Keményen bírálta az Európai Parlament a magyar médiatörvényt. Orbán Viktor a magyar soros elnökség programját ismertette Strasbourgban, a képviselők azonban a médiaszabályozást kritizálták. A felszólalást többen leragasztott szájjal és "censored" feliratú újság-címlapokkal fogadták. A magyar kormányfő visszautasította a szerinte tárgyi tévedéseken alapuló bírálatokat, de - mint mondta - ha a Bizottság kivetnivalót talál benne, módosítják a jogszabályt.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke bejelentette: még a héten továbbítják jogi kifogásaikat a magyar hatóságoknak. Többen a jogszabály visszavonását követelték.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök nem számított kemény menetre, diadalmenet helyett vesszőfutás lett a magyar soros elnökség programját ismertető ülésen Strasbourgban. Leginkább csak a mádiatörvény foglalkoztatta a képviselőket, akik készültek a beszámolóra. Amikor Orbán Viktor beszélni kezdett az EP üléstermében, a zöldek beragasztott szájjal tüntetettek, miközben magyar lapok üres címlapjait mutatták "censored" (cenzúrázva) felirattal. Orbán úgy reagált, hogy otthon érzi magát, mintha csak a magyar parlamentben lenne.

Borítékolják az aggályokat

A felszólalók többsége élesen bírálta a jogszabályt, többen a megváltoztatását, illetve visszavonását követelték. Orbán Viktor elsőként a magyar elnökség programját ismertette, a médiatörvényről csupán néhány szót ejtett. Úgy fogalmazott: a magyar elnökséget nem szabad összekeverni az uniós elnökséggel. Ezt kövteően kijelentette, a budapesti kormány számára nem presztízskérdés a médiatörvény, ezért ha jogi aggályokat fogalmaz meg az Európai Bizottság, akkor módosítják a kifogásolt passzusokat. Ebben állapodtunk meg José Manuel Barrosoval - tette hozzá. Ha valaki a sajtószabadságért akar fellépni, akkor számíthat a magyar kormány segítéségére, amely kivette a részét az antikommunista küzdelemből - mondta Orbán. A bizottsági elnök erre úgy reagált: a sajtószabadság szent érték. Még a héten továbbítják a magyar hatóságoknak azokat a részeket, amelyek jogi szempontból problémát jelentenek, Budapest erre adott válaszát követően foglalnak állást a kérdésben. Beszédében nem tért ki arra, milyen jogi kifogásokra utalt, illetve mennyi időt vehet igénybe ez a folyamat.

Ezt követően az EP frakcióvezetői kértek szót. A vita során még az Európai Néppárt (ennek tagja a Fidesz) képviselői sem álltak ki egybehangzóan a médiatörvény mellett. Joseph Daul frakcióvezető például azt mondta, bízik abban, hogy Magyarország tiszteletben tartja az európai értékrendet, ha a médiatörvény esetleg problémás is, akkor azt kijavítják.

Nietzschét és Márait emlegették

Martin Schulz a szocialisták frakcióvezetője bírálta, hogy a magyar médiatanácsnak csak Fidesz által delegált tagjai vannak. Emlékeztetett arra, hogy ez a testület vizsgálja a tudósítások kiegyensúlyozottságát. Szerinte a demokratikus országokban a média ellenőrzi a hatalmat, ez esetben épp az ellenkezője történik. Megjegyezte, hogy a magyar parlamentben nagy többsége van a Fidesznek, ami komoly kötelezettséget vet fel. Nietzschét idézte, aki szerint az emberi természet nehezebben küzd meg a győzelemmel, mint a bukással. Hozzátette, rossz üzenet Európának a Nagy-Magyarországot ábrázoló szőnyeg, amelyet az Európai Tanács épületében állítottak ki. Martin Schulz közölte: a Tanácsnak mindent meg kell tennie azért, hogy védelmezze a demokratikus értékeket, és felszólította a magyar kormányt, vonja vissza a médiatörvényt. Guy Verhofstadt egyik kedvenc írója, Márai Sándor Egy polgár vallomásai című műve sem születhetett volna meg, ha olyan médiatanács felügyelte volna, mint a jelenlegi magyar. A liberálisok frakcióvezetője bízik abban, hogy a magyar kormány biztosítja a pluralizmust és megváltoztatja a törvényt.

