Sikerként értékelte Cséfalvay Zoltán , hogy a magyarok 16 százaléka tervezi azt, hogy elhagyja az országot. Az államtitkár ezt a Parlamentben mondta el, az MSZP-s Harangozó Tamás napirend előtti felszólalására reagálva. Tavaly ilyenkor a magyarok 19 százaléka mondta azt, hogy elvándorlást tervez, Cséfalvay szerint pedig a kormány sikere az, hogy azóta 16 százalékra csökkent az arány. Igaz, alig másfél órával később egy jobbikos interpellációra adott válaszában már azt mondta: nem a kormány tehet arról, hogy 16 százalékos az arány, közép- és kelet-európai trendről van szó. Még később, egy azonnali kérdésre válaszolva Soltész Miklós beszélt arról, hogy nem feltétlen az a jelentős, ha a 18 évesek azt válaszolják, hogy elmennének, egyébként pedig a sajtó és az ellenzék kelti ehhez a hangulatot.

Cséfalvay válaszként azt hozta fel: "soha, de soha az életben nem volt három százalék alatti a deficit Magyarországon". Megemlítette a javuló foglalkoztatási mutatókat, az adósmentést és az árfolyamgátat is. Sőt, azt is hozzátette, hogy szerinte 3,8 százalékkal nőtt a reálbér. Az, hogy Harangozó 3,5 százalékos csökkenésről beszélhetett, az államtitkár pedig 3,8 százalékos növekedésről, a számításbeli különbségeknek tudható be: a szocialista politikus a családi adókedvezmények nélküli, Cséfalvay az azokkal együtt számított bérről beszélt.

A három másik napirend előtti felszólalás a kommunizmus áldozatainak emléknapjával foglalkozott, de így is belekevertek aktuális gazdasági témákat. A jobbikos Murányi Levente az egykori kommunista vezetők nyugdíjainak csökkentését kérte, a Fidesz-frakcióvezető Rogán Antal pedig arról beszélt, hogy a régi rendszer a bukásakor hatalmas államadósságot hagyott hátra.

Borzalom, hogy a kevés létrejövő új munkahely döntő többsége csak közfoglalkoztatással jön létre - mondta interpellációjában az MSZP-s Gúr Nándor. Mikor teremtenek olyan gazdasági környezetet, ami munkahelyeket hív életre - kérdezte. Czomba Sándor államtitkár erre úgy válaszolt: idén januárban már csak 21 ezer álláshely maradt betöltetlenül, míg 2010-ben ugyanez az adat 26 ezres volt. Azt ugyan elismerte, hogy idén 4 ezerrel több álláskereső van (648 ezer), mint három éve ilyenkor, ám azt pozitívumként értékelte, hogy most legalább stabil az állapot, míg 2010 elején az egy évvel korábbihoz képest 140 ezres volt a növekedés. A Fideszből Selmeczi Gabriella arról interpellált, hogy ellenáll-e a kormány a nyugdíjak megadóztatását kérő hangoknak - nem meglepő módon igen volt a kormányzati válasz.

A kormány az oktatást nem üzletnek, hanem szolgáltatásnak tartja, ezért is vállalkozott arra, hogy megszünteti a káoszt, ami a piaci felfogás miatt jött létre - mondta Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár azt kritizálta, hogy a tankönyvkiadók "üzletileg érdekeltek voltak a tankönyvpiacban". Később, az azonnali kérdések közt Hiller István kérdezte Hoffmannt az Útravaló programról. Mikor kapják meg a programban résztvevők az ösztöndíjakat és a fizetéseket - kérdezte, mire az államtitkár azzal válaszolt, hogy időben meg fogják kapni ezeket. Hillernek ez kevés volt, Hoffmann Rózsa pedig válaszként megígérte, hogy utánanéz minden egyes ösztöndíjnak.

Az MSZP-s Nyakó István a közmunkáról tett fel azonnali kérdést: arról érdeklődött, miért nem írták még ki a közfoglalkoztatással kapcsolatos pályázatokat. Tállai András államtitkár válaszában egy némileg meglepő csavarral, miután röviden megemlítette, hogy minden rendben lesz, perceken át beszélt arról, hogy Nyakó és felesége 2002 és 2006 közt napi 28 ezer forintos költségtérítést vettek fel kormánypárti képviselőként. A jobbikos Volner János pedig az MNB-ről kérdezett, őt az érdekelte, miért adott ki a jegybank adatokat az IMF-nek. Navracsics Tibor azt felelte: bizonyos adatokat kötelező átadni, azonban ha szabálytalanságot mutat ki a vizsgálat, annak lesznek következményei.