Brutális számok: sosem volt ennyi munkanélküli Magyarországon
Az idén az első negyedévben 11,8 százalékos
volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Ez pontosan megegyezik a
három évvel ezelőtti történelmi csúccsal, ahová az utóbbi hónapok
folyamatosan romló munkapiaci folyamatai vezettek el.
hirdetés
A magas munkanélküliségi rátában alapvetően négy tényező
játszhat közre: (1) technikai hatásnak tekinthető a szezonális
sajátosság, az első negyedévet jellemzően magasabb munkanélküliség
jellemzi, (2) a közmunkaprogramok év eleji leállása megemelhette azok
számát, akik a kérdőíven munkanélkülinek vallották magukat, (3) a
munkapiaci korlátok szigorítása (nyugdíjkorhatár-emelés, inaktivitásba
vonulás feltételeinek szigorítása stb.) folyamatosan emeli a munkapiacon
lévők számát, akik egy részéből törvényszerűen válik munkanélküli, (4)
annál is inkább, mert a pangó gazdaságban nincs, ami felszívja a
munkaerő-kínálatot. Utóbbi hatás erősödhetett az elmúlt negyedévekben,
hiszen 2012 október-decembere gyászosan gyenge gazdasági aktivitást
mutatott, ám az szomorú, hogy az első negyedévben mégis tovább tudott
emelkedni a munkanélküliségi ráta.
2012
közepe óta csaknem másfél százalékponttal emelkedett a munkanélküliségi
ráta, és ez akkor is figyelmeztető, ha a megelőző időszak csökkenése
miatt a mutató csak 0,1 százalékponttal magasabb az egy évvel
korábbinál. A KSH közlése szerint a hét régióból mindössze kettőben
(Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl) 10% alatti a munkanélküliségi
ráta. Az előző év azonos időszakához képest Dél-Dunántúlon és
Észak-Magyarországon csökkent a munkanélküliség, míg a többi régiót
stagnáló, vagy növekvő munkanélküliség jellemezte.
A
munkanélküliség kezelésére szolgáló eszközrendszer működtetésére és
értékelésére kialakított adminisztratív nyilvántartásból származó adatok
szerint 2013. március végén 620,1 ezer fő volt a nyilvántartott
álláskeresők összlétszáma, ez 4,9%-os növekedést jelent 2012 azonos
időszakához képest.
Hasonlóan szomorú folyamatokat figyelhetünk
meg a foglalkoztatásban is. Az a jelenség, hogy a kétféle statisztika
ellentmondásos képet festett a munkapiaci konjunktúráról ezúttal nem
kell, hogy óvatossá tegyen minket az értékelésben. Az utóbbi két
negyedévben ugyanis már a mintavételes adatok is ugyanazt mutatják, mint
az adminisztatív adatgyűjtés eredményei: a foglalkoztatás csökkenését. A
szezonálisan igazított adatok szerint tavaly a harmadik negyedévben
értük el a csúcsot, azóta mintegy 25 ezer fővel csökkent a
foglalkoztatottak száma.
Az adatokban javulást abban az esetben
remélhetünk, ha a gazdaság élénkülése tartós lesz. Az első negyedév
(feltételezhető) technikai korrekciója után tovább kellene folytatódnia a
bővülésnek, amit a munkapiacon tovább segíthet, ha a közmunka programok
újraindulnak, illetve a célzott járulékcsökkentési program meghozza a
várt eredményeit. Addig is megállapíthatjuk: az utóbbi fél évben a
munkanélküliség emelkedett, a foglalkoztatás pedig csökkent.
Kommentáld!