Igen keményen bírálta a szabályozást az Európai Zöldek - Európai Szabad Szövetség frakcióvezetője, a 68-as párizsi diáklázadások legendás alakja, Daniel Cohn-Bendit. A politikus közölte, mindig is közel állt szívéhez Magyarország, sírt, amikor a magyar válogatott 1954-ben elveszítette a labdarúgó világbajnokságot és aggódott az 56-os magyar forradalom sikeréért. Ám szerinte Orbán Viktor manapság európai Chávezként viselkedik, aki képtelen megérteni a demokrácia lényegét, Európa struktúráját. Mint mondta, kiegyensúlyozott média nem is létezhet. A magyar jogszabály nem felel meg az európai alapértékeknek, "ha ilyen törvényeket fogadunk el, hogyan tárgyaljunk Lukasenka fehérorosz elnökkel" - tette fel a kérdést.

A médiatörvény csak egy az Orbán kormány vitatott intézkedései közül - ezt Bokros Lajos, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselője fejtette ki. Ugyancsak bírálta a szabályozást Lothar Bisky német képviselő, aki emlékeztetett arra, hogy a médiának kell ellenőriznie a gazdaságot és a hatalmat. A liberális Otto Graf Lambsdorff közölte, nem Magyarország elleni kampányról van szó, hanem arról, hogy a médiatörvény az alapvető szabadságjogokat érinti. Mint mondta, a Bizottságnak nemcsak jogi, politikai szempomtból is vizsgálnia kell a törvényt.
Támogatásra talált viszont Orbán Viktor az euroszkeptikus Nigel Farege részéről, aki kijelentette, a magyar miniszterelnöknek megpróbálják megmondani, hogyan irányítsa az országot. Morvai Krisztina mikrofonját kikapcsolták, miután a baloldali pártokat nevezte a dolgozó emberek legnagyobb elnyomóinak. Az ugyancsak jobbikos Szegedi Csanád képmutatással vádolta a képviselőket a médiatörvény bírálata miatt, felszólalásában egyébként médiatörvény helyett nyelvtörvényt említett.

Nem díjazták Orbán kirohanását

Orbán Viktor viszonválasza kis híján botrányba fulladt. A médiatörvényt bírálók szerinte tárgyi tévedések sorát említették, a kritikusokat szerinte "rútul becsapták". Mint fogalmazott, Magyarországon most éppen "a jogállamiság újraépítése zajlik". Orbán szerint az előző kormány meghamisította a költségvetési adatokat, a rendőrséget pedig "békés tüntetők ellen vetették be". A magyar kormányfő hozzátette, a képviselőknek nem is a médiatörvény jelenti a problémát, hanem a kétharmados többség. Indulatosan kijelentette, nem fogadja el sem a németektől, sem senkitől, hogy csupán azért, mert a magyarok diktatúrában éltek 40 éven keresztül, most bárki megkérdőjelezze demokratikus elkötelezettségüket. Különben is - tette hozzá - a német médiatörvény "antidemokratikus". Harcias beszédét a képviselők egy része látható megdöbbenéssel fogadta. A képviselők közül többen megpróbálták megakadályozni, hogy folytassa beszédét. Martin Schulz válaszában azt közölte, egy törvény bírálata nem a magyar nép bírálatát jelenti. Cohn-Bendit pedig kijelentette: Orbán ezzel a hozzászólással elvette az étvágyát.

