Alig hisszük, de egy teljes év telt el a II. Orbán-kormány ciklusából.
Mindnyájan túléltük, a kormány éppúgy, mint a polgárok, de mégis
hogyan? Az ősz hajszálainkon túl mi nőtt, szaporodott az elmúlt évben,
mi lett jobb és mi lett rosszabb? A Ténytár természeténél fogva folyamatosan nyomon követi a kormány tevékenységét és felméri, elemzi valamint értékeli annak részleteit.
Egy év azonban jó apropó arra, hogy ne csak
egyes elemeket, vagy egyes területeket, hanem a kormány egész
tevékenységét áttekintsük. A kormány egy évét vizsgáló első írásunkban
a szerintünk tíz legjobb intézkedést mutatjuk be.
Meggyőződésünk, hogy a
legtöbb intézkedésnek előnyei és hátrányai is vannak. Még az első
pillantásra teljes mértékben pozitív intézkedésnek is – mondjuk adunk
több pénzt az árváknak – lehetnek hátulütői. Például elvon máshonnan
pénzt, vagy egy olyan intézménynek adja, ami nem jól kezeli azt és
ezáltal annak szerepét erősíti, míg a jobb intézmények nem kapnak
támogatást.
Ez nem azt jelenti, hogy egy alapvetően jó intézkedés a hátrányai
folytán rossz intézkedésé válik, vagy hogy egy rossz intézkedésből
annak néhány előnye miatt hirtelen „best practice” lesz. Annyit azonban
mindenképpen jelent, hogy körültekintően kell értékelni egy programot, elismerni annak előnyeit és gyengéit – és aztán levonni a mérleget.
Ennek alapjára vettük számba az Orbán-kormány eddig megvalósult
intézkedéseit illetve terveit. Ezek közül prezentáljuk az általunk 10
legjobbnak és legrosszabbnak tartottat.
Elsősorban két szempontra összpontosítunk értékelésünknél: a program összhatására, valamint arra, hogy ez a hatás inkább pozitív vagy pedig inkább
negatív. Tehát ha például a kormány létrehoz egy új díjat és arra
érdemes személyeket jutalmaz meg azzal, az egy alapvetően pozitív
dolog: Viszont túl csekély a társadalmi hatása az intézkedésnek ahhoz,
hogy a listára „érdemessé” váljon.
Annak megítélésében, hogy mi a pozitív hatás, kénytelenek voltunk a saját elképzeléseinket is figyelembe venni, mert az objektív kritériumok nem mindig elegendőek.
Erre jó példa az egykulcsos adó: annak ellenére, hogy egy adócsökkentés
pozitív intézkedés lehet, nem minden körülmények között az. Az
egykulcsos adóval sokan rosszul jártak, vagy legalábbis semleges
hatással bírt a jövedelmükre, míg azonban a magasabb jövedelműeknek
jelentősen kedvezett az intézkedés.
Vannak olyan értékrendbeli felfogások – a Fidesz is ezt képviseli –
amelyek szerint ez jó, mert a felsőközéposztály alkotja a társadalom
gerincét és ezért azt kell erősíteni. Hazánk jelenlegi jövedelmi és szociális viszonyai között kellett ezt az intézkedést megítélnünk. A
felső középosztály érdemeinek elismerése mellett nem tartjuk
szerencsésnek az erőforrásoknak az ő irányába történő elosztását – így
az egykulcsos adó nálunk a negatív listára került, míg mások szerint
vélhetően pozitív intézkedésként eshet latba. Ettől még máshol, vagy máskor bekerülhetett volna a pozitív listába is.
Összességében a tíz, általunk kedvelt intézkedés többnyire nem a
kormány nagy, átfogóbb programjai közé tartozik. Mint az alábbi
táblázati áttekintésből is kiderül, ezek többségükben inkább olyan
intézkedések, amelyek a mindennapi életben kis ésszerűsítést,
könnyítést hoznak.
Kommentáld!