A programkészítés azoknak a szervezeteknek a feladata, amelyek szeretnék meggyőzni a választókat arról, hogy érdemes rájuk szavazni. Igaz, ebben az országban úgy lehetett abszolút hatalomra szert tenni, hogy a választók nem kérdeztek semmit. Úgy lehetett valaki a hatalom legfőbb ura, hogy egyetlen politikai vitában sem vett részt. Program, ígéret hiányában, a politikai elemzők cinkos kacsintása, a közszolgálati média gyáva hallgatása, a választók csodavárása mellett hullott a mai hatalom bitorlóinak az ölébe ez az ország, amellyel úgy játszadoznak, mint Chaplin diktátora a földgömböt ábrázoló luftballonnal.

Ma már világosan látható, hogy mi az, ki az, amire, akire nem adja a szavazatát az, akinek elege van abból, hogy helyette, felette akarnak dönteni a sorsáról, aki nem ért egyet azzal, hogy a szegények eltüntetése a közterületekről, gyermekeik kizárása az iskolákból, rabszolgasorsba kényszerítése vagy éhhalálba kergetése az elfogadható megoldása ennek a kérdésnek, aki szeretné biztonságban tudni megszerzett vagyonát, nyugdíját.

A „mit nem” mellett érdemes megfogalmazni azokat az elvárásokat, amelyek programba foglalása csábító ajánlat lehet 2014-ben.

1. A jogállam helyreállításának szükségessége

A jogállam jellemzője a jogbiztonság. A jogbiztonság lényege, hogy a törvények uralma érvényesül az élet minden területén. A törvények uralmának alapja a szilárd alaptörvény. A szilárd alaptörvény a közmegegyezést rögzítő Alkotmány. A jogállam azt jelenti, hogy mindenki, beleértve a hatalom birtokosait is, ismeri és megtartja a törvényes rendet. Mindenki biztos lehet abban, hogy ha megtartja a törvényeket, tisztességes eljárásra tarthat igényt, s ügyében jogszerű döntés születik, amely ellen, ha nem ért vele egyet, jogorvoslattal élhet. Ezért új, szilárd alaptörvényre van szükség, amely közmegegyezésre építve meghatározza azokat a kereteket, amelyek a hatalom korlátját jelentik, s amelyek garantálják az ember elidegeníthetetlen jogainak feltétlen érvényesülését. Vissza kell állítani a törvények uralmát, s ennek fontos része a végrehajtó hatalom jogalkotói jogának leszűkítése a törvények végrehajtására. Meg kell szüntetni azt az anarchiát, amely ma jellemzi az országot.

2. A demokrácia helyreállításának szükségessége

Az ország demokratikus működésének alapja a választók bevonása a közügyek intézésébe, a döntések meghozatalába. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az országgyűlési döntési folyamatok előkészítésének nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen részévé válik az előzetes egyeztetési eljárás, hanem jelenti azt is, hogy az ország sorsát meghatározó kérdésekben azok döntenek, akiktől a hatalom származik, vagyis a választók. A népszavazás nem lehet többé a hatalomtól függő kiváltság. Az Alkotmány elfogadását, az alkotmányos alapértékek megváltoztatását a választók közösségének át nem ruházható jogosítványává kell tenni. Az Országgyűlés működésében helyre kell állítani azt a folyamatot, amely garantálja a benyújtott javaslatok érdemi megvitatását, a törvénykezés szakszerűségét.

A népszavazást a hatalomgyakorlás elfogadott eszközévé kell tenni. A választók nem foszthatók meg attól, hogy közvetlenül döntsenek azokban a kérdésekben, amelyek meghatározzák a társadalmi berendezkedés kereteit. Ki kell zárni annak lehetőségét, hogy bármelyik párt eldönthesse az állam formáját, megváltoztassa az ország nevét, fölborítsa a hatalommegosztás rendszerét.

Be lehet vezetni a népszavazás új formáját, az elektronikus népszavazást. Ez szakmai kérdésekben nyújtana lehetőséget a véleménynyilvánításra. A részvétel megfelelő ismeretek meglétéhez köthető, amelyről a véleménynyilvánítás lehetőségének megnyílta előtt kell bizonyságot tenni. A vélemény nem köti a döntéshozót, de nyilvánosságra kellene hoznia az indoklását, hogy miért nem támogatja.

3. A hatalommegosztás helyreállításának szükségessége

Az országgyűlési választásokon nyertes párt nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy minden döntési, ellenőrzési pozíciót elfoglaljon. Az országgyűlés és a végrehajtó hatalom összefüggése szükségszerű. Nem ilyen szükségszerű azonban a köztársasági elnök országgyűlési kinevezése, és a többi országgyűlési kinevezési, megbízási jog fenntartása. A köztársasági elnök közvetlen megválasztása tudja biztosítani ennek a tisztségnek a függetlenségét a parlamenti pártoktól. Megfelelő összeférhetetlenségi szabályok kialakításával garantálható a köztársasági elnök „semlegessége”. Így például ne lehessen köztársasági elnök, aki bármelyik pátban vezető szerepet töltött be, illetve az, aki valamely kormánynak a tagja volt. A közvetlenül választott köztársasági elnök nem válhat kiszolgáltatottá azzal szemben, akitől a megbízatást kapta, működése során nem kell figyelnie arra, hogy ne játssza el újraválasztásának az esélyeit. A közvetlenül választott köztársasági elnök jogkörébe lehet utalni például a Legfelsőbb Bíróság elnökének, az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak, a legfőbb ügyésznek a kiválasztását és kinevezését. Ebben az esetben ez a kör is függetlenné válik a pártérdekektől.