Az ülést követően a magyar miniszterelnök és Jezy Buzek, az EP elnöke közös sajtótájékoztatót tartott. Arra a kérdésre, hogy a médiatörvény kilátásba helyezett módosításának keretében hajlandó-e változtatni a médiatestület összetételén, és beengedni abba ellenzéki ellenőröket is, a kormányfő kiemelte: a médiatestülettel nincs semmi baj, azt a parlament választotta meg, és ez demokratikusabb eljárás, mint egyes országokban, ahol a miniszterelnök nevezi ki az ilyen testületek tagjait.

Meg kell teremteni Orbán ellensúlyát

Most történik meg első ízben, hogy az elnöklő állam az elnökségét nem fogja tudni felhasználni saját presztízsének növelésére, bár protokolláris szempontból problémamentes lesz az időszak - vélekedett Paul Lendvai. A Bécsben élő, magyar származású publicista erről a cseh rádióban beszélt. Mint kifejtette, az Orbán-kormány azt hitte, hogy a szerencsés körülményeknek köszönhetően azt tehet, amit csak akar. Orbán pártját segítette a választási rendszer is, az ellenzék pedig gyenge. Nincs ellensúlya Orbánnak, ez ellen csak a nyugati média, a nyugati tőke és a szomszédos államok tehetnek valamit. Szerinte ezért volt fontos, hogy budapesti látogatásakor a cseh külügyminiszter kifejezte kételyeit a médiatörvénnyel szemben, és csatlakozott hozzá Václav Havel volt köztársasági elnök is, akit az egész világon ismernek.

Önmagukat sem olvassák Orbánék

A médiatörvényt bíráló nyugati újságok szennyes zuglapok lettek a kormány szemében - írta Nyerges András. A galamus.hu-n a publicista kifejtette: a lapok még csak-csak megúszták ahhoz képest, hogy a jobboldal megint előadta a "Ti rohadt hazaáruló baloldaliak című operát". Nyerges szerint ennek lényege, hogy a Nyugatnak magától semmi kifogása nem lenne az ellen, ami nálunk történik, csak a hazai ellenzék súg neki, az terjeszt rágalmakat, az vezeti félre a német, angol, svájci, francia, amerikai és más politikusokat, a sajtójukkal együtt. Az embernek óhatatlanul eszébe jut egy rendszerváltó párt 1990 szeptemberében kelt, máig szóról-szóra érvényes deklarációja, amelyben ez állt: "A kormányon lévő párt nagyon hajlamos rá, hogy a kormány fölött gyakorolt kritikát úgy utasítsa el, mintha az ellenzék vagy a sajtó Magyarország presztízsét ásná alá, magát a magyar nemzetet támadná. Az ilyen megnyilvánulások nem sok jót ígérnek a demokrácia jövőjére nézve. Az ilyen magatartás arra utal, hogy a kormánypárt vezérei hajlamosak összetéveszteni pártjukat és választóikat az országgal, a nemzettel." A szomorú csak az, hogy mindez a Fidesz történetének dokumentumait összegyűjtő, Az első száz nap című kiadványban olvasható. Csak éppen Orbánék nem olvassák - fejtette ki a publicista.

Arroganciából kaptak ízelítőt

Tragikusnak tartja az MSZP elnöke Orbán Viktor szereplését. Mesterházy Attila szerint ha a kormányfő nem változtat stílusán, az Magyarország nemzetközi elszigetelődéséhez vezethet. Úgy fogalmazott: Magyarországnak szövetségesekre, partnerekre van szüksége, de a plenáris ülésén az európai parlamenti képviselők is ízelítőt kaphattak "a miniszterelnök védjegyévé vált arrogáns, kioktató és cinikus stílusból", amely azonban idegen az unió politikai kultúrájától és a nemzetközi kapcsolatokban megszokottól.

Kijelentette, pártja változatlanul a soros elnökség sikerében érdekelt, és támogatja azt az elnökségi programot, amelyet az előző és a jelenlegi kormány, illetve az elnökségi trió megalkotott. Ez jó tematika, de életveszélyes, Magyarország nemzetközi presztízsét rombolja, ha uniós elnökségünket éles kritikát kiváltó intézkedések és kormányzati nyilatkozatok árnyékolják be.