Nem Magyarországot támadja Viviane Reding, csak ahhoz ragaszkodik, hogy a magyar jogrendszer feleljen meg az uniós jognak. Az Európai Bizottság alelnöke ugyanezt várja el az összes többi tagállamtól is, függetlenül attól, hogy épp melyik párt van hatalmon.

Az Unió igazságügyi biztosa érdekesnek találja, hogy Navracsics Tibor közvetlenül azután vádolta elfogultsággal - egyebek mellett a Bora Borán rekedt magyar nő miatt - , miután a Bizottság bejelentette: részletesen elemzik a legutóbbi magyar alkotmánymódosítás jogszerűségét. Ugyanakkor Reding nem adta fel a reményt, hogy a magyar kormány változtat hozzáállásán és együttműködik az EU-val, valamint az Európa Tanáccsal.

- Ön is úgy érzi, hogy a háborúban áll Magyarországgal, ahogyan azt a magyar kormány állítja?

- Szerencsére a háborús időknek Európában hosszú ideje vége van, köszönhetően éppen annak az egyedülálló béke-projektnek, amit úgy neveznek: Európai Unió. Ez nem jelenti azt, hogy az európai családban néha nincsenek még ma is konfliktusok. Azonban már több mint 50 éve olyan rendszerrel rendelkezünk, amelyben civilizált módon képesek vagyunk megoldani az ilyen konfliktusokat, elsősorban a közösen elfogadott európai törvények révén és az EU-szerződésekkel összhangban előirányzott eljárásokkal, amelyekkel minden tagállam egyetértett. Abban is megállapodtak, hogy az Európai Bizottságnak (EB) kell az uniós szerződések őrének lennie, s előírnia a tagállamok számára, miként tartsák be a közösen elfogadott európai szabályokat. Én tehát, mint EU-biztos ragaszkodom ahhoz, hogy Magyarország jogrendszere teljes mértékben megfeleljen az uniós jognak, és ugyanezt várom el az összes többi tagállamtól is, függetlenül attól, hogy azokban éppen melyik párt van hatalmon.

- Eszerint ön nem Magyarországot támadja, hanem a kormányt, illetve annak egyes intézkedéseit bírálja?

- Nem többet és nem kevesebbet teszek, számon kérem, hogy Magyarország, a magyar jogrendszer feleljen meg az uniós jognak. Eddig már számos esetben kénytelen volt lépéseket tenni az EB a magyar kormány tevékenységével szemben, méghozzá kötelezettségszegési eljárások útján. Tavaly bizonyos esetekben a magyar kormány elfogadta a kritikáinkat és megváltoztatta a nemzeti jogszabályokat, hogy azok megfeleljenek az uniós jognak, például, hogy újra megteremtsék a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, ahogy azt az EB kérte. Egy másik esetben, az egykori adatvédelmi biztosi poszt függetlenségének sérelme miatt már megkezdődött a hivatalos jogsértési eljárás az Európai Bíróságon, s idén várjuk is az ítéletet. Egy harmadik esetben, több száz magyar bíró, ügyész és közjegyző felmentésének ügyében az Európai Bíróság tavaly novemberben már kimondta, hogy jogosan indított eljárást az EB. Sőt, a Bizottság jogi álláspontját teljes mértékben meg is erősítette az ítélet, mely szerint a bírák, ügyészek és közjegyzők kényszernyugdíjazása súlyosan sértette az európai jogot. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyar kormány olyan szabályokat alkosson, amelyek teljes mértékben megfelelnek a Bíróság határozatának. Az ugyanis előírta, hogy a jogellenesen nyugdíjazott bírák és az ügyészek számára valós lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy nagyon gyorsan visszatérhessenek korábbi pozícióikba. Ezen túlmenően, az EB jelenleg részletes jogi elemzést készít arról, hogy jogszerűen módosították-e a közelmúltban a magyar alkotmányt, immár negyedik alkalommal. Rendkívül sajnálatos, hogy a magyar kormány nem teljesítette José Manuel Barroso bizottsági elnök kifejezett kérését, hogy várjon az alkotmánymódosítás elfogadásával addig, amíg az EB nem végezte el elemzését. Ez annál is inkább sajnálatos, mert Barroso elnök márciusban több fontos aggodalmának konkrétan is hangot adott e legújabb változások kapcsán. Kérdéses ugyanis, hogy ezek megfelelnek-e az uniós jognak, különösen a jogállamiság kritériumainak.





- Az Orbán-kormány azt állítja, hogy ön rendszeresen megtéveszti a nyilvánosságot. Mit gondol ezekről a kijelentésekről?