4. Az önkormányzatiság helyreállításának szükségessége

A helyi közösségeknek saját érdekeik vannak. Érvényesítésükre akkor van reális esély, lehetőség, ha a döntéshozatal mellett biztosított annak lehetősége, hogy a végrehajtáshoz szükséges fedezetet is helyben elő lehet állítani. Olyan gazdasági környezetre van ezért szükség, amely ösztönzi a települési önkormányzatokat vállalkozások indítására, ezen keresztül helyi munkahely-teremtési programok indítására, például önkormányzati szövetkezetek alapítására. A helyi érdekek érvényesítésében minden önkormányzat egyenlő. A helyi érdekek érvényesítéséhez saját tulajdon rendelhető hozzá, amely védelem alatt áll, nem elvonható. Helyi önkormányzati ügyekben nincs helye kormányzati utasításnak, közigazgatási beavatkozásnak. Helyi önkormányzati ügyekben a bíróság, illetve az Alkotmánybíróság orvosolhatja a jogsértéseket.

A helyi önkormányzatok bevonhatók az állami feladatok megvalósításába. Az állami feladatokban való részvétel lehet kötelező és önkéntes. A kötelező feladatok végrehajtása az állam finanszírozásával történik. Az állami feladatok önkormányzati telepítésénél a megfelelő önkormányzati szint kiválasztásával lehet elérni a hatékony és gazdaságos feladatszervezést. A kistérségi szint, a kötelező társulási forma, a regionális ellátás megszervezése lehet a biztosíték arra, hogy az állami források felhasználása mellett minden település lakosai hozzájutnak a megfelelő színvonalú szolgáltatásokhoz. Az állam által meghatározott szolgáltató önkormányzat ellátási kötelezettségeinek teljesítésébe bevonható az ellátásra nem köteles önkormányzat is. Az állam által előírt szolgáltatási szint önként és saját források terhére megemelhető, kiegészíthető. Az állam által meghatározott feladatok ellátásának ellenőrzése, a szükséges intézkedések megtétele állami feladat, közigazgatási ügy, amely döntés ellen lehetőség van a bírói út igénybe vételére.

5. A szociális piacgazdaság helyreállításának szükségessége (a rászorultság elve, az esélyteremtés elve)

Az állam szerepének a megtalálása a legnehezebb feladat. A mindenható, gondoskodó állam illúziójával nehéz felvenni a harcot. Nem sok sikert aratott ebben az országban az, aki meg merte mondani, hogy az államnak nincs pénze, csak az, amit másoktól elvesz. Ahhoz pedig, hogy másoktól el tudjon venni, arról kell gondoskodnia, hogy legyen mit elvenni, amit aztán el lehet osztani azoknak, akiknek nem jutott elég. A helyes arányok megtalálása az elvételben és az elosztásban szorosan összefügg a jogállamiság kérdéseivel. Mindenkinek jogában áll tudni, miből mennyi marad, kinek és miért adják, amit elvettek tőle. Az állam legfontosabb teendője az, hogy olyan helyzetet alakítson ki, amelyben a lehető legkevesebb azoknak a száma, akiknek nem vagy nem elég jut. Az állam nem veheti le az egyén válláról a döntés felelősségét. Az állam adjon lehetőséget ahhoz, hogy aki akar és képes rá, az piacképes tudáshoz jusson, és sikeresen hasznosítsa. Az állam adjon védelmet azoknak, akik helyzetüknél fogva rászorulnak.

6. Az alapvető emberi jogok helyreállításának elve

Jogállam, jogbiztonság, alapvető emberi jogok. Szét nem választható fogalmak, meg nem ehető, zsebbe nem tehető, ki nem sajátítható javak. Olyan javak azonban, amelyek megléte nem köthető ahhoz, hogy a hatalom mit gondol róluk. Olyan javak, amelyek nem attól léteznek, hogy a hatalom elismeri-e őket. Nem attól függenek, hogy kinek „mennyije” van, milyen családban született, milyen nemű, hány éves, milyen művelt. Az emberi méltóság, az élethez való jog feltétlen és korlátlan tisztelete lehet egy új hatalom alapja. Erre építve köteles a hatalom tartózkodni a sajtószabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága, a  lelkiismereti és vallásszabadság, a tanuláshoz és tanításhoz való jog korlátozásától. Erre alapozva köteles a hatalom biztosítani a törvény előtti egyenlőséget.

Ezt a programot magamnak készítettem. Ha másnak is tetszik, nyugodtan elveheti. Ha nem tetszik, az sem baj. Fogalmazza meg a sajátját, akkor tisztába jön azzal, mit is szeretne. Így lesz módjában választani. Az sem mellékes, hogy a program számtalan konkrét megoldást kíván, kínál.

Csak jussunk el odáig, hogy meg kelljen fogalmazni programokat.

Szüdi János jogász
(honlap)