Egyre nehezebb nyilvánosan tagadni, akárcsak megkérdőjelezni, hogy vannak az állam pénzén élősködő oligarchák hazánkban. Hírek szerint, a múlt héten Simicska Lajos Közgép Zrt-jénél az Európai Csalás Ellenes Bizottság kutakodott, mert Brüsszelben is feltűnt a prominens nagyvállalkozó hihetetlen gyarapodása állami pénzekből.

Oligarchák pedig vannak, és a legnagyobb közöttük Simicska Lajos, aki Orbán Viktor kormányfő volt iskola- és kollégiumi szobatársa, a Fidesz korábbi pénztárosa. Az elmúlt két évben 300 milliárd forintnyi állami megrendelést begyűjtő vállalkozó cégénél a Közgép Zrt-nél az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Bizottsága, az OLAF kutakodott a múlt héten és egyes hírek szerint iratokat, komputereket foglalt le. A cég cáfolja, hogy az adatgyűjtés ellene folyt volna, a Fidesz pedig védelmébe veszi a magyar nagytőkéseket, így Simicskát is, mint ahogy azt a kormányfő is tette, aki egyenesen tagadta, hogy lennének Magyarországon oligarchák. 

 A nagytőkéseket pedig szükséges jónak nevezte, akik léte együtt jár a piacgazdasággal. Sokan azonban úgy vélik, hogy az állami pénzek ilyen mértékű egy kézbe irányítását csak nagy eufémizmussal lehet a nemzeti nagytőke építésének nevezni, ahogyan azt a kormányfő szépen megfogalmazta. Annál is inkább, mert gazdagodásuk erősen korrupciógyanús körülmények között megy végbe és bántóan egy forrásból, az adófizetők pénzéből táplálkozik. Azt, hogy ezt Brüsszelben is észrevették csak növeli azok felelősségét, akiknek ez, hogy, hogy nem az elmúlt 20 évben nem nagyon tűnt fel, bár szinte kiverte a szemüket.

A Fidesz Zrt. részvényese

"Ha azt gondolja, hogy bárki Magyarországon beveszi azt a szöveget, hogy Simicska Lajos nem a Fidesz embere, akkor ön nagyon naiv, miniszterelnök úr" - Karácsony Gergely vágott vissza ezzel Orbán Viktornak a múlt héten a parlamentben, amikor a kormányfő azt mondta az LMP-s képviselő kérdésére, hogy "a nemzeti együttműködés rendszerében nagytőkések vannak, oligarchák azonban nincsenek és nem is lesznek." 

Pedig Orbán egykori székesfehérvári középiskolai, majd egyetemi és kollégiumi társa egy több tucatnyi vállalkozásból álló céghálózatot irányít, amely a reklámtevékenységtől a kecsketenyésztésig a gazdaság számtalan ágazatát felöleli. Mivel kerüli a nyilvánosságot és rendszeresen háttérben marad, befolyásának mértéke csak sejthető, ám gazdasági hatalmát politikai kapcsolatainak - egész pontosan a Fidesznek - köszönheti. 

Jól jellemzi Simicska működését, amit az akkor épp szakadár fideszes Bayer Zsolt írt róla 1994-ben: "Most itt az idő az árulásra: igen, én, az alapító atyák egyike dr. Simicska Lajos és Tóth Béla miatt hagytam el a pártot. Ugyanis nem szerettem őket. Nagyon nem. Dr. Simicska körül egyre több lett a fegyveres őr, s lassan kezdtünk úgy kinézni, mint valami kokainbáró rezidenciája Kolumbia-alsón. A párt gazdasági mindenese egyetlen hivatalos posztot vállalt el, még az első Orbán-kormányban: 1998. augusztus 14-én Járai Zsigmond akkori pénz­ügy­miniszter - szabadsága idején, faxon - nevezte ki Simicskát az APEH vezetőjévé. 

Alig több mint egy évet töltött e poszton, ám távozása után ott hagyta az APEH élén helytartóját, a volt bibós Vida Ildikót, aki ma is ezt a pozíciót tölti be. Simicska néhány héttel később a Magyar Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatói tanácsadójaként tűnt fel, sokak szerint ténylegesen ő irányította a százmilliárdokkal gazdálkodó állami bankot. Simicska még a 90-es évek első felében a Fidesz gazdasági igazgatójaként szerezte első százmillióit, igaz, nem tudni, ebből mennyi lett a párté, mennyi maradt a saját zsebében. Munkájában olyan segítője volt, mint a szintén Székesfehérvárról indult Varga Tamás, aki jelenleg is bíróság előtt áll. Ők ketten írták alá pártjuk részéről az MDF-Fidesz közös székházának eladási szerződését 1993-ban. 