- Nem az én dolgom, hogy tájékoztassam a nyilvánosságot, így aztán megtéveszteni sem tudok senkit. Az én dolgom, mint független uniós igazságügyi biztosnak az, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartását kiköveteljem a tagállamoktól és a nemzeti politikusoktól akkor, amikor az uniós jog forog kockán. Mi jelenleg is részletesen és hideg fejjel elemezzük a legutóbbi alkotmánymódosítás jogszerűségét. Mint Barroso elnök március 11-én emlékeztetett: ha szükséges, akkor nem fogunk habozni, hogy a rendelkezésünkre álló eszközöket - ismétlem: minden rendelkezésünkre álló eszközt - bevessük, amennyiben Magyarország nem tesz eleget az uniós jog, illetve az Európa Tanács jogállami normáinak. Hadd mondjam ezt nagyon világosan: egy alkotmány sohasem játékszer. Az alkotmány azért van, hogy jogbiztonságot és stabilitást nyújtson egy állam minden polgára számára. Alapvető szabály, ezért nem lehet megváltoztatni néhány havonta. Ez különösen igaz, ha az igazságszolgáltatás függetlensége forog kockán. Nagyon remélem, hogy a magyar kormány képes lesz meggyőzően reagálni az aggodalmainkra, nem csak sajtónyilatkozatokkal és támadásokkal. Konkrét intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy Európa-szerte helyreállítsa a bizalmat a magyar igazságszolgáltatás függetlensége iránt. Mert azt elárulhatom, sok magas rangú európai bíró mondta azt nekem, hogy elveszítették ezt a hitet. Ez pedig aggasztó számomra, mivel Európa a tagállamok és a bírói kar tagjai közötti kölcsönös bizalomra épül. És a magyar kormánynak is aggódnia kellene emiatt, hiszen Magyarországnak szüksége van arra, hogy más tagállamok bízni tudjanak a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerében. Ez szükséges ahhoz, hogy továbbra is erős és megbecsült tagja maradjon az európai nemzetek családjának.

- Jelen pillanatban milyen konkrét ügyekben vizsgálódik Magyarország kapcsán?

- Mint már kifejtettem, most első helyen vizsgáljuk, hogy a legutóbbi alkotmányos módosítások és az ehhez kapcsolódó, tervezett új jogszabályok ellentétesek-e az uniós jogszabályokkal és az európai értékekkel. A Bizottság részéről egyértelmű, hogy ezek nem csupán "technikai" kérdések, mint ahogy a korábban általam már példaként említett bírói kényszernyugdíjazás és az adatvédelmi biztos ügyében sem erről van szó, hiszen a független igazságszolgáltatás és egy erős, független adatvédelmi hatóság az EU bármelyik országában központi pillére a jogállamiság biztosításának. Vizsgáljuk továbbá a politikai kampányok új szabályait is, hiszen azok érinthetik a közelgő európai parlamenti (EP) választásokat is. Az EP-választások lebonyolítására egyértelmű európai szabályok és elvek vonatkoznak, amelyeket az összes tagállamnak tiszteletben kell tartania. Ezeken túl pedig általánosan vizsgáljuk az igazságszolgáltatás függetlenségét Magyarországon. Nem feledkezünk meg továbbá a jogállamiság további garanciáiról, például a kisebbségekhez tartozó személyek tiszteletben tartásáról, tehát olyan alapvető értékek érvényesülését figyeljük, amelyekre az EU épül. Abban az esetben, ha azt találjuk, hogy megsértették ezeket az értékeket, az európai intézményeknek cselekednie kell.

- Eközben azonban a kormány itthon azt állítja, az EU-nak nincsenek konkrét, tényszerű bírálatai a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, vagy az alkotmányt illetően. Vannak konkrét kifogásaik?

- Először is, már november óta van egy ítéletünk, amelyben az Európai Bíróság kimondta: a Magyarország által hozott, saját bíróit érintő intézkedések összeegyeztethetetlenek az uniós joggal. A tények és a törvény tehát világosan a Bizottság oldalán vannak, s eddig is minden esetben konkrét jogi érveléssel éltünk. Ami pedig a negyedik alaptörvény-módosítást érinti, az EB az elmúlt hetekben felvette a kapcsolatot a magyar kormánnyal, hogy kifejezze számos aggályát az alkotmányos átalakítások ügyében. Barroso bizottsági elnök személyesen - telefonon - beszélt Orbán miniszterelnökkel március 8-án és ezt az egyeztetést követte egy hivatalos levél is. Én pedig többször is levelet váltottam Navracsics igazságügyi miniszterrel. A Bizottság pedig újra meg fogja fogalmazni az aggályait a következő hetekben, miután befejezte a részletes elemzést.

- Navracsics Tibor azt állította, hogy bizonyos esetekben csak a sajtóból értesült az ön álláspontjáról. Tájékoztatta-e aggályairól a magyar kormányt, s ha igen hányszor?

