Miközben hat százalékos visszamenőleges nyugdíjemelésről beszél a kormány, a novemberi korrekciótól valójában csak 0,5 százalékkal emelkedik az alapellátás. Sőt, elképzelhető, hogy ezzel a pótlással idén találkoznak utoljára az idősek, hiszen jövőre új nyugdíjszámítást vezet be a kormány. Kizárólag az infláció mértékének megfelelően növeli az idősek pénzét, emellett figyelmen kívül hagyja az eddig alkalmazott nyugdíjas fogyasztói kosarat.

Nincs vége a trükközéseknek, a kormány ismét sajátosan kommunikálja a novemberi visszamenőleges nyugdíj-kiegészítést. Hat százalékos visszamenőleges nyugdíjemelésről beszél, pedig ez nem emelés, hanem valójában csak egy egyösszegű kifizetés. Ha egy százalék alatt van a tervezett és a tényleges infláció közötti különbség, akkor az idősek 12 hónapra lebontva kapják meg novemberben a különbözetet. Vagyis, mivel idén januárban 3,8 százalékos emelést kaptak, a nyugdíjasokra vonatkozó várható fogyasztói árindex viszont 4,3 százalék lesz, 12-szer jár a 0,5 százalékos különbség (így jön ki a 6 százalék).

Jövő januárban, a rendszeres emeléskor pedig a novemberiből valójában csak egyszer 0,5 százalékot kapnak emelésként, és erre kapják pluszban a nyugdíjasok a 2012. évi, rendszeres emelést. Lehet, hogy a jövőben még ennyit sem bajlódik a kabinet az ellátásokkal, elképzelhető ugyanis, hogy teljesen megszűnik a visszamenőleges nyugdíjkorrekció. Abból lehet erre következtetni, hogy kormány eltörli a nyugdíjas fogyasztói árindex fogalmát. Márpedig ez volt az alapja az őszi emelésnek, az idősek ugyanis többet fogyasztanak az árérzékeny termékekből, mint az aktív korúak, pénzük 80-90 százalékát gyógyszerre, élelmiszerre és lakásfenntartásra költik. Így a rájuk vonatkozó infláció mindig magasabb az átlagosnál. A kormány viszont úgy döntött: a rendszeres nyugdíjemelések megállapításánál az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni. Emiatt elveszítik a korrekciót, és amennyiben a gazdaság jól működik és növekszik, a nyugdíjasok még arányosan sem részesülnek a javakból, a nyugdíjak reálértéke folyamatosan csökken. A kormány szolidaritáson alapuló nyugdíjrendszerről beszél, pedig éppen ők szüntetik meg az "együtt sírunk, együtt nevetünk elvet" - mondta egy szakértő. Az idősek hiába kérték, hogy az átlagkereset mértékének megfelelően növekedjen az ellátásuk. Ennek ellenkezője történik, az aktívak és az inaktívak közötti ellátás összege és vásárlóértéke tovább nő.

Tavaly is heves vita kísérte a nyugdíjkorrekciót, a korább gyakorlat és a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján nem 0,6, hanem 1,1 százalékos nyugdíjkorrekciós emelés járt volna a nyugdíjasoknak. A kormány magyarázkodott, miért tett így, pedig a Horn-kormány idején, amikor a számítások alapján korrekten 0,5 százalékkal korrigálták a nyugdíjat, a Fidesz mélyen fölháborodott és az idősek lenézéséről beszélt.

Közben egy másik téma is újra felmerült. Matolcsy György néhány nappal ezelőtt úgy fogalmazott: a nyugdíjrendszernek nem feladata a szegénységi kockázat kezelése, azt a szociális ellátórendszerben kell megoldani. Ehhez kapcsolható Rogán Antal fideszes képviselő egyik módosító indítványa, amelyet az októberben benyújtott adótörvény tervezethez terjesztett be. Aszerint több, a munkáltató által fizetett "járulékot", vagyis a 2 százalékos egészségbiztosítási-, az 1 százalékos munkaerőpiaci-járulékot és a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást összevonná, és átnevezné szociális hozzájárulási adóvá. Ezzel önmagában nem lenne probléma. Csakhogy az adókat a járulékoktól és az illetékektől az különbözteti meg, hogy az adófizetőknek befizetésükért cserébe nincs joguk ellenszolgáltatást kérni.

Ez azt jelenti, hogy a jövőben bármilyen célra is elköltheti a kormány az átnevezett befizetéseket. Az szinte biztos, hogy ezzel a lépéssel az, aki magán-nyugdíjpénztártag maradt, valószínűleg végleg elbúcsúzhat attól, hogy a munkáltató által befizetett 24 százalékos adóból idős korában bármilyen ellátásra jogosult legyen. A többi csak találgatás, évtizedek óta a nyugdíjszakmában dolgozó szakértők is csak sejtik, hogy esetleg az alapnyugdíj bevezetésének előkészületeiről lehet szó.

Sokan kiszorulhatnak

Most is sokan vannak, a következő években viszont még többen lesznek, akik kiszorulnak a nyugdíjrendszerből, mert nem tudják megszerezni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges minimális szolgálati időt (a teljes nyugdíjhoz 20 év, a résznyugdíjhoz pedig 15 év szolgálati idő szükséges). Alapnyugdíj mindenkinek járna, ha eléri a nyugdíjkorhatárt, függetlenül attól, hogy mennyi évet dolgozott, és mennyi járulékot fizetett be. A KDNP által kidolgozott korábbi terv szerint csak 70 éves kor fölött járna az alapnyugdíj. Eddig nem volt válasz arra, hogy ezt miből finanszíroznák, a Rogán-féle indítvány erre adhat magyarázatot. Egy másik elképzelés szerint az alapnyugdíj 20 év munkaviszony után járna úgy, hogy a kormány egységesen 20 százalékkal csökkenti a jelenlegi ellátást, amit a 20 ezer forint összegű alapnyugdíjjal egészít majd ki.