Magára maradhat Magyarország abban a perben, amely hamarosan megkezdődhet az Európai Bíróságon a „házi pálinkafőzés” adómentessége miatt. A kormány több uniós tagállamot is felkért a magyar álláspont támogatására, de bírósági források szerint senki sem jelezte, hogy fellépne Magyarország mellett a pert kezdeményező Európai Bizottsággal szemben. Így sem kizárt azonban, hogy megvédhetjük az adómentes státust, de cserében kompromisszumokra kényszerülhetünk. A pálinkanagymester szerint csaknem biztosra vehető például, hogy csökkenteni kell az eddigi adómentes párlatmennyiséget. Az is lehet, hogy ezután nem állíthat majd elő otthon bárki párlatot, hanem a gyümölcstermelőkre szűkülhet a kedvezményezetti kör. Szigorodhatnak a hatósági ellenőrzések is.

Több környező uniós tagországot is megkeresett a kormány annak érdekében, hogy támogassák a magyar álláspontot a „házi pálinkafőzés” adómentessége miatt induló perben. Az agrarszektor.hu értesülései szerint biztosra vehető, hogy a jogi eljárás az idei év első felében megkezdődik az Európai Bíróságon (EB). EB-forrásokból ugyanakkor úgy tudjuk, az eddig írásbeli eljárási szakasz során egyetlen uniós tagállam sem jelezte, hogy a perben beavatkozóként részt kíván venni Magyarország mellett, és ma már minimális az esély arra, hogy bármelyikük is ilyen fellépésre szánja el magát. Ez pedig azt jelentheti, hogy Magyarország a „pálinkavitában” egyedül maradhat az Európai Bizottsággal szemben.

Mint ismert, a bizottság tavaly februárban fordult az Európai Bírósághoz, mert a kormány nem helyezte hatályon kívül a házi gyümölcspárlat-főzés adómentességére vonatkozó, 2010. szeptember végén bevezetett szabályozást. A kabinet – a „házi pálinkafőzés szabadságának visszaállítására” hivatkozva – lehetővé tette, hogy a háztartásokban vagy a szeszfőzdékben személyes használatra előállított, legfeljebb 50 liter 86 fokos párlat mentesüljön a jövedéki adó megfizetése alól. Ezzel például évi 100 liter 43 fokos, vagy 86 liter 50 fokos párlat személyes fogyasztású (otthoni) előállítása vált legálissá és adómentessé.

MTI fotó, Marjai János

Az Európai Bizottság ugyanakkor kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, mert a testület megítélése szerint Magyarország a házi párlatkészítésre nem alkalmazhatott volna adómentességet. A bizottság arra az uniós jogszabályra alapozta álláspontját, amely az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját harmonizálja a belső piaci verseny torzulásainak megelőzése érdekében. Ennek értelmében Magyarország a személyes fogyasztásra szánt párlatnál a jövedéki adót legfeljebb 50 százalékkal csökkenthette volna az 50 liter 86 fokos éves mennyiségig. A testület végül azért fordult az Európai Bírósághoz, mert a kormány a kötelezettségszegési eljárás ellenére sem szüntette meg az adómentességi szabályozást.

Magyarország a pozitív elbírálás érdekében keresett meg több környező országot azzal, hogy támogassa a hazai álláspontot az Európai Bíróság előtti perben – közölte az agrarszektor.hu érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), de a folyamatban lévő ügyre hivatkozva további részleteket nem kívánt közölni. Úgy tudjuk, hogy Ausztria, Németország, Szlovénia, Csehország vagy Portugália jöhetett volna szóba lehetséges beavatkozóként, mivel e tagállamokban fellelhető a házi párlatkészítés adómentes szabályozása.

Azt az NGM is megerősítette, hogy Ausztriában bizonyos személyi kör magánfelhasználásra adómentes párlatot állíthat elő mennyiségi korlátozás mellett. Németország egyes délnyugati tartományaiban pedig az úgynevezett „Abfindungsbrenner” nevű kis főzdék, illetve a ”Stoffbesitzer” elnevezésű személyi kör készíthet bizonyos mennyiségi korlátokkal adómentes magánfelhasználású párlatot. Az értékesíteni kívánt, illetve a mennyiségi korlátot meghaladó mértékben előállított párlat után természetesen a fenti két előállítói körnek is kell jövedéki adót fizetnie, de ez Magyarországon is így van – fogalmazott a tárca.