- A Bizottság igazságügyi illetékesei kiterjedt munkakapcsolatokat tartanak fenn a magyar kormánnyal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal is, hogy iránymutatást és segítséget nyújtsanak például az Európai Bíróság döntésének teljes körű magyarországi végrehajtása ügyében, ami a bírák korai kényszernyugdíjazását illeti. Erre a magyar hatóságok úgy reagáltak, hogy értesítették az EB-t arról, hogy elfogadtak egy törvénymódosítást március 11-én, amelynek célja, hogy megfeleljen az Európai Bíróság ítéletének. A Bizottság most azt várja, hogy a bírák gyors, hatékony és teljes körű visszahelyezése miként valósul meg a gyakorlatban.





- Hogyan értékeli a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének mai állapotát?

- Alig több mint egy héttel ezelőtt az EB bemutatta az új, objektív értékelő mechanizmusát, mellyel mind a 27 tagállam területén megvizsgálta az igazságügyi rendszer működését, különös tekintettel a polgári, kereskedelmi és közigazgatási jogra. Ez az Európa Tanáccsal szoros együttműködésben kifejlesztett "Európai Igazságügyi Eredménytábla", amely megbízható és összehasonlítható adatok gyűjtését teszi lehetővé a tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek működéséről. Az eredménytábla olyan mutatókról ad képet, mint például a bírósági eljárások hossza, a bejövő és a függőben lévő ügyek száma, illetve az ügyek nyilvántartására és kezelésére rendelkezésre álló elektronikus rendszerek elérhetősége, vagy a bíróságok és a felek közötti kommunikáció. De ez az eredménytábla monitorozza a "a bírói testület vélt függetlenségét" is, hiszen az igazságszolgáltatás nem csak van, munkája látható is kell legyen. Az első igazságügyi eredménytábla Magyarországgal kapcsolatos eredményei elsősorban két okból érdekesek: egyfelől mert a 2010-ben szerzett tapasztalatok alapján készült hatékonysági mutatók azt bizonyították, hogy Magyarország viszonylag jól teljesített abban az időben. Így az az érv, mely szerint elengedhetetlen volt a 2011-ben megkezdődött, jelentős igazságszolgáltatási reform, hogy azzal javítsanak a rendszer hatékonyságán, úgy tűnik, némileg megkérdőjelezhető. Másodszor a World Economic Forum rangsorán Magyarország igen alacsony helyezést ért el, az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése tekintetében; csak 21. a 27 EU-tagállam között, továbbá 72. a világszerte rangsorolt 144 ország között. Ez a felmérés ráadásul még a közelmúltbeli alkotmányos reformok végrehajtása előtt készült, s világszerte számos jogi szakértő és bíró látja úgy: ezek az átalakítások tovább súlyosbíthatják a magyar igazságszolgáltatás politikai függőségét. Én úgy látom, ez egy nagyon fontos lépés, hogy Magyarországon csakúgy, mint más uniós tagállamban megbízhatóan értékeljük a helyzetet, ez ugyanis egy objektív és pártatlan eszköz. Az európai értékek - a jogállamiság, valamint az az igazságszolgáltatás függetlensége - a mérce, amelyet a politikai pártok színezete nem befolyásol. Számunkra a hatékony és független igazságszolgáltatási rendszerek működtetése az EU minden tagállamában fontos, hiszen ha egy tagállami bíróság az uniós jog alapján jár el, úgy viselkedik, mint egy "európai uniós bíróság". A nemzeti bíróságok például fontos szerepet játszanak az uniós versenyjog és az egységes piac szempontjából lényeges jogszabályok végrehajtásában, az ítélkezés egységessége itt kulcsfontosságú. Tehát egy nemzeti igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai nem csak az adott tagállamban jelentenek problémát a jogok érvényesülése szempontjából, de befolyásolhatják az egységes piac működését is, és általában az egész EU jogrendszerét, amelynek alapja a kölcsönös bizalom. Az én munkám, az EU igazságügyi biztosaként, hogy megerősítsem és ápoljam ezt a kölcsönös bizalmat. Remélem, hogy a magyar kormány javítani fog a mostani felfogásán, elvégre az az érdeke, hogy az ország képes legyen kiváltani és megtartani a polgárok és a befektetők bizalmát. Nem adtam fel a reményt, hogy a magyar kormány látni fogja ezt, és szorosan együttműködik a Bizottsággal, valamint az Európa Tanáccsal, hogy visszaállítsa a magyar igazságszolgáltatási rendszerbe
vetett bizalmat.

- A Tobin-ügy sok vitát váltott ki Budapest és Brüsszel között. Hogyan látja ezt az esetet?

