A pénzügyminiszterek tanácsa által elfogadott ajánlásokban ott vannak a számok, az Európai Bizottság ehhez semmit nem tud hozzátenni – fogalmazott egy forrásunk azzal kapcsolatban, hogy múlt pénteken Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben arról beszélt, azt várja a testülettől, pontosan mondja meg, mennyivel kell még szerinte korrigálni a költségvetést, hogy Magyarország elérje a három százalék alatti hiánycélt. A kormányfő arra hivatkozott, hogy a múlt héten bejelentett második Matolcsy-csomag, azaz az „egyenlegjavító akcióterv” sem elégítette ki az Európai Bizottság várakozásait.

A nominális értékét is vizsgálja a bizottság az intézkedéseknek, de azt is, hogy évente mennyivel sikerül strukturálisan csökkenteni a hiányt, vagyis az egyszeri hatású intézkedések nélkül mekkora a korrekció GDP-arányos mértéke – magyarázta egy brüsszeli forrásunk, mit is vizsgál a testület, amikor a magyar költségvetés számait nézi.

A kiindulópontot (a bizottságnak és Magyarországnak is) az uniós pénzügyminiszterek márciusi tanácsülésén (Ecofin) a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban elfogadott ajánlások nyújtanak. A dokumentum szerint Magyarországnak biztosítania kell, hogy idén eléri a GDP-hez viszonyított 2,5 százalékos hiánycélt, és további strukturális jellegű intézkedéseket kell meghoznia, hogy a 2013-as hiánycél „jóval alatta legyen” a háromszázalékos küszöbnek. Ezért – folytatódik a dokumentum – a tanács arra kéri fel Magyarországot, hogy tegye meg a szükséges strukturális erőfeszítéseket annak érdekében, hogy 2013-ban elérje a 2,2 százalékos hiánycélt úgy, hogy a középtávú költségvetési cél fennmarad.

Akkor, a márciusi Ecofinon a pénzügyérek úgy döntöttek, júniusban felülvizsgálják, hogy az ajánlásoknak megfelelően a magyar kormányzat fenntartható, konkrét intézkedéseket fogadott el és foganatosított. Júniusban annyiban elismerő volt a bizottság, majd a tanács véleménye, hiszen feloldották a kohéziós támogatások részleges felfüggesztésére vonatkozó szankciót. (A szankcióra vonatkozó februári bizottsági javaslatkor egyébként a brüsszeli testület arra is felhívta a figyelmet, hogy számításai szerint a magyar költségvetés strukturális helyzete 2,5 százalékkal romlott 2010-ben és 2011-ben.)

Hogy mit gondol a bizottság a hiánycél fenntarthatóságáról most: ez fog kiderülni a 27 tagállamra vonatkozó, november 7-én megjelenő őszi gazdasági előrejelzésből. A bizottság ez alapján javasolja majd a következő lépést, amire a pénzügyminisztereknek kell rábólintaniuk. A bizottságnál egyelőre azt kommunikálják: minden lehetőség az asztalon van, a szankcióktól kezdve az eljárás megszüntetéséig.

Az ügyet bonyolítja, hogy a 2,5 százalék annyiban nem kőbe vésett szám, hogy a makrogazdasági körülmények romlását a bizottság figyelembe veheti a magyar hiánycél értékelésénél. Mozgástér máshol is van: figyelembe veszik azt is, mennyire bizonyított egy tagállam pénzügyi fegyelme. Erre hivatkozott a bizottság májusban, amikor ugyan javasolta a szankció feloldását, de nem javasolta, hogy Magyarország kerüljön ki az eljárás alól. „A magasabb deficittel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is jelentős” – fogalmazott akkor a testület.

Ugyanakkor az is világos, többről van szó, mint pusztán a számokról. A magyar gazdaság és költségvetés kérdése már régóta összefonódik az ország politikai megítélésével. – Jóindulat nincs – fogalmazott egy a tárgyalásokat ismerő forrásunk.

De Brüsszelben arra is figyelmeztetnek: nincs új a nap alatt. – „Business as usual”, sajnos – mondta Magyarországgal kapcsolatban egy, a bizottsági álláspontot jól ismerő forrás, aki szerint nincs új politikai kontextus annak ellenére, hogy a bizottság is figyelemmel követte a magyar kormány által a Nemzetközi Valutaalappal szemben indított médiakampányt. Elismerte, a bizottságot nem borította ki a kampány annyira, mint az IMF-et, de ezúttal nem is Brüsszel volt a célkeresztben. A bizottság értékelése szerint ezeket Orbánék úgyis belpolitikai „fogyasztásra” készítik.