2013. január–februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók
átlagos bruttó keresete 223 100 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók
átlagosan 229 400, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás
keretében – foglalkoztatottak 212 500 forintot kerestek. A
közfoglalkoztatottak átlagkeresete 80 800 forint volt.
Nemzetgazdasági
szinten a bruttó keresetek 2,6 százalékkal haladták meg a
2012.január–februárit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 2,1
százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás
súly-változásának hatását kiszűrve, átlagosan 2,8 százalékos volt a
bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban alkalmazásban állók
bruttó keresete 3,7 százalékkal, 202 700 forintra emelkedett - írta a
KSH.
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági
ágban voltak a legmagasabbak (452 700 forint), ezt az információ és
kommunikáció (413 500 forint), valamint az energiaipar
(villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, lég-kondicionálás) követte (350 200
forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (146
500 forint), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
(161 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (164
300 forint) ágakban dolgozók kerestek.
2013. január–februárban a költségvetési szférában dolgozók egy része
átlagosan 10 000 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését
szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, míg a
nonprofit szervezeteknél erre jogosultak átlagosan 9700 forint juttatást
kaptak ezen a címen.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli)
kereset 2013. január–februárban átlagosan 3,2 százalékkal – ezen belül a
versenyszférában dolgozóké 2,9 százalékkal – haladta meg az egy évvel
ezelőttit. A költségvetési intézményeknél dolgozók –
közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye 3,1 százalékkal
nőtt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül
számított – nettó kereset 146 100 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké
103 200, a szellemi foglalkozásúaké 189 000) forint volt, 3,9
százalékkal magasabb az előző évinél. A közfoglalkoztatás hatását
kiszűrve a nettó keresetek átlaga 4,0 százalékkal emelkedett. A
versenyszférában a nettó keresetek 3,6, a közfoglalkoztatottak nélküli
közszférában 3,8, a nonprofit szervezeteknél 4,6 százalékkal nőttek 2012
azonos időszakához képest. (A nettó keresetek számításáról lásd a
módszertani megjegyzéseket.)
A 233 600 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi
munkajövedelem 3,0 százalékkal volt magasabb a 2012. január–februárinál.
A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,5
százalék volt.
"A csökkenő inflációs környezetnek, az arányos, egykulcsos
adórendszer véglegesítésének, valamint a kormány stabilizációt szolgáló
további intézkedéseinek köszönhetően a legfrissebb adatok alapján
második hónapja emelkedik a bérek vásárlóereje a nemzetgazdaságban" –
írta a Nemzetgazdasági Minisztérium.
"Az alacsony februári infláció (2,8 százalék) mellett reálértelemben
is bérnövekedés valósult meg. A reálbérek emelkedésének a fogyasztásra
gyakorolt kedvező hatása révén egyik katalizátora lehet a gazdasági
növekedésnek" – prognosztizálta az NGM.
"A várakozásokat alulmúlva 2,7 százalékkal nőttek a bruttó bérek
februárban az egy évvel ezelőttihez képest, míg a nettó bérek növekedése
4 százalék volt, ami a februári 2,8 százalékos infláció mellett 1,2
százalékos reálbérnövekedést eredményezett" – értékelte az adatokat Suppan Gergely .
"A versenyszféra bérnövekedésének markáns lassulását részben a szökő-
és munkanaphatás is okozhatta, mivel idén két munkanappal kevesebb volt
mint egy éve" – írta lapunknak elküldött elemzésében a TakarékBank
vezető közgazdásza.
A közfoglalkoztatás a tavalyi évben lefelé torzította az átlagos
béreket, mivel jelentősen nőtt a súlya a teljes foglalkoztatáson belül,
ezzel szemben idén februárban csökkent a közfoglalkoztatás súlya, ami
felfelé torzítja az átlagot – vélekedett Suppan.
Szerinte idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a
"szuperbruttó" kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése
meghaladja az inflációt.
Hozzátette, mivel több ágazatban még nem történtek meg az idei
bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a
következő hónapokban a megállapodások lezárultát követően.
"A reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt
erősödhet. Idén összességében 3,5 százalékos bruttó és közel 5
százalékos nettó bérnövekedésre számítunk. Így a vártnál jóval
alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése a következő
hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig elérheti a 2,5 százalékot"
– prognosztizálta Suppan.
"A versenyszféra béreinek alakulása nem jelent kockázatot az
árstabilitásra nézve, ezért nem jelent akadályt a kamatcsökkentések
folytatására" – vélekedett.
Szerző: Világgazdaság Online
Kommentáld!