Az év első negyedében megállt a nyugdíjrendszerbe belépők száma, sőt a nyugdíjasok száma, ha csak kis mértékben is csökkent, írja a Napi.hu. Ez utóbbi a beinduló korhatáremelés következménye, ennek ellenére nem példa nélküli, ugyanis korábban is előfordult, hogy az első negyedben csökkent a nyugdíjasok száma.

Március végén a nyugdíjfolyósító 2 221 453 főnek folyósított a nyugdíjat, ami 1534 fővel alacsonyabb a decemberi adatoknál - olvasható az Országos Nyugdíjbiztosítás Főigazgatóság (ONYF) most publikált adataiból. Az adat első ránézésre meglepő, hisz közismert, hogy egyre többen mennek el nyugdíjba az elöregedő magyar társadalomban, ám mégis van rá kézenfekvő magyarázat. Épp az öregedő társadalmat mutató korfa és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében született az a döntés még 2009-ben, hogy a hazai nyugdíjkorhatár fokozatosan a jelenlegi 62 évről 65 évre emelkedik.

Ez a korhatáremelés indult be az idei negyedévben, ugyanis idéntől már nem 62, hanem 62,5 év a nyugdíjkorhatár, ami a következő időszakban évente újabb fél évvel nő, míg el nem érjük a 65 évet. Így fordult elő, hogy 2014 első három hónapjában kevesebb ember ment nyugdíjba, mint amennyi nyugdíjas elhunyt, ennek eredményeképpen pedig 1,5 ezer fővel apadt a 2,2 milliós nyugdíjas tábor. 2013 első három hónapjához képest 5043 fővel nőtt csak a nyugdíjasok száma. A nyugdíjasok között az előző negyedhez mérten leginkább a rokkantsági és rehabilitációs ellátást kapók száma csökkent, ám létszámuk még így is 414 ezer főre rúg, ami a nyugdíjasok, illetve nyugdíjszerű ellátást kapók 19 százalékát teszik ki.

Egyetlen egy soron viszont folyamatos a növekedés: ez a nőkre vonatkozó 40 éves foglalkoztatási kedvezménynek köszönhető, hiszen a 2011-ben bevezetett kedvezmény szerint az a nő aki 40 év szolgálati időt fel tud mutatni, már a korhatár elérése előtt teljes összegű öregségi nyugdíjat kaphat. A 2014 első negyedéves adatok szerint ezzel a korkedvezménnyes lehetőséggel 116,6 ezer nő élt a bevezetés óta.

Januárban a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások 2,4 százalékkal nőttek, ugyanis a kormány tervei szerint az éves inflációnak ennyinek kellett volna lennie 2014-ben. Az első négy hónapban az infláció ezzel szemben kerek 0 százalék volt. A következő hónapokban a pénzromlás üteme gyorsulhat, de az elemzői várakozások szerint így is csak évi 0,7 százalék lesz az éves ütem az eredetileg tervezett 2,4 százalékkal szemben. E tervezési hiba miatt a szerény nominális emelkedés mellett is összejön átlagban 1,7 százalékos reálnyugdíj-emelkedés, holott a törvények szerint csak a nyugdíjak reálértékének megőrzését garantálják az időseknek.

A 2,4 százalékos emelés ellenére a nyugdíjak éves szinten három százalékkal emelkedtek, míg a nyugdíjkiadások négy százalékkal. 2014 első három hónapjában 734,9 milliárd forint ment a nyugdíjakra az állami tb-alapokból, ez 28,5 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi kiadásoknál. Az nyugdíjemelést meghaladó kiadásnövekedés szintén nem meglepő, hisz a nyugdíjak cserélődése révén az átlagnyugdíj összege nő. (A nyugdíjrendszerbe belépő új nyugdíjasok járadéka jelentősen meghaladja az elhalálozottak nyugdíját.)

A különböző típusú nyugdíjak között viszont továbbra is hatalmas eltérések vannak: a legmagasabb az átlagnyugdíj a korhatár alatti volt fegyveres testületi dolgozóknál. Ők ugyan már csak 6837 vannak, ám átlagosan 205 035 forintot kapnak havonta, szemben a 115 893 forintos átlagos öregségi nyugdíjakkal szemben. Az skála túlsó felén a rokkantellátások vannak, ahol az átlagos havi járadék 66 304 forint volt 2014 első negyedében.