2014. 7. 21. 05:00|Utolsó módosítás: 2014. 7. 21. 08:00|Gazdaság » Gazdaságpolitika
Pillanatnyilag nincs gazdasági racionalitása
annak, hogy belátható időn belül megálljon, vagy akár lassuljon a
magyarországi munkaerő-migráció - nyilatkozta a Világgazdaságnak a téma
egyik hazai szakértője. Hárs Ágnes szerint ugyanakkor nem érdemes
belebonyolódni az elvándorlással kapcsolatos számháborúba, mert
nincsenek mindenre kiterjedő, megbízható statisztikák
Abban a jól mérhető pillanatban, 2004 májusában, amikor a korábbinál
lényegesen könnyebbé vált az unióhoz újonnan csatlakozott országok,
köztük Magyarország polgárai számára a külföldi munkavállalás, sem
tőlünk, sem a szintén magas GDP-jű Szlovéniából és Csehországból sem
indult meg tömeges elvándorlás.
A viszonylag magas életszínvonal,
a várakozások és a biztató kilátások, valamint a meglehetősen
nagyvonalú munkanélküli és szociális rendszer ugyanis visszafogta a
migrációt – nyilatkozta lapunknak a Kopint-TÁRKI vezető kutatója.
Hárs Ágnes
azt mondja: a fordulópontot a 2007-es megszorító csomag jelentette,
amire ráerősített az egykulcsos adó 2010-es bevezetése, majd 2011-től a
jóléti és szociális rendszerek drasztikus megnyirbálása. Ezt követően
felgyorsult a munkaerő-migráció Magyarországról, és az előreszámítások
szerint lassan közelítjük a lengyelországi arányt, ahol a népesség 4–5
százaléka dolgozik külföldön.
A munkaerő-migrációban részt vevők
számát azonban igazán becsülni sem lehet – nem is érdemes belemenni a
témát egyre inkább átpolitizáló számháborúba –, következtetni inkább
csak a trendekre tudunk a fogadó országokban bevándorlóként regisztrált
magyar állampolgárok száma alapján készült tükörstatisztikákból és a
munkaerő-felmérésekből – magyarázza a szakember. Ezek ugyanakkor azt
mutatják, hogy folyamatosan nő a külföldön munkát vállaló magyarok
száma. Hogy közülük mennyien terveznek hosszabb távra, a migránsok
rejtőzködő volta miatt ugyancsak lehetetlen megmondani, de az biztos,
hogy miként az elvándorlók száma emelkedik, úgy növekszik ezen belül
azok aránya, akik – átmenetileg – biztosan nem térnek haza. Nem szabad
azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a migráció sosem egyirányú.
A
visszatérők arányáról a német statisztikákból például elég pontosan
lehet látni, eszerint a Németországban adott évben regisztrált magyarok
kevesebb mint negyven százaléka jön vissza, míg arányuk 2008–2009-ben
még több mint 50 százalék volt.
Ez is azt mutatja, hogy „ha a migráció egyszer elindul, nehéz
megállítani” – mondja Hárs Ágnes, hiszen minél többen élnek kint, annál
több a tapasztalat, a kapcsolat, amely másokat is hozzásegíthet a
beilleszkedéshez, az elhelyezkedéshez egy idegen országban.
A
kutató nem tartja reálisnak, hogy a Magyarország a közeljövőben képes
lesz hazavonzani a migránsokat. „Aki elment, az megfizette a távozása
árát, mindenféle értelemben. Jelen pillanatban pedig sem a magyar
gazdaság, sem a szociális ellátórendszer, sem a közhangulat nem olyan,
ami vonzó lehetne. Nincsenek munkahelyek, beruházások, nincs gazdasági
növekedés, és nincs igazán kilátás sem arra, hogy ez hamarosan
megváltozna” – ad további magyarázatot Hárs Ágnes. Az, hogy a magyar
gazdaság nem prosperál, nem csak az elvándorlást ösztönzi, hanem a
bevándorlásnak is gátja, és Magyarország már azokat sem vonzza, akik
korábban még nálunk látták biztosítottnak a megélhetésüket. Pedig a
migráció gazdasági előnyei letagadhatatlanok.
Menjek? Maradjak?
A Londonban élők több mint felénél a kinti magasabb életszínvonal és a
jobb munkalehetőség, illetve az itthoni rossz gazdasági helyzet volt a
döntő érv a távozás mellett – legalább is azok véleménye alapján, akik
részt vettek az MTA Kisebbségkutató Intézete által végzett kutatásban. A
Menjek/Maradjak dokumentumfilm-sorozat alkotóival együttműködésben
készült kérdőívet 5200 Londonban élő magyar töltötte ki. A
megkérdezettek döntő hányada elégedett jelenlegi helyzetével, így nem
meglepő, hogy a londoni magyarok többsége a közeljövőben nem tervezi,
hogy hazajön. Sőt, csaknem háromnegyedük soha, vagy a következő öt évben
biztosan nem térne vissza.
Szerző: Haiman Éva
Kommentáld!