Ha fennmarad a jelenlegi gazdaságpolitika, csak 2026-ra csökkenhet 60 százalék alá a GDP-arányos államadósság - olvasható a jegybank elemzésében. Ez még mindig magasabb lenne, mint az Alaptörvényben lefektetett, 50 százalékos szint.

Változatlan költségvetési politika és a már ismert jogszabályok fennmaradása esetén a GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 80 százalékos szintről 2026-ra 59,4 százalékra mérséklődik - állapítják meg a Magyar Nemzeti Bank elemzői. Ezzel az adósság elérheti a maastrichti szerződés szerint elvárt 60 százalékos szintet, de meghaladja az Alaptörvény 50 százalékos adósságcélját.  

Ez utóbbi eléréséhez tartósan magasabb növekedésre, vagy a befektetők bizalmát erősítő, alacsonyabb finanszírozási költséget biztosító lépésekre, vagy további fiskális egyenlegjavításra (költségvetési kiigazításokra) van szükség.

Fehér Csaba, az MNB szakértője hangsúlyozta: ez nem előrejelzés, hanem technikai kivetítés. Ez azt jelenti, hogy nem a legvalószínűbb forgatókönyvet vették figyelembe, hanem azt, hogy változatlan fiskális- és gazdaságpolitika mentén hova jutunk el az időszak végére. Miután az eurózónához való csatlakozáskor hivatalosan nem kell megfelelni a 60 százalék alatti adósságszint kritériumának (csak fenntarthatóan csökkenő adósságpályát kell felmutatni), ezért a fentiek nem jelentik azt, hogy Magyarország 2026-ig nem teljesíti az eurócsatlakozás feltételeit.

A Széll Kálmán-terv 2.0 sokat segít az államadósság csökkentésében: intézkedései 2015-től évente 1,4 százalékponttal javítják az államháztartás kamatkiadások nélküli elsődleges egyenlegét.
Középtávon a nyugdíjrendszer reformjai javítják nagymértékben az egyenleget. Az elemzők szerint 2026-ban mintegy 150 ezer fővel lehet magasabb a foglalkoztatottak száma, mint jelenleg.

A jegybank számol azzal is, hogy lesz bizalom-erősítő hitel-megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval. A tanulmányból kiolvasható, hogy 2006 és 2011 között mintegy 15 százalékkal nőtt a GDP-arányos adósság, amelyben egyszeri hatások is szerepet játszottak. A 2008-ban felvett IMF-hitel például 5,5 százalékkal emelte az adósságrátát, míg a magánnyugdíjpénztári vagyonok bevonása 4,9 százalékkal csökkentette a mutatószámot.

A 2016 utáni időszakban egyébként egy 2,5 százalékos átlagos gazdasági növekedést jósol a jegybank. Érzékenységvizsgálatában arra keresi a választ, mi történik, ha például a hiány fél százalékkal eltér az alappályán várttól. Ez 5,4 százalékkal térítheti el az adósságrátát 2026-ra. A várttól fél százalékkal elmaradó gazdasági növekedés 3,4, a finanszírozási költségek egy százalékos emelkedése pedig 3,9 százalékos eltérést jelentene az időszak végére jósolt 59,4 százalékos adósságrátához képest.