A házi gondozás területén jelentős változásokra számíthatnak a rászorulók és családtagjaik, miközben pénzért gyakorlatilag állapottól függően igénybe lehet majd venni az önkormányzatok idősgondozási szolgáltatását. Emellett szigorodnak a szülőtartás feltételei is.
Tovább szigorodik januártól a rászoruló időseknek gondozást nyújtó házi segítségnyújtás szabályozása – írja a Magyar Nemzet.
Az ellátást a helyi önkormányzat köteles biztosítani a rászorulóknak, amihez támogatást – normatívát – kap az államtól. Eddig minimum egy, legfeljebb napi négy óra otthoni gondozásra lehetett jogosultságot szerezni, az ellátott egészségi állapotának súlyosságától függően. Januártól azonban törlik az ellátotti szerződésekből, hogy kinek hány órányi gondozásra van szüksége, csupán annyit rögzítenek a velük kötött szerződésekben, hogy kapnak majd ellátást. Így könnyen előfordulhat, hogy a gondozókra több beteget osztanak a szolgáltatók, mint eddig.
Miközben folyamatosan szűkül az ingyenes vagy a pár száz forintos óradíj mellett igénybe vehető szolgáltatás jogosultjainak köre, addig pénzért gyakorlatilag állapottól függetlenül igénybe lehet majd venni az önkormányzatok által kötelezően működtetett, eddig csak a rászorulóknak járó házi segítségnyújtást. Aki megfizeti a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díjat, annál nem vizsgálják majd, hogy állapota indokolja-e az ellátást.
A szülőtartás szabályozása részletesebbé vált, januártól erősödik a nagykorú gyermek felelőssége, és a gyakorlatban is tömegessé válhat, hogy az idősotthonok pert indítanak az ellátott gyermeke ellen. Míg eddig csak a rászoruló szülő indíthatott pert gyermeke ellen tartási követelésért, a decemberben elfogadott módosítás értelmében januártól már az a magánszemély vagy intézmény is követelhet költségtérítést, amely a felnőtt gyermek helyett gondoskodik a rászoruló szülőről – írja a Magyar Nemzet.
Kommentáld!