abszolút és relatív mutatók állnak rendelkezésre. A KSH által számított és közölt létminimum érték az abszolút mutatókhoz tartozik (számításának nincs egységesen elfogadott nemzetközi módszertana, ezért országok közötti összehasonlításra nem alkalmas), nem szegénységi küszöbérték, hanem olyan összeg, amely lehetővé teszi az alapvetőnek minősülőkön túli igények kielégítését is.

Az uniós szinten harmonizált módszertannak megfelelően számolt szegénységi küszöb értékei rendre alacsonyabbak a számított létminimum értékeknél. 2012-ben a hazai lakosság 14%-a élt a szegénységi küszöb értékénél alacsonyabb jövedelemből.

Az Európai Unióban a szegénységet egységesen a „relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztettség” indikátorral mérik, mely három elemből áll: a medián jövedelem 60%-a alatti jövedelemmel rendelkező, a súlyos anyagi deprivációban, ill. az alacsony munka intenzitású háztartásokban élők aránya. Az egységes módszertan lehetővé teszi a tagországok közötti összehasonlítást. Ezeket a mutatókat az Eurostat – más relatív mutatók (pl. GINI, szegénység rés, P20/80, stb.) mellett – a tagállamok számításai és engedélye alapján rendszeresen közli. A szegénységi küszöb alatt élők számát, arányát a KSH is rendszeresen közli.