Az egykor liberális Fidesz és Simicska életében is meghatározó szerepet játszott ez a gazdasági ügylet, amely 690 millió forintot hozott a pártnak. Az első magáncége is ebből az időből származik; a későbbi médiabirodalom meghatározó vállalatát, a Mahir Rt.-t az akkor még bejegyzés alatt álló B-Reklám Kft. 1994 februárjában kárpótlási jegy és E-hitel fejében vásárolta meg az ÁVÜ-től. A fő tevékenységként reklámozást végző Mahir egyik kft.-je bábáskodott a Napi Magyarország és Magyar Nemzet 2000-es összevonásánál, de Simicska nélkül nem jöhetett volna létre a ma jórészt Nyerges Zsolt tulajdonában álló - Class FM, Heti Válasz, Lánchíd Rádió - jobboldali médiabirodalom sem.

A Közgépnél helyszínelt az EU

A Simicska Lajos tulajdonában álló Közgép Zrt.-nél tartott ellenőrzést múlt héten az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatala (OLAF).

A Közgép az üggyel kapcsolatban azt közölte: az OLAF egy európai uniós társfinanszírozású projekttel összefüggésben kereste meg a beruházás valamennyi résztvevőjét, a cégnél ennek keretében végzett előre egyeztetett helyszíni ellenőrzést 2012. május 10-én. A Közgép a vizsgálatban a beruházáshoz kapcsolódó adatszolgáltatóként vesz részt. Az uniós ellenőrök az adatszolgáltatás során a projektre vonatkozó iratokat kértek be a Közgéptől, semmilyen számítógépes adatot vagy dokumentumot nem foglaltak le.

A birodalom zászlós hajója össztűz alatt

A Demokratikus Koalíció (DK) fordult még április végén az unió csalás elleni hivatalához, vizsgálatot kérve az építőipari vállalat által elnyert közbeszerzések ügyében. Nem kaptak ugyan értesítést a nemzetközi szervezettől, hogy ennek nyomán ellenőrzés indult, de a hivatal eljárásrendje ezt nem is teszi szükségessé - tudatta a DK.Varju László pártigazgatója érdeklődésünkre elmondta: már a magyar hatóságoknak kellene vizsgálódniuk a Közgép ügyében, ám erre azért nem került még sor, mert az ellenőrző szervezeteket - köztük az Állami Számvevőszéket, illetve az ügyészséget, a bíróságokat - egytől-egyig fideszes vezetők irányítják. Magyarországon Varju szerint a pályáztatási szabályozás és a tendereztetési gyakorlat egyaránt változtatásra szorul. Az például nem tartható, hogy most akár egyetlen vállalkozás részvételével is érvényesnek tekinthetőek a közbeszerzési eljárások, vagyis a verseny teljes hiánya mellett is lehet győztese a kiírásoknak.

Szégyenletes, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala vizsgálja a Közgép Zrt. tevékenységét. Ez azt bizonyítja, hogy már nemzetközi szinten is felfigyeltek a magyar közbeszerzési gyakorlat visszásságaira - nyilatkozta lapunknak Tukacs István. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának tagja furcsállja, hogy a magyar hatóságoknak eddig nem tűnt fel, jószerivel minden építőipari pályázatot ez a Fidesz-közeli cég nyer. A szocialista szakpolitikus szerint a magyarországi versenytárgyalások tisztasága erőteljesen megkérdőjelezhető, ha minden építőipari tenderen ugyanaz a cég a nyertes. Egyetlen vállalkozás ugyanis - minden korrupciós gyanút félre is téve - nem lehet kizárólagosan alkalmas minden feladat elvégzésére.

Az LMP törvényjavaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy érvényesülni tudjon az Alaptörvény rendelkezése az állami források átlátható elosztásáról. Ha a kétharmados többség komolyan venné a korrupcióellenes előírást, akkor szerintük a Közgép a több százmilliárdos állami megbízások helyett semmit sem kapott volna. Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese utalt arra, hogy jelenleg mintegy 300 milliárd forintnyi értékben vannak hatályban olyan, állami megbízásokra vonatkozó szerződések, amelynek egyedüli vállalkozóként vagy konzorcium részvevőjeként a Közgép a kedvezményezettje. 

A Fővárosi Főügyészség szóvivője, Skoda Gabriella mára ígért választ lapunknak a csalás elleni hivatal vizsgálódása ügyében.

