Higgyük el azt, hogy öngondoskodni kell, ha nem tesszük bajban leszünk - nyitotta meg a a Portfolio.hu Öngondoskodási konferenciáját Holtzer Péter, az Oriens IM partnere. A nyugdíjkorhatár emelése elkerülhetetlen. Azokban az intézményekkel szemben viszont, ahol hosszú távú megtakarítás megvalósítható, egyre nagyobb a bizalmatlanság. Ebből a bizalmi válságból következik, hogy a legnagyobb megtakarítással rendelkező réteg külföldre viszi vagyonát.

Holtzer Péter válasza erre a problémára az, hogy nem ennek a legfelsőbb rétegnek kellene adni a kedvezményeket, máshova lenne szükséges összpontosítani a támogatásokat. A magyar lakosság 75 százalékának hitele van, minden negyedik család késedelemmel fizeti törlesztőrészletét, a gyerekes családoknál még rosszabb arányról beszélhetünk. Ezeket a rétegeket is meg kell találnia a szolgáltatóknak. Hiszen az öngondoskodás nagyon fontos, elképzelhetetlen, hogy ne kelljen belenyúlni a következő években a nyugdíjkorhatárokba. Lengyelországban ezt már 67 évre emelték, hasonlóra lehet szükség itthon is - hangzott el.

A felső rétegeken kívül a többség negatívan áll az öngondoskodáshoz. Az emberek egyharmada még mindig az államtól várja a nyugdíját - fejtette ki Turny Ákos, az OTP Bank Lakossági Bankszámla és Betéti Főosztályának igazgatója. Amit az emberek félretesznek, az csak rövid időre elég, leginkább csak valamilyen vészhelyzetre. Néhány hónap munkanélküliség, betegség után elfogyhat az, amit most félre tudnak tenni a családok. Egy jó irány viszont az, hogy egyre többen tervezik valamelyik öngondoskodási forma elkezdését - derül ki az OTP Öngondoskodási Indexéből.

Megettük a reálhozamot

A nyugdíjcélra félretett vagyont is felhasználta a lakosság nagy része. z egészségügyi szűrővizsgálatokra viszont egyre többen járnak, ez lehet talán az egyik pozitív hatása a kormány táppénzt és betegellátást érintő szigorításainak. Egyre drágább mulatság betegnek lenni.

A relatív szegénység az öngondoskodást leginkább meghatározó mutatója. A korosztálynál megszokott életvitelhez szükséges vagyon, jövedelem tekintetében nem az idősek állnak a legrosszabbul Magyarországon - mondta Szanyi-F. Eleonóra, szociológus. A fiatal 20-30 év közötti fiatalok azok, akik a szükséges kiadásaikhoz képest a legrosszabb helyzetben vannak. Ezért ők azok, akik a legkevésbé tudnak megtakarítani és nem a nyugdíjhoz közeli korosztály.

Nem tudni, hogy megmarad-e a jelenlegi adórendszer, de megvan a lehetősége viszont a gyerekeseknek a megtakarításra. Ha ez a jövedelem megmarad  a gyerekeseknél és a végtörlesztés után sok család letudja azt a devizahitelét, ami eddig nyomasztotta, akkor beindulhatnak a hosszú távú, rendszeres és kis összegű megtakarítások - mondta el a Kovács Zsolt, az ING elnök-vezérigazgatója. Szükséges viszont egy a rendszerbe bekódolt kötelező öngondoskodás, amilyen például a felszámolt magánnyugdíjpénztári rendszer volt. Enélkül sokan elfelejtik a rendszeres befizetéseket. 

Ezzel némileg szemben Katona Ildikó Private Banking ügyvezetője azt mondta, hogy a végtörlesztés elsősorban azoknak segített és adott lehetőséget adósságuktól való megszabadulásra, akiknek semmi szükség nem volt erre. Az össz gazdasági hatása sem feltétlenül lesz pozitív az intézkedésnek, hiszen ezeknek az embereknek a fogyasztásnövekedése nem feltétlenül a magyar gazdaságot fogja növelni. Továbbá a meggyengült forint további nehézségeket jelenthet a családoknak.

A megtakarítási termékek és szolgáltatások fejlesztése viszont nem állt le. Tenke Gábor, az Erste Bank lakossági termékfejlesztési és mikrovállalati igazgatója elmondta, hogy a végtörlesztés csak marginálisan érintette a betéteket. Az év végi akciók mindig is meghatározóak voltak, de a mostani időszakban különösen szüksége van forrásokra a bankoknak. A hosszú távú banki termékek kevésbé népszerűek, a Tartós Befektetési Számla is népszerűbb azoknak az ügyfeleknek a körében, akik nem banki betétekben gondolkoznak.