Tavaly az egy főre jutó bruttó jövedelem 1.145.614 forint volt, a nettó pedig 939.396 forintot tett ki.
   
 Az elmúlt évben az adóváltozásoknak köszönhetően javult a bruttó és nettó bér közötti arány. A KSH közlése szerint: "bár az adózók zömének emelkedett a jövedelme az előző évhez képest, elsősorban a magasabb jövedelműek jártak jobban".
 
Hétszeres szorzó a legszegényebbek és a leggazdagabbak között

Az alsó jövedelmi tizedben (decilis) élők jövedelmi helyzete romlott 2010-ben, a felsőbe tartozóké pedig "látványosan" javult - olvasható a kiadványban. A KSH módszertani megjegyzéséből kitűnik, hogy a magyar lakosság egytizedének (decilis) az éves egy főre jutó nettó jövedelme nem éri el a 392.595 forintot. További egytized nettó jövedelme efölött van, de nincs 521.184 forint. A legfelső, a tizedik decilisbe tartozó egytized népesség egy főre jutó  nettó jövedelme 2010-ben már legalább 1.559.439 forint volt. Az alatta lévő kilencedik tized 1.073.413 forint és 1.559.439 forint közötti egy főre jutó nettó jövedelemmel rendelkezett. A két szélső, az első és a tízedik  tizednek az egy főre jutó nettó jövedelme közötti különbség 2010-ben 7,2-szeres volt, magasabb az előző évinél.

 

A szegénység elsődleges oka továbbra is az alacsony foglalkoztatottság és a hozzá szorosan kapcsolódó alacsony iskolázottság.

A KSH publikációja szerint továbbra is jelentősek a területi egyenlőtlenségek:  a munkanélküli-ellátás, valamint az egyéb szociális jövedelmeken belül a rendszeres segély aránya még mindig az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban a legmagasabb, ahol a szegénység elsődleges oka továbbra is az alacsony foglalkoztatottság és a hozzá szorosan kapcsolódó alacsony iskolázottság.
   
 A bruttó jövedelmek szerkezetében a munkajövedelmek képviselték 2010-ben is a legnagyobb arányt, ezt pedig a társadalmi  jövedelmek  - nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások, táppénz, munkanélküli ellátások, a családdal-gyermekkel kapcsolatos ellátások és az egyéb szociális juttatások - követik.
    
A munkajövedelmek részesedése a 2005. évi 70,9 százalékról 2010-ig folyamatosan csökkent és tavaly az arány 65,9 százalék volt.     Ugyanebben az időszakban az egyéb jövedelmeké egy százalékponttal, a társadalmi jövedelmeké pedig közel három százalékponttal nőtt. Ez utóbbiban a nyugdíjasok számának emelkedése mellett a gazdasági válság generálta munkanélküliség növekedése játszott szerepet.

Visszaeső jövedelmek
    
A KSH összegzése szerint a  válság hatására a munkavégzéshez kötődő jövedelmek már nemcsak az alsóbb jövedelmi kategóriákban élőknél estek vissza, hanem a középső és a magasabb decilisekbe tartozóknál is.
    
Az elmúlt évben a háztartási jövedelmek negyedét a társadalmi jövedelmek legnagyobb - évről évre növekvő súlyú - tétele,  a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások tették ki. Ennek egy főre jutó összege mintegy 2,9 százalékkal  haladta meg az előző évit. A gazdasági válságból adódó bizonytalanság következtében továbbra is a nyugdíjasok jövedelmi helyzete a legstabilabb, a nyugdíj rendszeressége és kiszámíthatósága miatt.
    
A gyermekes (25 év alatt eltartott) háztartások évi átlagos egy főre jutó nettó jövedelme 2010-ben 752 ezer forint volt, az országos átlag négyötöde. A tipikusnak mondható két felnőttből és két gyermekből álló családok az átlagos jövedelem 82,7 százalékával rendelkeztek, a két felnőttből, három vagy több gyermekből álló háztartások nettó jövedelme alig haladta meg az országos átlag felét.

A gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben

Ebből az adatból is látszik, hogy az átlagot tekintve a legnehezebb helyzetben a sokgyermekes családok vannak. Vajda Zsuzsanna gyermekpszichológus szerint a legkiszolgáltatottabbak a szegénységben élő gyerekek. "Aki gyerekkorától a társadalmi ranglétra alján él, annak semmi esélye sem marad a felzárkózásra, és ez sajnos világjelenség" - mondta a szakember a Heteknek adott korábbi interjújában.

"Aki gyerekkorától a társadalmi ranglétra alján él, annak semmi esélye sem marad a felzárkózásra, és ez sajnos világjelenség."

Hangsúlyozta: a nyomor alapvetően nem etnikai kérdés. "Miskolc közelében van egy Mucsony nevű település, amikor ott jártam, a helyiek elmondták, hogy náluk „jól működik” az integráció: a magyarok csúsznak le egyre inkább a romák szintjére. Mondhatni, ott szűnik meg az elkülönülés, ahol a nem cigányok ugyanúgy nem dolgoznak, nem járatják a gyerekeiket iskolába, megélhetési gyerekvállalásban, uzsorában gondolkodnak, mint a romák. Az összeolvadást jól mutatja, hogy ezeken a településeken már mindennapos dolog a vegyes partnerválasztás is" - fogalmazott.

Hozzátette: Magyarországon van több százezer ember, akinek szó szerint semmilyen egzisztenciája nincs, és úgy boldogul, ahogy tud - az erre adott többségi reakció érthető, és nem rasszizmus. " A szegény gyerekek nem az integrált osztályoktól fognak jobban teljesíteni, hanem attól, ha mindenekelőtt az életkörülményeiken javítunk. A legszegényebbek a harmadik világbeliek szintjén élnek, és a bánásmódot ehhez kellene igazítanunk. Segélyszervezeteket kellene létrehozni, amelyek monitorozzák, hogy hol fenyeget éhhalál. Itt felülről szervezett szociális programok nem fognak működni, mint ahogy általánosítható integrációs modellek sem nagyon léteznek, esetleg helyi szinten működő, modell értékű kezdeményezések, melyeknek a fenntartását az állam tudja szavatolni" - magyarázta Vajda Zsuzsanna.

atv.hu/MTI/Hetek