A korábbi várakozásokkal ellentétben október 1-jéig nem hirdette ki a szaktárca a távhőtermelők által várt új árrendeletet, ezért továbbra is bizonytalan, hogy mi lesz a már korábban is tetemes veszteséget generáló távhőtermelők sorsa. A kapcsoltan hőt és áramot is termelő erőműveket tömörítő Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) adatai szerint az elmúlt fűtési idényben a nagy erőműveknél rendelkezésre álló beépített villamosenergia-kapacitás minden megawattjára átlagosan 9,9 millió forint veszteség jutott, míg a tagvállalatok gázmotoros flottája átlagosan 14−18 millió forint veszteséget realizált megawattonként. A szakmai szervezetek október 1-je előtt a Magyar Energia Hivatalnak megküldött adatok alapján az idei fűtési szezonban a tavalyinál 5-6 százalékkal magasabb hődíjra tettek javaslatot. (Ez a fogyasztói árakban nem jelentett volna ilyen mértékű emelést, a kapcsolt piaci szereplők szerint a többletet az áramfogyasztók által fizetett - és a távhőszolgáltatóknak juttatott - kilowattóránként 1,2 forint "kapcsolt fillérből" fedezni lehetne.)

A távhő-szolgáltatási iparág összességében bizonytalan környezetben működik, ezért mihamarabb világos és átlátható szabályozási elvekre és árpolitikára lenne szükség - fogalmaz a KPMG elemzése. Enélkül ugyanis már középtávon sérülhetnek az ellátásbiztonsági feltételek, illetve elmaradhatnak a szükséges fejlesztések. (A tavaly állami hatáskörbe került távhőárak első kihirdetése komoly ellenérzéseket váltott ki a szakmában, a korrigált árakkal azonban végül nagyobb problémák nélkül vészelték át a hőtermelők a szezont, miután ezen egységek kikerültek a kötelező áramátvételi rendszer hatálya alól és a támogatás hőszolgáltatói oldalra került át.)

A távhőszolgáltatók számára ez a fűtési idény semmiben sem különbözött a korábbi szezonoktól, október 15-én az ország távfűtéses épületeinek többségében működött a fűtés - mondta a Napi Gazdaságnak Fekete Csaba, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MATÁSZSZ) elnöke. Ahol nem indult el a fűtés, ott jellemzően az épületek tulajdonában levő szekunder rendszerek állapota nem tette ezt lehetővé. A Főtáv szolgáltatási területén például mintegy 3,5 ezer lakossági hőközpont közül a szeptember 15-e és október 15-e közötti időszakban több mint 500 esetben kérték az épület fűtési rendszerének ürítését a tulajdonosok (jellemzően valamilyen kivitelezési munka miatt), de Fekete szerint a vidéki távhőszolgáltatóknál is hasonló problémák merülnek fel. Azt ugyanakkor korábban Fekete is elismerte, hogy a jelenlegi rendszer csak átmeneti lehet, mert a túltámogatottság helyett jelenleg alultámogatottság jellemzi a távhőszektort, és a mostani rendszer hosszú távon nem tartható fenn.