- Mindenekelőtt és túl mindenféle jogi megközelítésen: azok az emberi tragédiák, melyeket a Tobin-ügyben tapasztaltunk, szörnyűek. Az áldozatok családja egyértelműen megérdemel minden lehetséges támogatást. És teljes mértékben megértem mindazokat, akik azt követelik, hogy szolgáltassanak igazságot és a felelős személyt állítsák bíróság elé. Tudom, hogy nincs olyan, aki ne értene egyet ezzel az állásponttal. A probléma az, hogy a Tobin-ügyben két ország, Magyarország és Írország különálló bíróságai és igazságügyi hatóságai jártak el. Az ügy megfelelő kezelése egy ilyen esetben attól függ, hogy a két ország között ki tud-e alakulni teljes körű együttműködés. Amikor a Bizottság tájékoztatást kapott erről tavaly nyáron a magyar hatóságoktól, azonnal összehoztuk az EB, Magyarország és Írország szakértőit, hogy együtt vizsgáljuk meg az ügy részleteit. Segítettünk is Magyarországnak, hogy az ügy megfelelő politikai figyelmet kapjon valamennyi tagállam igazságügyi miniszterénél, az uniós Igazságügyi Tanácsban, 2012 októberében. Ez a tanács meg is hallgatta az ír igazságügyi minisztert, Alan Shattert, aki kifejezte mély együttérzését az áldozatokkal és családtagjaikkal, de azt is világossá tette, hogy az ír legfelsőbb bíróság már állást foglalt az ügyben, és nem volt hajlandó kiadni, illetve visszaküldeni Tobin urat Magyarországra. Elmondta, hogy ennek az ügynek az a sajátos körülménye, hogy az ír végrehajtási jogszabály szerint egy ír állampolgár másik országnak való kiadásának az a feltétele, hogy a keresett személy elmeneküljön - ami Tobin úr esetében nem így történt. Azt is elmagyarázta, hogy az ír igazságügyi miniszternek nem áll hatáskörében felülbírálni az ír legfelsőbb bíróság önálló döntését. Egyetlen minisztert sem hallottam, aki vitatta volna ezt az állítást. A Bizottságnak is tiszteletben kell tartania a bírói testületek függetlenségét. Akár tetszik az eredmény, akár nem, tény, hogy az ír legfelsőbb bíróság így döntött az ügyben. Az igazságszolgáltatás függetlensége elismerésének a része az is, hogy tiszteletben tartjuk a bírósági ítéleteket - akkor is, ha nem tetszik az eredmény. Tudom, hogy ezt nehéz elfogadni, de csak így működőképes az igazságszolgáltatási rendszerünk. Véleményem szerint a politikusok, és különösen az igazságügyi miniszterek feladata éppen ennek elmagyarázása lenne, nagyon világosan és nyíltan. Nem pedig emberi tragédiák felhasználása, nyilvánvaló politikai célokra.

- A Fidesz-kormány azt is állítja, hogy ön nem hajlandó segíteni annak a magyar nőnek, akit akarata ellenére fogva tart a férje Bora Borán. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter azt nyilatkozta: az e tárgyban önnek küldött levelére február 14-e óta nem kapott választ.

- Érdekesnek találom, hogy ezek a súlyos vádak közvetlenül azután kerültek nyilvánosságra a miniszter részéről, miután a Bizottság bejelentette: részletesen elemezzük a legutóbbi magyar alkotmánymódosítás jogszerűségét. Kíváncsi vagyok, hogy ez csupán véletlen egybeesés-e. Ugyanakkor minket, az EB-t, mint az uniós szerződések független őrét, egyetlen tagállami miniszter indokolatlan támadása sem akadályozhat meg abban, hogy a munkánkat végezzük. Ezért a Bizottság megvizsgálta az ügyet és uniós jogi dimenzióját, s még március 19-én levelet írtam francia kollégámnak, Christiane Taubira igazságügyi miniszternek, felhívva a figyelmét a meglévő európai és nemzetközi jogi eszközökre, melyek a szülői felelősséget és a gyermekek jogainak védelmét szolgálják. Sőt, azt is kértem Taubira minisztertől, hogy vizsgálja meg ezt az ügyet, illetve azt, hogy az alkalmazandó szabályok alapján a francia jogrendszer összhangban van-e az európai és a nemzetközi kötelezettségekkel. Navracsics urat pedig arra kell kérnem, ellenőrizze a postaládáját: kapott ugyanis egy levelet tőlem március 19-én erről a helyzetről, a brüsszeli magyar nagykövetség pedig megerősítette e levél kézhezvételét. Épp ezért nehéz megérteni, hogy a magyar hatóságok miért állítják most mégis azt, méghozzá a sajtón keresztül, hogy a miniszter nem kapott választ tőlem Bora Bora-ügyben. Ez a téves információ biztosan nem segít a Budapest és Brüsszel közötti kapcsolatok javításában. És egyáltalán nem segít a Bora Borán csapdába esett magyar nő helyzetén.

Biró Marianna / Népszava