Szlovéniában az általános adószabályozás nem vonatkozik a 40 liter alatti űrtartalmú desztillálóberendezésekre, és ez azt jelenti, hogy például 30 literes készülékben bárki szabadon főzhet magának párlatot. Portugáliában pedig a szőlőtermesztőknek van lehetőségük arra, hogy mellékterméknek számító szőlőtörkölyükből éves mennyiségi korláttal főzdében adómentes törkölypárlatot állítsanak elő saját fogyasztásra.

Az NGM szerint az uniós példák is egyértelműsítik, hogy Magyarország nem egyedüliként enged meg adómentes párlat-előállítást mennyiségi korláttal magáncélú felhasználásra, vagyis a kormány az állampolgároknak csak azt a jogosultságot biztosítja, amellyel más uniós államok polgárai is élhetnek. Emellett – érvel a tárca - az adó alól mentesített párlat kizárólag személyes fogyasztásra szolgálhat, így nem lehet értékesíteni és nem jelenhet meg a piacon. Ennek megfelelően az uniós belső piac potenciális érintettsége is kizárható, vagyis a magyar álláspont szerint nincs olyan uniós joganyag, amelyet a hazai szabályozás sértene.

Nemigen akad példa arra, hogy egy uniós tagország éppen azt a kedvezményes szabályozást ne tartsa be, amelyet a csatlakozási tárgyalásokon maga harcolt ki – fogalmazott Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere, a Pálinka Nemzeti Tanács tagja. Márpedig szerinte Magyarország esetében a gyümölcspárlatoknál ez történt, mivel a belépés előtt mi magunk fogadtattuk el a Brüsszel által is felemlegetett, 50 százalékos kedvezményes adóterhelési lehetőséget, amely helyett 2010-től a házi párlatfőzésnél végül adómentességet vezettünk be.

Ennek ellenére van esély arra, hogy az Európai Bíróság előtt megvédjük az adómentességi státust, de az már szinte kizárt, hogy továbbra is a mai mennyiségre vonatkoztathassuk – állította a nagymester. A példaként felhozott uniós tagállamokban ugyanis az adómentes párlatfőzési lehetőség személyenként jóval kisebb tételekre terjed ki, ezért az valószínűsíthető, hogy a számunkra kedvezőbb bírósági döntés esetén is csökkenteni kell majd az adómentes házi párlatfőzés mennyiségét.

Ez viszont azonnal további bonyodalmakat vetne fel, mert egy ilyen ítéletet elvileg visszamenőlegesen kellene alkalmazni, vagyis az eddigi kedvezményezetteknek a be nem fizetett adót utólag kellene leróniuk az adómentes státus alól kivett éves mennyiségek után. Ez a nagymester szerint évente mintegy tízmilliárd, 2010-2014-ben tehát összesen mintegy 40 milliárd forinttal sújtaná a házi párlatfőzőket, ha nem sikerülne elérni, hogy az elmaradt jövedéki adót mégse kelljen befizetni a költségvetésbe.

További engedményként az adómentesség fenntartásához szükség lehet arra is, hogy szűküljön azoknak a köre, akik házi gyümölcspárlatot készíthetnek. Piros László szerint ugyanis az adókedvezmények más uniós tagországokban a gyümölcstermelőknek szólnak, míg nálunk a gyümölcstulajdonosat illetik meg (vagyis tulajdonképpen állampolgári jogon járnak). Ezért elképzelhető, hogy a házi párlat-előállítást Magyarországon is a gyümölcstermelőkre (gyümölcstermelő háztartásokra) kell majd korlátozni, és a többi tagállam példájára szigorítani kell az ehhez kapcsolódó ellenőrzéseket is – vélte a nagymester.

Szakértők szerint a vitarendezést gyorsíthatná, ha a kormány az Európai Bizottsággal peren kívüli egyezséget kötne. Erre azonban az országgyűlési választások előtt alig van esély, mivel ily módon sérülne a „házi pálinkafőzés szabadságának” elve a kényszerű kompromisszumok, illetve az azokból fakadó, eddigieknél szigorúbb valószínűsíthető korlátozások miatt. Ezért a „pálinkavita” érdemi lezárására leghamarabb az új kabinet megalakulása után van esély, ha addig az Európai Bíróságon nem születik ítélet.

Bírósági források szerint az EB még nem tűzött ki tárgyalási időpontot az ügyben, amely több verzió szerint is lezárulhat. Elképzelhető, hogy a testület írásbeli beadványok alapján dönt, de például Magyarország ragaszkodhat a tárgyalás megtartásához is. Az első esetben gyorsabb, a másodikban lassabb lehet a döntéshozatal.