A kontinens 47 országát tömörítő, az Európai Uniónál tehát jóval tágabb Európa Tanács fő feladata, hogy előmozdítsa a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság érvényesülését. Egyik szerve a tagállamok 318 nemzeti parlamenti képviselőjéből álló parlamenti közgyűlés. Ez a testület nemcsak a két jelentéstevőt bízta meg a magyarországi tájékozódással, hanem a Velencei Bizottságnál is kezdeményezte szakvélemény készítését több magyar törvényről.

Jagland a bírósági reformról, az egyházügyi törvényről és a sajtószabadságról tanácskozik a kormányfővel és a külügyminiszterrel. Mint ismeretes, az Európai Unió és annak több szerve elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány vagy a fideszes parlamenti kétharmad döntse el, melyik egyház egyház és melyik nem az. Számos nemzetközi bírálat érte a sajtószabadság megkurtítása érdekében tett diktatórikus törekvéseket is.

A bírósági reform és az egyházügyi törvény ügyében a napokban teszi közzé állásfoglalását az ET égisze alatt tevékenykedő független jogi szakértői testület, a Velencei Bizottság, és a sajtószabadság témájában ugyancsak készül egy ET-jelentés, közölte a strasbourgi titkárság. A Velencei Bizottság delegációja februárban látogatott Magyarországra, hogy áttekintse három törvény – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, illetve az egyházügyi törvény – kérdését.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a szokásos halogató taktikát alkalmazva múlt szerdán arról tájékoztatta az MTI-t: a kormány még „nem kapta meg” a Velencei Bizottság hivatalos jelentését a bírósági rendszerről, a kabinet álláspontja ugyanakkor az, hogy a magyar igazságszolgáltatás megfelel az európai normáknak, a bíróság pedig független. Mint az köztudott, a Velencei Bizottság már az alkotmányozási folyamatot is bírálta, az új alaptörvényről pedig pontról pontra mutatta ki, miért tartja elfogadhatatlannak, ám az aggályokat a kétharmados kormánytöbbség még csak megfontolásra sem tartotta érdemesnek.

Jagland januári levelében arra figyelmeztette Martonyi János külügyminisztert, hogy Magyarország kérjen kontrollt a Velencei Bizottságtól azokról a törvényekről, amelyek az igazságszolgáltatás törvényességével, a vallásszabadsággal, valamint a parlamenti választásokkal kapcsolatosak. Indítványozta azt is, hogy Magyarország vegye igénybe az Európa Tanács médiajogi szakértelmét. Martonyi válaszában együttműködési készségéről biztosította Jaglandot, és jelezte, hogy az említett jogszabályokról Magyarország a Velencei Bizottság állásfoglalását is kéri.