Valóban megszakadt Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az Európai Bizottság közötti konzultáció az elővigyázatossági hitelről, s a delegáció hazautazott Budapestről. A tárgyalás megszakítása összefüggésben van a magyar jegybankot érintő törvénymódosítási javaslattal.

Az egyeztetés megszakítása Olli Rehn személyes döntése volt - közölte tegnap Olli Rehn uniós pénzügyi biztos szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság (EB)Budapesten tárgyaló delegációja pénteki idő előtti távozásával kapcsolatban.

Vagyis a tárgyalások megszakításának az oka nem más, mint az, hogy a magyar kormány olyan törvény javaslatot készített elő, amely megfosztja a függetlenségétől, s a kabinet alá rendeli a Magyar Nemzeti Bank (MNB) irányítását. Akkor ugyanis, ha az új fideszes törvény tervezetet megszavazná a parlament, visszaállítanák a jegybanknál korábban működő igazgatóságot. Az igazgatóság a jegybank alelnökeiből, illetve elnökéből áll majd, akiket a miniszterelnök javaslatára az államfő nevez majd ki, s a jegybankot vezető testület pedig a napirendjét köteles lesz megküldeni a kormányzatnak. Így megszűnne az MNB önálló működése.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló új törvénynek minél hamarabb meg kell születnie - jelentette ki Lázár János a küldöttségek távozását követően megtartott a Fidesz-KDNP rendkívüli frakcióülés után. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, a módosító indítványok megfogalmazásakor készen állnak az Európai Központi Bank (EKB) véleményének végiggondolására. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Fidesz "messzemenőkig" támogatja a kormányt abban, hogy még az idén benyújtotta a parlamentnek a jegybanktörvény javaslatát.

A Világgazdaság Online értesülései szerint a kormánytöbbség tovább visszakozott az IMF-EB delegációval szembeni ellenállásból és levette a tegnapi napirendről az Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásának lehetőségét biztosító jogszabályt. Az Orbán-kormányzat ugyanis az alaptörvényt is módosította volna, annak érdekében, hogy összevonható legyen a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. E két szervezet egybeolvasztásának a célja pedig sokak szerint nem más lett volna, mint Simor András MNB elnök eltávolításának az előkészítése. 

A jegybank elnökök puccs szerű leváltását, illetve az ilyen szervezetek függetlenségének a megsértését pedig sem az EB, sem az IMF nem nézi jó szemmel. Ezt az is bizonyítja, hogy ezek szervezetek már ki is fejezték nemtetszésüket az ügy kapcsán. Ugyanakkor az is biztosnak látszik, hogy az IMF és az EB nem a jegybank és a pénzügyi felügyelet tervbe vett összevonása, hanem az új jegybank törvény egyes pontjai miatt szakította meg az egyeztetéseket. Vagyis úgy tűnik, hogy nem jó irányba hátrál a Fidesz-kabinet.

A delegációk távozásának a másik oka az elemzők szerint az lehet, hogy a miniszterelnök újabb támadást intézett a magánnyugdíj pénztárak ellen. Orbán Viktor ugyanis bejelentette: a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseit jövőre is, sőt a későbbiekben is az állam veszi majd el. Vagyis a kormányfő gyakorlatilag halálra ítélte a nyugdíjpénztárakat. Miközben az ezeknek a pénztárak tagjai nem kapnak majd semmilyen ellátást az államtól a tőlük elkobzott befizetésekért cserébe. Ez pedig a jogállamiság alapeszméjével is ellentétes. ( Már a magán-nyugdíjpénztárak mintegy háromezer milliárd forint vagyonának a tavalyi államosítása is erős visszatetszést keltetett a nemzetközi szervezetekben.)

A küldöttségek visszavonulásának a harmadik oka pedig, - vélik hozzáértők - hogy az Európai Bizottsággal egyébként is vannak vitái a kormánynak. Az új igazságügyi törvény illetve az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszüntetése miatt például az alapjogokért felelős uniós biztos számos kérdést küldött hétfőn a kormánynak, azzal, hogy már péntekre válaszokat vár. A kormányzatnak címzett levél a bírók korai nyugdíjazásától az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megszüntetéséig számos aggályt említ.

NépszavaI