A nyugdíjpolitikai koncepció alapján erőteljesen tolódna a magyar
rendszer a svéd modell irányába: az egyéni számla kerülhet középpontba. A
rendszer átszabásával még a válásokat is fájdalmasabbá ennék
Az állami nyugdíjrendszerben is csak az egyéni járulékbefizetések után
járna nyugdíj, s az így felhalmozott összeget lehetne örökölni a Nemzeti
Erőforrás Minisztérium (Nefmi) által a kormány részére készített
Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepcióról szóló előterjesztés szerint. A
Pénzcentrum.hu gazdasági portál birtokába került dokumentum szerint az
egyéni nyugdíjjárulék mértéke a duplájára emelkedne.
Értünk-e majd svédül?
Az elképzeléshez hasonló rendszer Svédországban működik,
ahol névleges egyéni számlán írják jóvá a járulékbefizetéseket. Az ún.
svéd modell bevezetéséhez azonban hosszas társadalmi párbeszéd és
előkészítő munka szükséges, a skandinávok 10 év alatt vezették be a szisztémát. |
A jövőbeni állami nyugdíjrendszerben kulcsfontosságú az egyéni számla
megteremtése - szögezi le a szaktárca. A számlán azonban csak a
munkavállalók által befizetett nyugdíjjárulékot írnák jóvá, amit
"valamely alkalmasan megválasztott mértékkel jelenértékűvé alakítanának
(valorizálnának)" - fogalmaz az előterjesztés. A dokumentum fontosnak
tartja leszögezni, hogy az egyéni számlákon nem jelenik meg fizikai
valójában a pénz, hanem csak egy eszmei jellegű tőkeszámláról van szó.
Nyugdíjba vonuláskor az e számlán lévő valorizált egyenleg és a
nyugdíjba vonuló várható hátralévő élettartama alapján határoznák meg az
öregségi ellátást.
A javaslat szerint a jövőben a munkavállaló fizetné az öregségi
nyugdíjra, valamint az árvaellátásra, illetve az ideiglenes özvegyi
ellátásra jogosító járulékrészt, amelyek elkülönülnének
egymástól. A nyugdíjjogosultság megállapításánál csak az öregségi
nyugdíjra befizetett járulékot vennék figyelembe. A munkáltatók fizetnék
a keresztmetszeti egyensúlyt biztosító járulékrészt, amely valójában
nem is járulék, hanem hozzájárulás lenne.
Felbruttósíthatják a járulékkal a jövedelmet
A javaslat szerint újraszámolnák az egyéni és a munkáltatói járulék
nagyságát. Az öregségi nyugdíjra befizetett egyéni járulék körülbelül 20
százalék lenne, szemben a jelenlegi 10 százalékkal. A munkáltató által
ma lerótt járulék egy részét áttennék a munkavállaló bérébe (vagyis
"felbruttósítanák" a járulékkal a jövedelmet), vagyis csökkenne a
jelenleg 24 százalékos munkáltatói járulék mértéke. Ha a felbruttósítást
nem lehetne megvalósítani, akkor a munkáltatók által befizetett
hozzájárulás egy részét is jóváírnák az egyéni nyugdíjszámlákon.
A javaslat leszögezi: a nyugdíjrendszer hosszú távú kötelezettségei és
erőforrásai mindig egyensúlyban kell, hogy legyenek. Vagyis, ha nő a
várható élettartam, vagy más okból megbomlik az egyensúly, automatikusan
meg kell növelni a nyugdíjkorhatárt.
A Nefmi javaslata szerint csak az egyéni számlaegyenleg lenne
örökölhető, ami nem tartalmazná a munkáltatók által fizetett
hozzájárulást és a hozzátartozói ellátást finanszírozó járulékrészt sem.
A felhalmozott összeg csak addig lenne örökölhető, amíg a
számlatulajdonos nem megy nyugdíjba.
A szaktárca szerint megfontolható lenne, hogy válás esetén az egyéni
számlák egyenlegének azt a részét, amelyet a házasság alatt szereztek a
felek - hacsak házassági szerződésben erről a kérdésről másként nem
állapodtak meg -, egyenlő arányban el kelljen osztani egymás között.
Kommentáld!