Oligarchák irányítanak

Minisztériumokat foglaltak el gazdasági érdekcsoportok

Hatalomra jutásakor Orbán még az oligarchák korszakának végéről beszélt, most mégis úgy tűnik, azok kezében van az ország, legalábbis a fejlesztési és az agrárvonalon biztosan a gazdasági holdudvar irányítása érvényesül. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot Simicska Lajos üzlettársával, Nyerges Zsolttal közösen "nyúlta le": lemondatták Fellegi Tamás korábbi minisztert, helyébe ültették saját emberüket Németh Lászlóné személyében, majd mellé tették főtanácsadónak Nyerges Zsolt testvérét. Ezzel átvették a hatalmat az uniós fejlesztési pénzek elosztása, a nemzeti vagyon és a stratégiai ágazatok - a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az energiaipar - ellenőrzése felett.

Már önmagában a Magyarországra érkező uniós támogatás is irdatlan összegű: ebben a 7 éves, 2013-ig tartó uniós költségvetési ciklusban 8 ezer 200 milliárd euró áll az ország rendelkezésére. Ebből eddig 5 ezer milliárd euró értékű támogatást jegyeztek le, amelynek mintegy felét már ki is fizették. Csak ebben az évben 1500 milliárdot utalnak ki a projektekre. Nem mellesleg ez a minisztérium felügyeli a Magyar Fejlesztési Bankot is, amely nemrég 34 milliárd forintos hitelt adott a Simicska tulajdonában álló Közgépnek. A másik nagy falat a földekben lakozik: nem véletlen, hogy a kedvezményes földbérletre kiírt pályázatokat sorra nyerik a a Fidesz-politikusok családtagjai, barátai. 

Különösen kirívó, hogy Orbán Viktor szülőfalujában, Felcsúton és környékén Mészáros Lőrinc polgármester, családtagjai és cége jelenleg 1250 hektár után becslések szerint legalább évi 80-90 millió forintos támogatást vehet igénybe. Mészáros bérli emellett Alcsútdobozon József főherceg egykori majorságának 13 hektáros műemléki területét is, amely a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző tulajdonában áll. A Professzorok Batthyány Köre a múlt héten az állami földpályázatok kétes tisztaságára hívta fel a figyelmet, ám a kormányfő válaszában értésre adta: nincs ellenére a jelenlegi gyakorlat.

A pályázatok háromnegyede korrupciógyanús

A közbeszerzések 65-75 százalékát szövi be korrupció, ami a beszerzések költségeit 25 százalékkal megnöveli - mutat rá a Transparency International. A szervezet tavalyi elemzéséből kiderül: Magyarországon a korrupció által leginkább sújtott egyik terület a hatalmas pénzösszegeket érintő közbeszerzés, mivel nem állnak rendelkezésre hatékony ellenőrzési és felügyeleti mechanizmusok, és sok különböző érdekeltségű szereplő van a piacon. 

Annak ellenére, hogy az érvényben lévő szabályozási keret stabil, a jogalkalmazás folyamata komoly hiányosságoktól szenved - állapítják meg. A Transparency International szerint az átláthatóság jelentősen csökkentené a korrupciós kockázatokat: minden közbeszerzési eljárást elindító és befejező értesítést hozzáférhetővé kellene tenni a Közbeszerzési Döntőbizottság honlapján, amely információkat tartalmaz a nyertesekről és az ellenszolgáltatás értéke mellett más fontos részletekről is.

Lesz mutyibizottság

Az Országgyűlésnek és vizsgálóbizottságainak nem lehet célja a gazdaság egyes szereplői ellen indított hajtóvadászat vagy lejárató akció: "ehhez a közjátékhoz a Fidesz frakciója nem asszisztál", és a többi parlamenti pártot is arra kéri, "hagyjon fel ezzel a "hangulatkeltéssel" - közölte a Fidesz képviselőcsoportja. 

Előzőleg Vona Gábor, a Jobbik elnöke kezdeményezte egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, valamint a Fidesz-kormány mögött álló gazdasági cégbirodalom" állami megrendelései jogszerűségének átvilágítása érdekében. Az ellenzéki párt kezdeményezését támogatja az MSZP és az LMP is. 

A bizottság felállításához a képviselők egyötödének, 78 képviselőnek az aláírása szükséges. A Jobbiknak és az MSZP-nek összesen 93 tagja van az Országgyűlésben, így a vizsgálóbizottságot létre kell hozni.

                                  Benedek Noémi, Bonta Miklós, Galgóczy Éva, Illés József, Zsebesi /